Infrapaneles fűtés ára és szerelése

Az infrapanel egy vékony, fém, üveg vagy kerámia felületű elektromos fűtőtest. A belsejében lévő fűtőelem a sugárzó felületet a lakossági paneleknél jellemzően 80⁠–⁠100 °C-ra melegíti, és a hő nagyobb része infravörös sugárzásként jut a falakra, a padlóra, a bútorokra és az emberre. A levegőt a panel csak kisebb részben melegíti közvetlenül, a felmelegedett felületek adják tovább a hőt. Ezért a helyiség falai melegebbek, mint egy konvektoros fűtésnél, és a hőérzet, amely a levegő és a környező felületek hőmérsékletéből együtt adódik, azonos levegőhőmérséklet mellett is kellemesebb lehet.

Az infrapanel a felvett áramot a készüléknél teljes egészében hővé alakítja, egy kilowattóra áramból egy kilowattóra hő lesz. A hőszivattyú és a fűtésre is használt klíma a környezeti levegő hőjét is hasznosítja, és ugyanehhez a hőhöz nagyjából harmadannyi áramot használ. Az infrapanel előnye tehát a beépítésben van: nem kell hozzá csővezeték, kazán vagy kültéri egység, helyiségenként, akár egyenként is felszerelhető, és karbantartást alig kér.

Fő fűtésnek kis, jól szigetelt lakásba, nyaralóba és alacsony energiaigényű házba való. Kiegészítő fűtésnek ott jó, ahol a központi fűtés nem ér el, vagy nem éri meg kiépíteni: tetőtéri szobába, fürdőbe, garázsba, műhelybe, télikertbe. Egy szigeteletlen, nagy családi ház fő fűtésére a fogyasztás miatt nem javasoljuk.

A panelek a sugárzó felület anyagában, a rögzítésben és a nedvesség elleni védettségben (IP-besorolás) különböznek. A fehér, festett fémpanel a legelterjedtebb és a legolcsóbb, az üveg, a tükrös és a mintás panel drágább, és a falon dekorként is megjelenik. A teljesítmény a mérettel nő: a 60×60 cm körüli panelek 300⁠–⁠400 W-osak, a 60×120 cm-⁠esek 600⁠–⁠800 W-osak, a 80×120 cm-⁠esek 1 000⁠–⁠1 200 W-osak.

A gyors becslés négyzetméterre számol. A hazai árösszesítők és forgalmazók jól szigetelt helyiségre 60⁠–⁠80 W/m²-⁠t, régebbi, gyengébben szigetelt épületre 100⁠–⁠120 W/m²-⁠t adnak meg. Egy 15 m²-⁠es, szigetelt hálószobába így két 600 W-os panel kerül, egy 25 m²-⁠es nappaliba két 850⁠–⁠1 000 W-os vagy három 600 W-os.

Ez a sáv csak kiindulópont. A 2,7 m feletti belmagasság, a nagy üvegfelület, a sarokszoba két külső fallal, a tetőtér ferde, gyakran vékonyan szigetelt síkja és a fűtetlen szomszédos helyiség mind növeli az igényt. Ha a panel kiegészítő fűtés, és a központi fűtés tartja az alaphőmérsékletet, kevesebb teljesítmény is elég. Fő fűtésnél a helyiség hőveszteségét számoljuk a falak és az ablakok hőátbocsátása, a légcsere és a tervezett belső hőmérséklet alapján, mert a leghidegebb napokon is ennyi hőt kell pótolni.

A panel helye legalább annyira számít, mint a teljesítménye. A sugárzás egyenes vonalban terjed, ezért a panel arra a területre nézzen, ahol a helyiséget használják: a kanapéra, az ágyra, az íróasztalra. A szekrény, a polc vagy a függöny árnyékot vet, mögötte a fal hideg marad. Mennyezeti panelnél a gyártók minimális szerelési magasságot adnak meg, a nagyobb teljesítményű paneleknél ez 3 m feletti is lehet, mert alacsony mennyezetről a sugárzás túl erősen éri a fejet. A méretezés részleteit a hány watt infrapanel kell aloldalon írjuk le.

