Kertépítés és kertgondozás

A kertépítés a telek beépítetlen részének kialakítása: a terep rendezése és a vízelvezetés, a burkolatok, a gyep vagy a műfű, a sövények, a fák és a cserjék, az öntözés és a világítás. A kertgondozás az elkészült kert fenntartása, amelynek gerince a fűnyírás, a sövénynyírás, a gyomlálás, a metszés, a lombgyűjtés és az öntözőrendszer szezonális karbantartása. A kettő összefügg. Egy jól megtervezett kertben kevesebb a kézi munka, a rosszul kialakított kertben a gondozás egy része hibajavítás.

Egy új ház körül a kert az építkezés folytatása. Ugyanazon a talajon dolgozunk, amelyen hónapokig gépek jártak, ugyanazokon a nyomvonalakon futnak a közművek, és a térkő, a terasz és a kerítés is a kerttel egy szintre kerül. Ezért a kertépítés első lépése a felmérés, amelyen a talajt, a lejtést, a víznyomást és a gépek bejutását is megnézzük.

A sorrend azért számít, mert minden lépés a következő alapja, és a kész gyep vagy burkolat utólagos felbontása a legdrágább javítás. Ez a sorrend válik be a legjobban:

1. Felmérés és terv, benne a funkciók, a burkolatok, a növénycsoportok, a víz és az áram helye.
2. A törmelék és az építési hulladék eltávolítása, a humuszos termőréteg mentése, ha még megvan.
3. Durva tereprendezés a végleges lejtésekkel a háztól elfelé, támfal és rézsű, ahol a terep kívánja.
4. Föld alatti munkák: közművek, esővízgyűjtő, szikkasztó, az öntözés fővezetékei és a világítás védőcsövei.
5. Burkolatok, szegélyek, lépcsők, terasz és kerítés.
6. Talajlazítás, termőföld terítése, finom tereprendezés.
7. Fák, sövények és cserjék ültetése, az öntözés szórófejeinek és csepegtetőinek beállítása.
8. Gyepszőnyeg, fűmag vagy műfű a végén, amikor a kertben már nem járnak gépek.

A kertterv két szinten készül. A koncepcióterv a funkciókat helyezi el: hol lesz a terasz, a játszórész, a konyhakert, a kerti út és a gépkocsibeálló, mi kerül árnyékba és mi a napos részekre, hol takar a sövény. A kiviteli terv ezt méretre teszi, növénykiültetési tervvel fajlistával és darabszámmal, tereprendezési tervvel szintekkel, öntözési tervvel zónákkal, burkolati tervvel és tételes anyagkiírással. Ehhez kérhető 3D-látványterv, amelyen a kész kertet a házzal együtt látja.

Egy családi ház kertjének megtervezése önmagában nem hatósági eljárás, a tervet a megrendelő és a kivitelező használja. Ahol a kertterv engedélyezési dokumentáció része, vagy közterületet és védett környezetet érint, ott tájépítész tervező kell. A kertet a kivitelezés szempontjaival együtt tervezzük: a szinteket, a nyomvonalakat és a növények helyét úgy rajzoljuk, hogy a terv megépíthető legyen, és a burkolatokkal, a kerítéssel és a terasszal egy ütemtervbe kerüljön.

A tereprendezés a telek felszínének a végleges szintekre és lejtésekre alakítása. A burkolatok mentén a lejtés keresztirányban 2⁠–⁠2,5 százalék a háztól elfelé, a gyepes részeken kisebb, egyenletes lejtés is elég, a lényeg, hogy sehol ne maradjon mélypont a lábazat mellett. A TÉKA a műszakilag indokolt rendezett terepet úgy határozza meg, hogy az a telek terepviszonyainak a legkisebb szükséges mértékű megváltoztatásával alakul ki, és ezt a helyi építési szabályzat tovább pontosíthatja.

A termőréteg a talaj felső, humuszos része, ebben él a gyep és a növények gyökérzetének nagy része. Építkezéskor ezt jó esetben gépi erővel leszedik és a telek szélén depóniában tárolják, rossz esetben a kitermelt altalajjal keveredik vagy elszállítják. A kertépítésnél a meglévő vagy behozott termőföldet a lazított altalajra terítjük, gyep alá jellemzően 10⁠–⁠20 cm vastagon, ágyásokba és sövény alá vastagabban.

