Kandallóépítés és kályhásmunkák

A kandallóbetét, más néven tűztér, gyárilag készült öntöttvas vagy acéllemez égéstér üvegajtóval, amelyet a helyszínen köpennyel építünk körbe. A légfűtéses betét a hőt az üvegen át sugárzással és a köpenyben felmelegedő levegővel adja le. A levegő alul a rácson áramlik be, a betét körül felmelegszik, és felül a kiömlő rácson távozik. Egy hazai 10 kW-⁠os betét adatlapja szerint a hő nagyjából ötöde jön sugárzásként az üvegen át, a többi konvekcióval. A kandallókályha ugyanilyen tűztér saját acél vagy kerámia burkolattal, amely szabadon áll, köpeny nélkül.

A cserépkályha a füstgáz hőjét tárolja. A samott tűztérből a füstgáz egy több méter hosszú, falazott járatrendszeren halad át, közben lehűl, a felvett hőt pedig a kályha nagy tömege adja le órákon át. Egy-két órás tüzelés után 8⁠–⁠24 órán át fűt, a hőtárolási időt a méretezés határozza meg. A vízteres kandallóbetét víztere a hő nagyobb részét a fűtési rendszer vizének adja át, így radiátorokat vagy puffertárolót is fűt.

A kandallót a helyiség hőigényéhez választjuk. Tájékoztató ökölszabály szerint régi, szigeteletlen épületben nagyjából 20 m³ légtérre jut 1 kW, jól szigetelt házban 1 kW akár 40 m³-⁠t is elfűt. Egy 5×6 m-⁠es, 3 m belmagasságú, szigetelt nappalinak így 3 kW körüli folyamatos teljesítmény elég, szigeteletlen falaknál ennek a duplája. A betétek névleges teljesítménye ennél sokszor nagyobb, ezért a gyártói adatlapon a teljesítménytartományt is megnézzük.

A túlméretezés a gyakoribb hiba. A helyiséghez túl nagy betétet a használója fojtva, kevés levegővel tüzeli, hogy ne legyen túl meleg, ilyenkor a fa tökéletlenül ég, az üveg bekormozódik, a kéményben kátrány rakódik le. Egy kilogramm száraz fa nagyjából 3,5⁠–⁠4 kWh hőt ad, egy 8 kW-⁠os betét névleges üzemben így óránként 2⁠–⁠3 kg fát kér. A cserépkályhát az MSZ EN 15544 szabvány szerint kell méretezni: a számítás a kályha névleges teljesítményéből, a hőtárolási időből és az egyszerre berakható faadagból adja meg a tűztér méretét és a füstjárat legkisebb hosszát.

Egy kandallóbetét beépítése köpennyel és burkolattal jellemzően egy-két hét a helyszínen, amelyből a betét elhelyezése és bekötése egy-két nap, a többi a köpeny, a burkolat és a köztes száradás. A sorrendet a kéményseprő-ipari vizsgálat is meghatározza.

1. Felmérés: a helyiség hőigénye, a kémény kamerás vizsgálata, a födém és a padló teherbírása, padlófűtés, a külső levegő útja, a páraelszívók és a szellőzés.
2. A betét kiválasztása a teljesítmény, a csonkméret, a huzatigény és a látvány alapján, új vagy átalakuló kéménynél a kéményseprő-ipari tervfelülvizsgálat megrendelése.
3. A nem éghető talapzat, a fal és a padló hővédelme, a külső levegő csatlakozójának kiépítése.
4. A betét elhelyezése vízszintben, a füstcső bekötése a kéménybe tömítéssel és tisztítónyílással.
5. A köpeny felépítése hőálló lapokból a gyártó szerinti légréssel, a konvekciós kamra és a szellőzőrácsok kialakítása.
6. Próbafűtés és huzatmérés, a kéményseprő-ipari helyszíni vizsgálat a használatbavétel előtt.
7. A burkolat, a hőálló vakolat vagy a kőlapok felrakása, száradás után fokozatos felfűtés, átadás a használati útmutatóval.

A köpeny dönti el, hova kerül a betét hője, és hogy a mögötte lévő fal és a burkolat bírja-e a terhelést. A betét és a köpeny között konvekciós kamra van, ebben áramlik a levegő. A gyártók ehhez alul és felül is légnyílást írnak elő, kW-⁠onként legalább 30 cm² szabad keresztmetszettel; egy hazai 10 kW-⁠os betétnél az alsó belépő nyílás legalább 800 cm². Ha a rács kicsi, a hő a kamrában reked, a betét túlmelegszik, a köpeny megreped.

