AI az építési engedélyezésben

Az engedélyezés sablonos része

Egy építési engedély elbírálásának jelentős része összevetés: a hatóság a benyújtott tervet a helyi építési szabályzat és az országos előírások számszerű követelményeihez méri. Beépítettség, építménymagasság, elő- és oldalkert, parkolószám, tűztávolság, zöldfelület. Ha valami hiányzik vagy nem stimmel, jön a hiánypótlás, és a határidő újraindul. A tervezőnek és az építtetőnek ez heteket jelent, a hatóságnak pedig ugyanazt a munkát kétszer.

Az automatikus tervellenőrzés ötlete ezt a kört rövidíti le. A szoftver még a benyújtás előtt lefuttatja a számszerű ellenőrzéseket, és listát ad arról, mi felel meg és mi nem. A hatósági döntést nem veszi át, a kérelem minőségét javítja. Az ausztrál Archistar saját közlése szerint a rendszerét használó városoknál az első benyújtások 90 százaléka hibátlan, és a felülvizsgálati ciklusok akár 55 százalékkal rövidülnek; ezek gyártói számok, de mutatják, hol a megtakarítás.

Így működik az automatikus szabályellenőrzés

Két dolgot kell géppel olvashatóvá tenni: a szabályt és a tervet. A szabály esetében ez azt jelenti, hogy a helyi szabályzat szövegéből paraméter lesz, például a megengedett legnagyobb beépítettség 30 százalék, az előkert legalább 5 méter. A terv esetében a szoftver a PDF-ből, a CAD-rajzból vagy a BIM-modellből olvassa ki a méreteket, a helyiségeket, a telekhatárhoz viszonyított távolságokat. Az Archistar AI PreCheck leírása szerint a felhasználó PDF-, CAD- vagy BIM-fájlt tölt fel, a rendszer pedig egységes, megfelelt vagy nem felelt meg jelölésű jelentést ad, amivel a tervező javít és újra beküld.

A két szint nehézsége nagyon eltér. A településrendezési szabályok nagyrészt számok, ezeket a gép jól ellenőrzi. Az építési előírások, a tűzvédelem, az akadálymentesség vagy az energetika már értelmezést kíván, és itt a szoftver inkább jelez, mint dönt. A legmegbízhatóbb megoldás a BIM-modellre épül, mert ott a fal tudja magáról, hogy fal, az ajtó pedig azt, hogy milyen széles. Ezért indult Szingapúr és az EU is a modellformátum szabványosításával.

Archistar a városházákon Ausztráliától Kanadáig

Az Archistar a saját közlése szerint több mint 30 várossal és önkormányzattal dolgozik az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. A Los Angeles-i megye egyik vezető tervezője 54 százalékkal rövidebb tervfeldolgozási időről számol be, az austini övezeti tervvizsgálók nagyjából 50 százalékos időmegtakarításról. A cég ISO/IEC 27001 és 42001 tanúsítással rendelkezik, az utóbbi a mesterséges intelligencia kezelésének szabványa.

A legfrissebb példa az ontariói Markham, amely 2026. szeptember 18-án a saját engedélyezési portáljába építette be az AI PreCheck szolgáltatást. Az első ütemben az új, szabadon álló családi házak engedélykérelmezői önkéntesen ellenőriztethetik a rajzaikat a 2024-⁠19-es övezeti rendelet szerint, a jelentés jellemzően egy munkanapon belül érkezik, nincs külön díj és nincs új bejelentkezés. A város kiemeli, hogy az eszköz nem blokkol és nem késleltet kérelmet, minden döntést a városi munkatársak hoznak. Ez a modell terjed: a gép előszűr, az ember határoz.

Az amerikai piacon más szereplők a kisebb, tömeges engedélyekre mentek. Az amerikai Symbium azonnali engedélyt ad napelemes és energetikai munkákra, valamint melléképületekre, miközben a kérelmet az építési, övezeti és energetikai előírásokhoz méri; partnerei között San Mateo megye, Bakersfield és Ventura városa szerepel, a cég 3,5 millió megtakarított projektórát állít. A számok itt is a szolgáltatótól származnak.

Szingapúr és a CORENET X

Szingapúr más utat járt. A CORENET X egyetlen digitális csatorna az építési munkák hatósági jóváhagyására, amelyen hét hatóság (BCA, URA, LTA, PUB, NEA, NParks, SCDF) együtt dolgozik. A benyújtás BIM-modellben, a helyi IFC-SG formátumban történik, és a rendszer Model Checker eszköze már a beküldés előtt ellenőrzi, hogy a modell megfelel-e az IFC-szabványnak és a minőségi követelményeknek. 2025. október 1-jétől minden új, legalább 30 ezer négyzetméter bruttó alapterületű projektet ezen a portálon kell benyújtani, és a hivatalos tájékoztató szerint már több mint 320 cég csatlakozott.

A tanulság a sorrend. Szingapúr előbb a modellformátumot és az adatkövetelményeket egységesítette, és csak utána automatizálta az ellenőrzést. A hét hatóság egy modellt kap, ezért egy kérelem egyszerre fut végig a tűzvédelmen, a közműveken és a közlekedésen.