Egy 600 W-os panel 230 V-on nagyjából 2,6 A-t, egy 1 000 W-os 4,3 A-t vesz fel. Egy 16 A-es lakossági áramkör elméletben 3,6 kW-⁠ot bír, de ugyanazon a körön általában más fogyasztók is vannak, ezért egy körre a panelek teljesítményét a meglévő terheléssel együtt számoljuk. Egy-két kisebb panel a meglévő áramkörre is mehet, egy egész lakás panelei külön áramkörökre kerülnek, saját kismegszakítóval. A dugaszolható panelt nem kötjük hosszabbítóra vagy elosztóra, és a fix bekötésű panelt kötődobozba, tartósan csatlakoztatjuk.

A teljes lakás csúcsteljesítménye adja a második kérdést. Egy 50 m²-⁠es lakás panelei együtt 4⁠–⁠5 kW-⁠ot vesznek fel, ehhez jön a sütő, a villanybojler, a mosógép és a többi fogyasztó. Egy egyfázisú, 32 A-es csatlakozás nagyjából 7,4 kW-⁠ot ad, ezért fő fűtésnél gyakran amperbővítés vagy háromfázisú csatlakozás kell, amelyet az áramhálózati elosztónál kell igényelni. A menetét és a mérőhely átalakítását a háromfázisú bővítés és amperbővítés aloldalon írjuk le.

A régi, alumínium vezetékes lakásokban és a túlterhelt, áram-védőkapcsoló nélküli elosztóknál a panelek bekötése előtt az elosztót is rendbe kell tenni. Fürdőszobai és kültéri áramkörre 30 mA-es áram-védőkapcsoló kell. A bekötés után az MSZ HD 60364-⁠6 szabvány szerinti első ellenőrzés méréseit elvégezzük: a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát és az áram-védőkapcsoló kioldását, az eredményeket jegyzőkönyvbe írjuk. Ha a teljes lakás villamos biztonsági felülvizsgálata is kell, azt a villamos biztonsági felülvizsgálat oldalunk írja le.

Az infrapanelt termosztát kapcsolja: amikor a helyiség eléri a beállított hőmérsékletet, a panel kikapcsol, és amikor a hőmérséklet visszaesik, újra bekapcsol. Az Európai Unió 2024/1103 rendelete, amely 2025. július 1-jétől a korábbi 2015/1188 rendelet helyett szabályozza a helyiségfűtő berendezések ökodizájnját, a helyhez kötött elektromos fűtőkészülékekre minimális szezonális hatásfokot ír elő. Ebbe a vezérlés funkciói számítanak bele: az elektronikus hőmérséklet-szabályozás, a heti időprogram, a nyitott ablak érzékelése, az adaptív indítás és a távvezérlés. A vezérlés nélkül forgalmazott elektromos fűtőkészülék vezérlés nélkül nem adhat hőt, és a kezelési útmutatónak meg kell neveznie, milyen funkciójú vezérlővel üzemeltethető.

A termosztát lehet falra szerelt vagy falba süllyesztett vezetékes készülék, amely a panel tápját kapcsolja, rádiós, amelynél a vevő a panel mellé kerül, és a falat nem kell vésni, vagy wifis, amely telefonról is állítható, és nyaralóban a távoli bekapcsolást is megoldja. A szenzor a panel sugárzásán kívül, belső falon, nagyjából 1,5 m magasan mér jól. Ha a szenzort a panel közvetlenül éri, a termosztát túl korán kapcsol le. A vezérlés típusait és a zónák kialakítását az infrapanel termosztát aloldal részletezi.

Mivel az infrapanel egy kilowattóra áramból egy kilowattóra hőt ad, az üzemköltség a helyiség hőigényén és az áram árán múlik. Egy 15 m²-⁠es, szigetelt szoba két 600 W-os panellel januárban napi 5⁠–⁠6 kWh-⁠t fogyaszt, egy 50 m²-⁠es, jól szigetelt lakás fő fűtésként évente nagyjából 4 000⁠–⁠6 000 kWh-⁠t. A lakossági kedvezményes keret évi 2 523 kWh, és ezt a háztartás többi fogyasztója jórészt elviszi, így a fűtés árama nagyrészt a keret feletti, nagyjából kétszeres egységáron fogy. A forintra számolt havi és éves költséget az oldal ártáblázata és a fogyasztásról szóló aloldal mutatja.

