Klímaszerelés és klímatelepítés

A lakossági klíma egy levegő-levegő hőszivattyú: a beltéri egység a szoba levegőjéből hőt vesz fel, a kompresszor a hűtőközeget összenyomja, a kültéri egység pedig a hőt kiadja a szabadba. Fűtéskor a folyamat megfordul. A két egységet két szigetelt rézcső (folyadék- és gázoldal), egy vezérlőkábel és egy tápvezeték köti össze, a beltéri egységből pedig kondenzvíz-cső vezeti el a levegőből kicsapódó párát.

A split klíma egy kültéri és egy beltéri egységből áll, egy helyiségre. A multi split rendszerben egy kültéri egység 2⁠–⁠5 beltéri egységet lát el, mindegyik külön csőpárral. A légcsatornás (duct) klíma beltéri egysége az álmennyezetbe kerül, és légcsatornákon át több helyiségbe fújja a levegőt, csak a befúvó és az elszívó rácsok látszanak. A kazettás klíma a mennyezetbe süllyesztett, négy irányba fújó egység, irodákban és üzletekben gyakori. A mobil klíma és az ablakklíma egyetlen dobozba épített (monoblokk) készülék, külön kültéri egység nélkül.

A hűtési teljesítményt kW-⁠ban adják meg. A legegyszerűbb ökölszabály 80⁠–⁠150 W négyzetméterenként: egy jól szigetelt, árnyékolt szobánál a sáv alja, egy déli, nagy üvegfelületű, tetőtéri helyiségnél a teteje. Egy 20 m²-⁠es hálószobához így 1,6⁠–⁠2,2 kW, egy 30 m²-⁠es nappalihoz 2,2⁠–⁠3,5 kW, egy 40 m²-⁠es, konyhával egybenyitott térhez 3,5⁠–⁠5 kW adódik. A gyártók 2,5, 3,5, 5 és 7 kW-⁠os lépcsőkben kínálják a készülékeket, ezért a számolt értéket a legközelebbi lépcsőre kerekítjük.

A négyzetméter önmagában kevés. A belmagasság (3 m felett 10 százalék többlet méterenként), a tájolás (déli és nyugati fekvésnél 10⁠–⁠15 százalék többlet, északinál kevesebb), az üvegfelület és az árnyékolás, a szigetelés kora, a helyiségben tartózkodók száma (fejenként nagyjából 100 W) és a hőtermelő gépek (sütő, nagy hűtő, számítógép, 300⁠–⁠600 W) mind beleszámítanak. Tetőtérben a cserép alatti forró légréteg és a ferde, gyakran vékonyan szigetelt tetősík miatt ugyanakkora alapterületre 30⁠–⁠50 százalékkal több teljesítmény kell.

A túlméretezés a gyakoribb hiba. A nagy gép pár perc alatt lehűti a levegőt, kikapcsol, majd újraindul: a szoba hideg, de párás marad, mert a páramentesítéshez hosszabb, egyenletes üzem kellene. Az inverteres kompresszor a névleges teljesítmény 20⁠–⁠30 százalékáig szabályoz le, de ez alá nem, ezért a 30 m²-⁠es szobába tett 5 kW-⁠os gép nem tud elég kicsire venni. Az alulméretezett gép folyamatosan a felső határon jár, hangosabb, többet fogyaszt és hamarabb kopik.

A hűtőközeg az a gáz, amely a két egység között keringve szállítja a hőt. A környezeti hatását a GWP (globális felmelegedési potenciál) mutatja, a szén-dioxidhoz viszonyítva. A korábbi R410A GWP-je 2088, a ma legelterjedtebb R32-é 675, a propán alapú R290-é nagyjából 3. Az R32 enyhén gyúlékony (A2L biztonsági osztály), az R290 gyúlékony (A3), ezért a kettő telepítési szabályai eltérnek.

Az Európai Unió 2024/573 rendelete (az új F-gáz rendelet) a fluortartalmú hűtőközegeket lépcsőzetesen vonja ki a piacról. A split klímákra vonatkozó forgalomba hozatali tilalmak az új készülékekre szólnak, a már beépített rendszereket nem érintik: azok tovább használhatók, javíthatók és utántölthetők, a 2 500 feletti GWP-jű gázokra vonatkozó töltési tilalom az R32-t nem érinti. A rendelet a tilalmak alól kivételt enged, ahol a biztonsági szabványok nem tesznek lehetővé alacsonyabb GWP-jű gázt.