BIM-alapú engedélyezés az EU-ban

Az Európai Unió a Horizont Európa program ACCORD projektjében (2022⁠–⁠2025) vizsgálta, hogyan lehet az építési engedélyezés és a megfelelőségellenőrzés egy részét BIM-alapon automatizálni. A projekt Finnországban, Észtországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban öt valós építési projekten mutatta be a módszert. Az eredmény egy mikroszolgáltatásokra épülő szemantikus keretrendszer, szabályformalizáló eszköz, szabályadatbázis és nyílt, szabványosított programozási felületek, amelyeket a 2025. június 19-i záróeseményen mutattak be.

Ez kutatási projekt, nem uniós kötelezettség. A tagállamok maguk döntenek arról, mikor és hogyan építik be, és a legtöbb országban a hatósági eljárás ma is PDF-rajzokon fut. Az irány mégis közös: géppel olvasható szabályok, modellalapú benyújtás, és egy olyan ellenőrzés, amely a kérelmezőnek is elérhető a benyújtás előtt.

ÉTDR, e-építés és a magyar építészeti törvény

Magyarországon az elektronikus engedélyezés régebbi, mint sokan gondolnák. Az ÉTDR 2013. január 1. óta működik, használata az építésügyi hatóságok és a szakhatóságok számára kötelező, az építtető és a tervező ezen keresztül nyújtja be a kérelmet és a tervdokumentációt. Ma a belépés a központi azonosítással (DÁP vagy Ügyfélkapu+) történik, az aláírás a kormányzati elektronikus aláírási szolgáltatással, a hiánypótlás az ügy adatlapjáról teljesíthető, az ügyfelek, például a szomszédok, pedig 2026. október 14. óta a KAÜ-s tárhelyen ÉTDR-bejelentkezés nélkül is elolvashatják a hatósági iratokat. Az e-építési napló 2013. október 1. óta elektronikus, és a Lechner 2026. szeptemberi közlése szerint a felülete a DIMOP Plusz program keretében 2026 végéig megújul, elsőként a mobilalkalmazás.

A jogi keret 2024 őszén cserélődött. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1-jén váltotta az 1997-es építési törvényt, az eljárásokat pedig a 281/2024. (IX. 30.) kormányrendelet szabályozza a korábbi 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet helyett; ezt 2026-ban a nyilvánosság erősítéséről szóló 103/2026. (VI. 29.) rendelet módosította. A digitális irány a Lechner Tudásközpont fejlesztéseiben látszik: az IFC-alapú, nyílt formátumra épülő építésügyi 3D-sémán dolgoznak, amellyel a tervezők a jogszabályban előírt adatokat BIM-modellként adhatnák le, az egyes hatósági eljárásokhoz paraméterkészleteket határoztak meg, és vizsgálják azokat a jogszabályi változásokat, amelyek a hatósági ellenőrzés automatizálását és a modellalapú tervbenyújtást lehetővé tennék. Az ÉTDR mai felülete AI-t nem használ, az automatizálás egyelőre a kézbesítésre és az értesítésekre terjed ki.

Ami egy építtetőnek ebből ma számít

Egy hazai családi ház vagy felújítás engedélyezésénél ma nincs automatikus előszűrés, a terv minősége a tervezőn múlik. Az engedélyezési idő nagy részét itthon is a hiánypótlás viszi el, ezért a legtöbbet azzal lehet nyerni, ha a csomag első beadásra teljes, és a helyi építési szabályzat számszerű előírásai tételesen, a terven visszakereshetően teljesülnek. Ezt egy jó tervező ma is megcsinálja, szoftver nélkül, táblázatban.

• Kérje a tervezőtől a helyi építési szabályzat előírásainak táblázatos összevetését a tervvel (beépítettség, magasság, elő- és oldalkert, parkoló, zöldfelület).
• Tisztázza, ki követi az ügyet az ÉTDR-ben, és ki kapja a hiánypótlási felhívást, mert a határidő a kézbesítéstől fut.
• Ha a tervező BIM-ben dolgozik, kérje el a modellt is, mert a későbbi kivitelezői ajánlatnál és egy esetleges modellalapú eljárásnál ez lesz az alap.
• Bontásnál és bővítésnél a bontási engedély vagy bejelentés ugyanebben a rendszerben fut, ezért a felmérési dokumentációt is ehhez kell szabni.

A következő 3⁠–⁠5 év

Külföldön az önkéntes előszűrés terjed a leggyorsabban, mert a hatóságnak nem kell hozzá törvényt módosítania, csak a saját szabályait géppel olvashatóvá tenni. Itthon ugyanez a Lechner IFC-sémájára és a helyi építési szabályzatok digitalizálására épülhet, és a legvalószínűbb első lépés egy benyújtás előtti ellenőrzőlista, amely az ÉTDR-ben jelzi, mi hiányzik, jóval a döntés automatizálása előtt. A nyelvi modellek, amelyek a szabályzat szövegét olvassák, segítenek a kérdések feltevésében, de a hallucináció miatt hatósági döntést nem bízhatnak rájuk.

A felelősség sem változik. A terv megfelelőségéért a tervező, az engedélyért a hatóság felel, és egy automatikus ellenőrzés mindkettőjüknek eszköz, nem igazolás. Az építtető abból nyer, hogy kevesebb kört fut a csomag, és hogy a terv adatai a felméréstől az engedélyen át a kivitelezésig ugyanabban a modellben maradnak.