Gépi földmunkát minikotróval, rakodógéppel és lapvibrátorral végzünk, ahol a gépek beférnek, szűk helyen, kész burkolat és meglévő fák mellett kézzel. Ahol sok föld mozog, a gépi napidíj, kisebb munkánál az óradíj a jellemző elszámolás, a föld elszállítása és a lerakóhely díja külön tétel.

A három megoldás más-más igényre való. A gyepszőnyeg néhány hét alatt kész gyepet ad, a fűmag olcsóbb, de egy teljes szezon kell, mire terhelhető lesz, a műfű pedig ott jön szóba, ahol élő gyep nem marad meg, vagy ahol nem akarnak öntözni és nyírni.

Sövénynek a legtöbben örökzöldet választanak, mert egész évben takar. A nyugati tuja 'Smaragd' fajtája karcsú, lassan nő, 3⁠–⁠5 méter magas és 1⁠–⁠2 méter széles lesz, és télen sem barnul. A 'Brabant' gyorsabban nő és szélesebb, nyírás nélkül nagy fává fejlődik. A tuja a nedves talajt szereti, aszályos nyáron öntözés nélkül megbarnul, és minden része mérgező, ami gyerekes és kutyás kertben számít. Lombhullató sövénynek a gyertyán, a fagyal és a galagonya is szóba jön, ezek a hazai madaraknak és rovaroknak jóval több helyet adnak, mint a tuja.

Az ültetési távolságot a telekhatártól jellemzően a települések rendeletei adják. Elek rendelete belterületen a 3 méternél nem magasabbra növő sövényre és örökzöldre 1,5 métert, a 3 méter fölé növő fákra 4 métert ír elő. Máriapócs a növény magassága szerint 1 és 4 méter között lépcsőz, és élő sövényt a telekhatárra csak mindkét ingatlan tulajdonosának beleegyezésével enged. A helyi szabályt ezért minden ültetés előtt kikeressük.

A tőtávolságot a növény kifejlett szélességéhez és a kívánt sűrűséghez igazítjuk. Ültetéskor az ültetőárok a földlabdánál jóval nagyobb, a talajt komposzttal javítjuk, a növényt beöntözzük, a tövét mulccsal takarjuk, a sövény mellé pedig csepegtető cső kerül, mert az első két nyár dönti el, hogy a sövény összezár-e.

Az automata öntözőrendszer egy vezérlőből, zónánként egy mágnesszelepből, föld alatti csövekből és a zónák végén lévő szórófejekből vagy csepegtetőkből áll. Egy zónán csak egyféle öntözőelem dolgozik, mert a szórófej és a csepegtető cső más-más idő alatt juttatja ki ugyanazt a vízmennyiséget. A gyep jellemzően kiemelkedő esőztető vagy rotoros szórófejeket kap, az ágyások és a sövény csepegtető csövet.

A tervezés a víznyomás és a vízhozam mérésével kezdődik, mert egy zónán annyi szórófej lehet, amennyit a rendelkezésre álló víz üzemi nyomáson ellát. A szórófejeket úgy helyezzük el, hogy a teljes felületet fedjék, a szélein se maradjon száraz sáv. A víz jöhet a vezetékes hálózatról locsolási mellékvízmérőn át, fúrt kútból házi vízművel vagy esővízgyűjtő ciszternából, a vezetékes hálózatra kötött rendszerbe visszafolyásgátló kerül.

A vezérlő wifin is elérhető, és a helyi időjárás alapján módosíthatja az öntözési időt. Az esőérzékelő esőben, fagyban és erős szélben leállítja a rendszert, a talajnedvesség-érzékelő a talaj nedvessége alapján dönt. Ősszel a rendszert sűrített levegővel kifúvatjuk és víztelenítjük, tavasszal újra beüzemeljük, zónánként ellenőrizve a szórásképet.

A fűnyírás a pázsit rendszeres, alacsony vágása fűnyíróval, a fűkaszálás a magas, sokszor gazos növényzet levágása damilos vagy bozótkéses kaszával. A díjakban ez a különbség meg is jelenik: a magas, több éve nem vágott fű és a bozót egységára a rendszeres nyírás többszöröse, mert lassabb, és több zöldhulladék keletkezik. Szezonban a pázsitot hetente vagy kéthetente nyírjuk, egyszerre a fűszál harmadánál többet nem vágunk le, mert a gyep attól kisül.