• 2025. január 1.: 3 kg-nál kevesebb F-gázt tartalmazó mono split rendszer 750 feletti GWP-vel nem hozható forgalomba (ez az R410A-s kis klímák vége).
• 2027. január 1.: legfeljebb 12 kW-⁠os levegő-víz split rendszer 150 feletti GWP-vel nem hozható forgalomba.
• 2029. január 1.: legfeljebb 12 kW-⁠os levegő-levegő split klíma 150 feletti GWP-vel nem hozható forgalomba, vagyis az új lakossági R32-es split klímák kifutnak; a 12 kW feletti split rendszereknél a 750-es GWP-határ lép be.
• 2033. január 1.: 12 kW feletti split rendszer 150 feletti GWP-vel sem hozható forgalomba.
• 2035. január 1.: legfeljebb 12 kW-⁠os split rendszer semmilyen F-gázzal nem hozható forgalomba.

A fluortartalmú hűtőközeggel járó munka (telepítés, karbantartás, javítás, szivárgásvizsgálat, visszanyerés) képesítéshez kötött, a hűtőkörhöz csak F-gáz képesítésű szerelő nyúlhat. Nálunk a hűtőköri munkát ilyen szerelő végzi. Egy lakossági split klíma 0,6⁠–⁠1,2 kg R32-t tartalmaz.

Az EU rendelet szerint az előtöltött, nem hermetikusan zárt klímát a kereskedő csak akkor adhatja el végfelhasználónak, ha igazolt, hogy a telepítést tanúsított vállalkozás végzi. A webáruházból rendelt készülékhez ezért kér a bolt szerelői nyilatkozatot vagy ajánlja a saját telepítőjét. Az üzemeltetőnek a Klímagáz adatbázisban regisztrálnia kell azokat a berendezéseket, amelyek töltete eléri az 5 tonna CO2-egyenértéket (1 kg R32 0,675 tonna, egy lakossági split tehát messze alatta van), és ezeken rendszeres, dokumentált szivárgásvizsgálat kell. A hatóság útmutatója szerint a szénhidrogén (például R290) hűtőköröket 150 g felett, lakás céljára szolgáló helyiségben 1 kg felett kell regisztrálni.

Egy oldalfali split telepítése két szerelővel 3⁠–⁠5 óra, ha a kültéri egység létráról vagy erkélyről elérhető, és a csőhossz 3⁠–⁠5 méter. Alpintechnikával, állvánnyal vagy emelőkosárral egy nap. A munka nagy része azon múlik, hogy a felmérésen tisztáztuk a csőnyomvonalat, a kondenzvíz útját és az áramkört.

1. Felmérés: hőterhelés számítása, a beltéri és a kültéri egység helyének kijelölése, csőnyomvonal, kondenzvíz lejtése, áramkör ellenőrzése, társasházi és településképi feltételek.
2. A beltéri egység tartólemezének felszerelése vízszintben, legalább 15 cm-⁠re a mennyezettől, hogy a felső beszívás szabad legyen.
3. Falátfúrás 65⁠–⁠80 mm-⁠es koronafúróval, 1⁠–⁠2 cm lejtéssel kifelé, hogy a kondenzvíz és az esetleges csapóeső ne a fal felé folyjon; vasbeton falnál vasvágó koronával.
4. A rézcsövek méretre vágása, sorjázása, peremezése (hollandi kötés), szigetelés mindkét csövön külön, a vezérlőkábel és a kondenzcső összekötegelve.
5. A kültéri egység rögzítése konzolra vagy talpra, rezgéscsillapító gumi alátétekkel, legalább 10⁠–⁠15 cm-⁠re a faltól, a kifúvás előtt szabad térrel.
6. Nitrogénes nyomáspróba a hollandi kötések tömörségére, majd vákuumozás vákuumszivattyúval, amíg a vákuummérő tartósan alacsony értéket mutat; a levegő és a nedvesség eltávolítása a kompresszor élettartamát védi.
7. A kültéri egység szelepeinek megnyitása, hűtőközeg beengedése; 5⁠–⁠7 m feletti csőhossznál a gyártói táblázat szerinti utántöltés mérlegen.
8. Villamos bekötés külön áramkörre, kismegszakítóval és áram-védőkapcsolóval; kondenzcső bekötése lejtésben vagy szivattyúra.
9. Beüzemelés hűtésben és fűtésben, a nyomások és a befúvási hőmérséklet mérése, a mért értékek és a vákuumérték jegyzőkönyvezése, a felhasználó betanítása.