A falat és a padlót a gyártó által megadott hőszigeteléssel védjük, jellemzően kalcium-szilikát vagy vermikulit lappal, a falazott kürtő és a mennyezet találkozásánál is. A betét körül a gyártók néhány milliméteres tágulási hézagot, a betét és a fal között több centiméteres légrést írnak elő, mert az acél és az öntöttvas melegen tágul. A köpenyt hőálló lapból vagy pórusbetonból építjük, sima gipszkarton erre nem való. A burkolat anyagairól, a szellőzőrácsokról és a fal hővédelméről a kandalló burkolásáról szóló aloldalon írunk részletesen.

A kandalló a kéménytől huzatot vár, a gyártói adatlapokon ez jellemzően 10⁠–⁠15 Pa; egy hazai betétnél a megengedett felső határ 18 Pa, a túl erős huzat gyorsítja az égést és terheli a betétet. Egy kéményre egy kandalló köthető, és szilárd tüzelésű készülék nem köthető gázkészülékhez épített vagy bélelt kéménybe. A kémény átmérőjét, magasságát és anyagát a betét adataiból méretezzük, ezt a kéménybélelés és kéményépítés oldalainkon, a kandallóhoz és cserépkályhához való kéményről szóló részben írjuk le.

A betétet és a kéményt az összekötő elem, a füstcső köti össze. Ez melegen hengerelt, legalább 2 mm falvastagságú acél, vagy legalább 1 mm-⁠es zománcozott, illetve rozsdamentes cső; alumínium és horganyzott cső tilos. A vízszintes vetülete legfeljebb 3 m lehet, az áramlás irányában emelkedjen, és tisztítónyílással kell ellátni. A kémény falába falhüvely kerül, a csatlakozást hőálló tömítőzsinórral zárjuk, a füstcső hőtágulása nem feszítheti a kéményt.

Egy hazai 10 kW-⁠os fatüzelésű betét óránként 30⁠–⁠40 m³ levegőt éget el. Régi házban ez a résekből pótlódik, egy háromrétegű ablakos, légtömör épületben viszont nincs honnan. Ezért 7 kW felett, légtömör háznál és gépi szellőzés mellett külső levegőbevezetést tervezünk. A betét csonkjára jellemzően 100⁠–⁠125 mm-⁠es csövet kötünk, legfeljebb 4⁠–⁠5 m hosszan, kevés töréssel, hő- és párazáró szigeteléssel, hogy a hideg cső falán ne csapódjon ki a pára. A cső külső végére el nem tömődő, nem lamellás rács kerül.

A kéményseprő a sormunka során a levegő-utánpótlást is ellenőrzi. Vizsgálni kell, működik-e a helyiségben reteszelés nélkül depressziót keltő gépi berendezés, például páraelszívó vagy elszívó ventilátor, és ha igen, a kéményseprő felhívja a használó figyelmét a veszélyre. Gépi szellőzésű házban a gyártók huzatmérést kérnek az üzembe helyezéskor, és a kandallót a szellőzéssel együtt kell tervezni.

Az éghető anyagtól tartandó távolságot a gyártó adja meg, a CE-jelölésen és a teljesítménynyilatkozatban centiméterben szerepel. A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a kandallóbetéthez magyar nyelvű teljesítménynyilatkozatot, telepítési és használati útmutatót kell adni. A számok gyártónként eltérnek: egy hazai betétnél az üvegfelülettől mérve 1,5 m-⁠en belül nem lehet éghető anyag, oldalt és hátul 30 cm a távolság; egy vásárlói útmutató általános értékként 40 cm-⁠t, az ajtó felől 80 cm-⁠t ad meg. Ebbe a zónába nem kerülhet szőnyeg, kanapé, függöny vagy fa polc.

A betét nem éghető, szilárd talapzatra kerül. Kandallókályhánál egy vásárlói útmutató szerint a tüzelőajtó előtt legalább 30 cm-⁠rel, a többi oldalon 10 cm-⁠rel túlnyúló nem éghető padlóvédő lap kell. Padlófűtés fölé közvetlenül nem építünk, a csöveket a kandalló alatt ki kell hagyni. A kőburkolatú kandalló több száz kilogramm, a cserépkályha egy tonna fölött is lehet, ezért fafödémen és emeleten a födém teherbírását statikus nézi meg.