A rendszeres kertgondozásban a fűnyírás mellett a sövénynyírás, a gyomlálás, a cserjék és a gyümölcsfák metszése, a tavaszi és őszi kerttakarítás, a gyep szellőztetése és trágyázása, valamint az öntözőrendszer téliesítése és tavaszi beüzemelése szerepel. Az örökzöld sövényt évente kétszer nyírjuk, tavasszal a fő vágással és kora nyáron formázva, késő ősszel nem, mert a vágási sebek és a friss hajtások télig nem érnek be.

Elhanyagolt telken a parlagfűre is figyelni kell. A földhasználó köteles megakadályozni a parlagfű virágbimbójának kialakulását, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartania. Egy beépítetlen telek rendszeres kaszálása ezt a kötelezettséget is teljesíti.

Kerti munkához ritkán kell engedély. A tereprendezés, a gyepesítés és a növénytelepítés nem tartozik az engedély- vagy bejelentésköteles munkák közé. A csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítva 1,5 méternél magasabb támfal viszont építési engedélyköteles, egy lakóépület építéséhez kapcsolódva pedig egyszerű bejelentés alá esik. A kerítés és a kerti építmények szabályait a kerítés és a terasz oldalon írjuk le.

A helyi építési szabályzat (HÉSZ) a telek legkisebb zöldfelületét is előírja. A TÉKA szerint teljes értékű zöldfelület a növényzettel borított, termőtalajos terület, a zöldfelületbe beszámítható egyéb felületek között pedig a műanyag gyeprács, a zöldtető, a zöldfal, a sziklakert és a konyhakert szerepel, a műfű nem. Egy kis telken ezért a műfű és a burkolat aránya a HÉSZ zöldfelületi minimumába ütközhet. A szigetelt medrű kerti tó akkor számít be, ha állandóan vízzel borított, és állandó vízi élővilága van.

Az ültetési távolságot és a telekhatárra ültetett sövényt a település rendelete szabályozza, a közút mentén pedig a rálátást akadályozó növényzet magasságát is korlátozhatja. Elek rendelete például a közút szélétől számított 2 méteres sávban a zárt lombozatú sövény és tuja magasságát 70 cm-⁠ben maximálja. Fák kivágása előtt a helyi favédelmi szabályt is megnézzük.

Az ár nagyobbik része a földmunkán és az anyagon múlik. A tereprendezésnél a megmozgatott és az elszállított föld mennyisége, a lejtős terep, a támfal vagy a rézsű, a gépek bejutása (egy 90 cm-⁠es kapun csak kisgép fér be) és a talajban maradt törmelék számít. A gyepnél a talaj-előkészítés mélysége és a behozott termőföld, a műfűnél az alépítmény vastagsága és a műfű minősége, a sövénynél a növények mérete és fajtája, az öntözésnél a zónák száma, a vízforrás és a vezérlés határozza meg a költséget.

A kertgondozás díját a terület mérete és tagoltsága, a fű magassága, a lejtő, a gyűjtés vagy a mulcsozás, a zöldhulladék elszállítása és a rendszeresség adja. Rendszeres megbízásnál az alkalmankénti díj alacsonyabb, az első, elhanyagolt állapotú vágás drágább. A tételek sávjai az oldal tetején lévő ártáblázatban és az aloldalakon szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.

A felmérés gyorsabb, ha előre végiggondolja, mire használja a kertet, és ha a ház tervei, a közművek helye és a telek helyszínrajza kéznél vannak. Ha a kert egy része már kész, jelölje meg, mi marad és mi változik. Ezeket a kérdéseket mi is feltesszük:

• Mekkora a kert, és melyik része lesz gyep, ágyás, burkolat vagy sövény?
• Hol futnak a közművek, hol van a szikkasztó és az esővízgyűjtő?
• Milyen vízforrás van (vezetékes, kút, ciszterna), és van-e locsolási mellékvízmérő?
• Megmaradt-e a termőréteg az építkezés után, vagy termőföldet kell hozni?
• Milyen magas és milyen sűrű sövényt szeretne, és pontosan hol a telekhatár?
• Kell-e gyerekeknek vagy kutyának kialakított rész?
• Kér-e rendszeres gondozást, és milyen gyakorisággal?