A kültéri egység kiadja a meleget, ezért levegő kell neki: a kifúvás előtt legalább 1⁠–⁠2 méter szabad tér, a fal felé 10⁠–⁠15 cm, oldalt 30 cm. Zárt loggián, szűk fülkében vagy két egység egymással szemben a saját meleg levegőjét szívja vissza, a hatásfok romlik, nyári csúcsban leszabályoz. Az északi vagy árnyékos oldal jobb, mint a délre néző, tűző napon lévő fal, de a tetőre tett egység is jól működik, ha nem a kéményfüst és a tetőfedés által visszavert hő éri.

A rögzítés a faltól függ. Tömör tégla és vasbeton falra a konzol két vagy négy dübellel kerül, a hőszigetelt homlokzaton a szigetelésen át a teherhordó falba rögzített, hőhídmentes konzol vagy távtartó kell, a pórusbeton (Ytong) és a vázkerámia külön dübelt kíván. Lapos tetőn, erkélyen és talajon talpra vagy betonlábra kerül, rezgéscsillapítóval. A csőhossz a 15⁠–⁠20 métert, a szintkülönbség a 8⁠–⁠10 métert gyártótól függően nem haladhatja meg, a hosszú nyomvonal pedig minden méterrel rontja a hatásfokot.

Társasházban a homlokzat közös tulajdon, ezért a kültéri egység helyéhez a közgyűlés vagy az SZMSZ szerinti hozzájárulás kell, és sok településen a közterületről látható homlokzaton településképi bejelentés vagy tiltás van, az erkélylemezen takartan viszont jellemzően engedik. Ezt a témát a társasházi aloldalon részletezzük.

A klíma saját áramkört kíván az elosztóból, saját kismegszakítóval (2,5⁠–⁠3,5 kW-⁠os készüléknél 10⁠–⁠16 A) és áram-védőkapcsolóval (FI-relé), mert a kültéri egység szabadban, nedves környezetben üzemel. A tápkábel a legtöbb lakossági splitnél 3×1,5 vagy 3×2,5 mm², a gyártó adja meg. A régi, alumínium vezetékes lakásokban és a túlterhelt, sok fogyasztót egy áramkörre fűző elosztóknál a klíma bekötése előtt az elosztót is rendbe kell tenni. Falon kívüli kábelcsatornás vezetés a leggyorsabb, falba vésve és vakolva a legszebb, ez utóbbit felújításkor célszerű előkészíteni.

A beltéri egység nyáron óránként 0,5⁠–⁠2 liter kondenzvizet termel. Ennek a csőnek végig lejtenie kell (legalább 1 százalék, azaz méterenként 1 cm), különben a víz visszaáll, és a tálcából a falra csöpög. Ha nincs lejtés, mert a beltéri egység a kültéri alatt van, vagy a csőnek fel kell mennie az álmennyezetbe, kondenzvíz-szivattyút építünk be. A kondenzvizet nem szabad a közterületre, a járdára vagy a szomszéd erkélyére vezetni: a megoldás a lefolyóba kötés bűzelzáróval, a csapadékcsatorna vagy a kültéri egység mellett a talajba vezetés. A gyűjtőedényes megoldás hetente ürítést kíván, és nyáron szúnyogtenyészet.

Az ár két részből áll: a készülék és a szerelés. A készüléknél a teljesítmény, a kategória (belépő, közép, felső), az energiaosztály (SEER és SCOP), a zajszint, a fűtési alkalmasság és a kiegészítő funkciók (wifi, szűrők, utószárítás) adják a különbséget. Az alapszerelés jellemzően 3⁠–⁠4 méter csőhosszt, egy falátfúrást, a konzolt, a kondenzvíz gravitációs elvezetését és a beüzemelést tartalmazza.

A felárak a helyszínből jönnek: a 3⁠–⁠4 méter feletti csőhossz méterenként, a második és további falátfúrás, a vasbeton fal, a kondenzvíz-szivattyú, a külön áramkör kiépítése az elosztótól, a kültéri egység nehezen elérhető helye (állvány, emelőkosár, alpintechnika), a tetőre vagy talajra szánt tartó, a kábelcsatorna helyett a falba vésett nyomvonal. Multi splitnél a beltéri egységek száma és a csőpárok hossza, légcsatornás rendszernél a tervezés, a csatornák, a befúvók és az álmennyezet szabják az árat. Ezek a tételek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.

A szezon is számít. Május és július között a szerelők kapacitása telik be, a várakozás 2⁠–⁠6 hét, az árak nem csökkennek. Ősszel és télen rövidebb a várakozás, és a karbantartásra is könnyebb időpontot kapni.