A kandalló vagy a cserépkályha beépítése nem szerepel az építési engedélyhez kötött munkák között, engedély az új, 6 m-⁠nél magasabb épített égéstermék-elvezetőhöz kell. A kéményseprő-ipari szabályok minden esetben érvényesek. Új tüzelőberendezés telepítésekor, tüzelőanyag-váltáskor, és új, felújított vagy átalakított kéménynél a használatbavétel előtt helyszíni vizsgálat kell, tervezéskor pedig a műszaki megoldás szakvéleményezése. A helyszínen épített kandallóról és cserépkályháról a kéményseprő kivitelezői nyilatkozatot kérhet, és a saját ellátási területén nem építhet kéményt, a munkát kivitelező végzi.

2022. január 1. óta az Európai Unióban csak olyan szilárd tüzelésű helyiségfűtő berendezés hozható forgalomba, amely megfelel a 2015/1185/EU rendelet környezetbarát tervezési követelményeinek. Zárt tűzterű, fatüzelésű készüléknél a szezonális hatásfok legalább 65 százalék, a szálló por legfeljebb 40 mg/m³, a szén-monoxid legfeljebb 1 500 mg/m³ lehet, 13 százalék oxigéntartalomra vonatkoztatva; nyitott kandallónál a hatásfok alsó határa 30 százalék. Új betétnél ezt az adatlapon ellenőrizzük. Társasházban a kémény közös tulajdon, a bekötéshez a közösség hozzájárulása kell. A részleteket a kandallóépítés szabályairól szóló aloldalon foglaljuk össze.

Az ár három fő tételből áll: a készülékből, a beépítésből a bekötéssel, valamint a köpenyből és a burkolatból. A betétnél a teljesítmény, a tűztér anyaga (öntöttvas vagy acéllemez), a bélés (samott vagy vermikulit), az üveg mérete és formája számít. Az egyenes üvegű betét olcsóbb, a sarok-, panoráma- és kétoldalas betét drágább, és nagyobb köpenyt kér. A köpenynél a méret, a lapok anyaga, a szellőzőrácsok, a párkány, a fatároló és a burkolat (vakolat, kő, kerámia) adja a különbséget.

A helyszíni tételek a kémény alkalmassága, és ha kell, a bélelés vagy egy új szerelt kémény, a füstcső hossza, a külső levegő bevezetése, a padló és a fal hővédelme, a födém megerősítése. Vízteres kandallónál a hidraulikai bekötés, a puffertároló és a vezérlés, cserépkályhánál a csempe, a tűztér típusa és a kályha mérete szabja meg az árat. Ezek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.

A kandallót száraz, 15⁠–⁠20 százalék alatti nedvességtartalmú keményfával kell tüzelni, tölggyel, bükkel, akáccal vagy gyertyánnal. A frissen vágott fa nedvessége 75 százalék körül van, egy év száradás után is 35 százalék körüli, ezért a tűzifát hasogatva, fedett, szellős helyen két-három évig kell szárítani. A nedves fa kormozza az üveget, kátrányt rak a kéménybe, és a vermikulit bélést szétporlasztja. Hulladékot, festett vagy kezelt fát, műanyagot tilos elégetni.

A hamut hidegen, fém edénybe kell kiüríteni. Szilárd tüzelésnél a kéményt a kéményseprő évente ellenőrzi, a teljes nyomvonal műszaki felülvizsgálata négyévente esedékes. Az ajtótömítést és a bélést a használattól függően néhány évente cserélni kell. A cserépkályha járatait néhány évente ki kell tisztítani, a samott belső szerkezet 15⁠–⁠20 év után elhasználódik, ilyenkor a kályhát át kell rakni.

A felmérés gyorsabb, ha tudja, mekkora helyiséget szeretne fűteni, és van-e kiszemelt betét vagy kályha (gyártó, típus, teljesítmény). Készítse elő a legutóbbi kéményseprő-ipari dokumentumot, és ha van, a ház tervét, a födém szerkezetéről szóló információt és a padlófűtés nyomvonalát.

• Mekkora teljesítményű betétet javasol a helyiségre, és mi alapján?
• Alkalmas a meglévő kémény, vagy bélelés, illetve új kémény kell?
• Honnan kap égési levegőt a kandalló, és mi lesz a páraelszívóval?
• Milyen anyagból épül a köpeny, mekkora a hőszigetelés, és hol lesznek a szellőzőrácsok?
• Benne van az ajánlatban a füstcső, a külső levegő, a padlóvédelem és a kéményseprő-ipari díj?
• Mennyi ideig tart a munka, és mikor lehet először begyújtani?