Kedvezményes tarifa az infrapanelre nincs. A H tarifa hőszivattyúkra jár, a vezérelt (B) tarifát az elosztó napi néhány órára kapcsolja, és fix bekötésű, hőtárolásra alkalmas készülékekre, például villanybojlerre és hőtárolós kályhára adják. Az infrapanel hőt nem tárol, ezért a lakás általános tarifáján működik.

A napelem a panel nyári és átmeneti fogyasztását fedezheti, télen viszont kevés a termelés. A 2024 óta létesülő rendszerek bruttó elszámolásban működnek, ahol a nyáron betáplált áram jóval kevesebbet ér, mint a télen vételezett, ezért a nyári többlet a téli fűtést nem ellentételezi.

• A bútor, a függöny és a polc árnyékot vet, a mögötte lévő felület hideg marad.
• A panel a hiányzó szigetelést nem pótolja, egy hideg, huzatos házban a fogyasztás és a csúcsteljesítmény is magas lesz.
• A hideg napokon a panelek egyszerre járnak, ez a csatlakozási teljesítményt is terheli.
• A használati meleg vizet külön kell megoldani, villanybojlerrel vagy hőszivattyús bojlerrel.
• A német fogyasztóvédelmi szervezetek is óvatosságra intenek az infrapanel tartós, fő fűtésként való használatával a lakásokban.

1. Felmérés: helyiségenként az alapterület, a belmagasság, a falak és az ablakok, a bútorozás, az elosztó és a mérőhely ellenőrzése, a panelek helyének kijelölése.
2. Méretezés és ajánlat: a panelek teljesítménye és típusa helyiségenként, az áramkörök és a termosztátok terve, tételes ajánlat.
3. Áramkörök kiépítése: vezeték falon kívüli kábelcsatornában vagy vésve, kismegszakító, szükség szerint áram-védőkapcsoló az elosztóban.
4. A panelek rögzítése a gyártói konzollal vagy tartókerettel, a fal vagy a mennyezet anyagához választott dübellel, a gyártói távolságok betartásával.
5. Bekötés kötődobozba vagy termosztáton át, a vezérlés párosítása, a szenzor helyének ellenőrzése.
6. Mérés és beüzemelés: szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, áram-védőkapcsoló, a panelek próbaüzeme, az időprogram beállítása és a jegyzőkönyv átadása.

Az árat a panelek száma, teljesítménye és kivitele határozza meg leginkább: a festett fémpanel a legolcsóbb, az üveg, a tükrös, a törölközőszárítós és a mennyezetbe süllyesztett kivitel drágább. Ehhez jön a termosztátok típusa és száma, a szükséges új áramkörök, a vezeték nyomvonala (falon kívüli kábelcsatorna vagy vésés és vakolás), az elosztó átalakítása, és fő fűtésnél a csatlakozási teljesítmény bővítése. Ezek a tételek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.

A felmérés gyorsabb, ha előre tudja, mely helyiségeket fűtené, és mire használja őket, mekkora a mérőhelyen a főbiztosíték, és milyen fogyasztók vannak a lakásban. Fő fűtésnél hozza el a korábbi fűtés éves számláját is, ebből a hőigényt is becsülni tudjuk.

• Helyiségenként mekkora teljesítményt számolt, és mi alapján?
• Hova kerülnek a panelek, és hogyan esik a sugárzás a tartózkodási zónára?
• Hány áramkör kell, elbírja-e az elosztó, és kell-e amperbővítés?
• Milyen termosztát kerül a helyiségekbe, és hova a szenzor?
• Milyen IP-besorolású panel kerül a fürdőbe, és melyik zónába?
• Mennyi a gyártói jótállás a panelre és a termosztátra, és mennyi a szerelésre?
• Mekkora várható fogyasztással számol a fűtési idényben?