A klíma fűtésben is hőszivattyú: egy kWh áramból 3⁠–⁠5 kWh hőt ad, szemben a villanyradiátor egy kWh-⁠jával. A COP (pillanatnyi hatásfok) és a SCOP (szezonális, egész fűtési idényre számolt hatásfok) adja meg az arányt; a SCOP a gyártói adatlapon és az energiacímkén szerepel. Ahogy hidegebb lesz kint, a hatásfok csökken: egy átlagos inverteres split -7 °C-nál még 2,5⁠–⁠3 körüli COP-vel dolgozik, -15 °C alatt már csak a fűtésre tervezett, nagyobb kültéri hőcserélővel és alsó fűtéssel szerelt típusok adnak értelmes teljesítményt.

Aki a klímát elsősorban fűtésre venné, annak fűtésre optimalizált, magas SCOP-értékű, -25 °C-ig üzemelő típust kell választania, és a fűtőteljesítményt a téli hőigényhez méretezni. A legalább 3,4-es SCOP-értékű készülékek a kedvezményes H tarifára is jogosítanak, külön mérővel, a fűtési időszakban. A gázfűtéssel való összehasonlítást, az üzemköltséget és a H tarifa feltételeit a fűtés klímával aloldalon tárgyaljuk.

A beltéri egység szűrőjét a felhasználó havonta kimoshatja, ez pár perc. A szakszerű karbantartás ennél több: a beltéri egység burkolatának levétele, a hőcserélő (elpárologtató) és a ventilátor tisztítása, gombaölő és fertőtlenítő kezelés, a kondenztálca és a kondenzcső átmosása, a kültéri egység hőcserélőjének lemosása, a nyomások és az áramfelvétel ellenőrzése, a csatlakozások szivárgásvizsgálata. Csak hűtésre használt készüléknél évente egyszer, tavasszal; aki fűt is vele, annak ősszel is.

A gyártók többsége a 3⁠–⁠5 éves, egyes márkáknál 10 éves garanciát a dokumentált éves karbantartáshoz köti. Az elhanyagolt beltéri egység hőcserélőjén penész és baktériumtelep nő, a szag és a légúti panaszok ebből jönnek, a lerakódott por pedig 10⁠–⁠20 százalékkal rontja a hatásfokot. Egy jól telepített és karbantartott split klíma 12⁠–⁠15 évig üzemel, a kompresszor és a vezérlő elektronika a két drága alkatrész, ezek cseréje egy 8⁠–⁠10 éves gépnél már ritkán éri meg a hatásfokjavulás nélkül.

Az új F-gáz rendelet 2024 márciusában lépett hatályba, és a forgalomba hozatali tilalmakkal a gyártókat az R290 felé tolja; a lakossági piacon 2025 óta az R410A-s mono split nem jelenhet meg újként. A klíma kültéri egységére vonatkozó konkrét szabályt a települési vagy kerületi településképi rendelet adja. A 2022-es népszámlálás szerint a lakások 27,6 százalékában volt klíma, az arány azóta tovább nőtt, ezért a szomszédos egységek zaja és elhelyezése egyre több társasházi vitát hoz.

Lakossági támogatás klímára 2026 őszén nincs nyitva. A vidéki otthonfelújítási program, amelyben a klímaberendezés beépítése és cseréje elszámolható volt, 2026. június 30-án lezárult; az energetikai Otthonfelújítási Program 2026. április 23-án lezárult, és abban a klíma amúgy sem szerepelt a támogatható eszközök között, a levegő-víz hőszivattyú igen. Ha új program nyílik, a feltételeket az adott felhívásból kell kiolvasni.

A felmérés akkor gyors, ha előre tudja, mely helyiségeket szeretné hűteni és fűteni, hova kerülhet a kültéri egység, és mekkora a lakás áramellátása (a mérőhelyen a főbiztosíték értéke, az elosztóban a szabad helyek). Társasházban hozza el az SZMSZ klímára vonatkozó pontját vagy a közös képviselő válaszát, és nézze meg a település településképi rendeletét. Ha a klíma fűtésre is kell, írja fel a mostani fűtés éves költségét.

• Mekkora hűtő- és fűtőteljesítményt számolt a helyiségre, és mi alapján?
• Mit tartalmaz az alapszerelés, és mennyi a csőhossz, az átfúrás, a kondenzvíz-szivattyú és a villanyszerelés felára?
• Milyen hűtőközeggel megy a készülék, és mit tud a SEER, a SCOP, a zajszint és a legalacsonyabb fűtési hőmérséklet?
• Nyomáspróbáznak és vákuumoznak, és ez a jegyzőkönyvben szerepel?
• Mennyi a gyártói garancia, mi a feltétele, és ki végzi a garanciális szervizt?
• Mikor tudnak kezdeni, és mennyi idő a telepítés a helyszínen?