Medenceépítés egy kivitelezővel

A hazai magánmedencék többsége 6⁠–⁠8 méter hosszú, 3⁠–⁠4 méter széles és 1,5 méter mély, téglalap vagy szabályos ovális alaprajzú. A medencék kilenctizede süllyesztett víztükrű: a víz a perem alatt nagyjából 15 cm-⁠rel áll, így egy 1,5 m-⁠es medencében 135 cm körüli a vízmélység. Szerkezet szerint négy fő típus van, és a választást a telek, a talaj, a kívánt forma és a költségkeret dönti el.

A monolit vasbeton medence zsaluzott, vasalt, betonozott fenéklemezből és falakból áll, bármilyen alakban és méretben megépíthető, a belső felülete fólia, vagy kenhető szigetelésre ragasztott mozaik, kerámia. A falazott medence zsalukőből vagy hőszigetelt falazóblokkból készül, a köveket vasalással és betonnal töltik ki, a belső oldalára fólia kerül. A polipropilén medence gyárban hegesztett, merevítőbordás műanyag test, amelyet a helyszínen alaplemezre ültetnek és körbebetonoznak. A közúti szállítás miatt az úszófelület szélessége legfeljebb 320 cm, ennél szélesebbet a helyszínen hegesztenek. Az üvegszálas (GRP) medence egybeöntött kompozit héj, amely a polipropilénhez hasonlóan kész testként érkezik.

A jó hely napos, széltől védett, és nem esik lombhullató fák alá. Egy dél felé nyitott, a ház takarásában lévő medence napközben a nap hőjét is hasznosítja, a fák alatti viszont hetente tele lesz levéllel, és a víz lassabban melegszik. A ház közelsége kényelmes, a teraszról egy lépés a víz, de a ház alapjától akkora távolságot kell tartani, hogy a munkagödör ne érintse az alapozás alatti talajt.

A föld alatt a közművek nyomvonala és a talaj számít. Víz-, csatorna-, gáz- és villanyvezeték nem futhat a medence alatt, a szennyvízaknát és a szikkasztót is el kell kerülni. Kötött, agyagos talajban a visszatöltésben meggyűlő víz nyomja a falat, magas talajvíznél pedig az üresen álló medencét a víz felhajthatja. Ilyenkor drén, felhajtóerőre méretezett fenéklemez vagy más szerkezet kell. Lejtős telken a medence egyik oldala kiemelkedik a terepből, ott támfal és nagyobb falterhelés kerül a tervbe.

A gépakna, ahol a szűrő, a szivattyú és a vezérlés helyet kap, a medence mellé, lehetőleg a víztükör szintje alá kerül, hogy a szivattyú ne szívjon levegőt. Egy-három méterre a medencétől elég, és a hőszivattyút is a közelébe tesszük, de nem a szomszéd hálószobája alá, mert a ventilátora éjjel is hallatszik.

2024. október 1. óta új építésügyi eljárási szabályok érvényesek. Ezek tételesen felsorolják, mihez kell építési engedély, és a felsorolásban a medencék közül csak a közhasználatú fürdőmedence építése szerepel. Az egyszerű bejelentéshez kötött munkák listájában medence nincs. Egy családi ház kertjébe épülő magánmedencéhez ezért sem építési engedély, sem egyszerű bejelentés nem kell. A korábbi szabályozás 50 m³ térfogathoz és 1,5 m mélységhez kötötte az engedélymentességet, ez a feltétel ma már nem él.

Az engedélymentesség a helyi szabályok alól nem ment fel. A településrendezési és építési követelmények alapszabályzata (TÉKA) és a település helyi építési szabályzata (HÉSZ) határozza meg az építési helyet, az elő-, oldal- és hátsókertet, a beépítettséget és a zöldfelület legkisebb arányát. A TÉKA szerint, ha a HÉSZ másként nem rendelkezik, a terepszint alatti beépítettség megengedett mértéke a terepszint felettivel azonos, a zöldfelületbe pedig csak az állandó vízi élővilággal rendelkező mesterséges vízfelület számítható be, a vegyszerrel kezelt úszómedence nem. Egy kis telken a medence így a zöldfelületi arányt is ronthatja.

A település településképi rendelete egyes engedélymentes munkákhoz településképi bejelentést írhat elő, védett területen és műemlék telkén külön szabályok élnek. A szálláshely vagy más vállalkozás vendégei által használt, közhasználatú fürdőmedence építése engedélyköteles. Az engedélyezés részleteit, a telekhatártól mért távolságot és a víz leeresztésének szabályait a medenceépítés engedély aloldalon írjuk le.

Egy fóliás vagy burkolt betonmedence a tervtől a feltöltésig 4⁠–⁠8 hét, ebből a beton szilárdulása és a burkolat alatti szigetelés száradása jelentős részt visz el. A polipropilén medence beépítése rövidebb, mert a test kész, a lépések sorrendje viszont hasonló.

1. Tervezés, vagyis alaprajz, metszet, a gépészet nyomvonalai, a statikus által méretezett fenéklemez és fal, a gépakna és a villamos betáplálás helye.
2. Kitűzés és gépi földmunka 50⁠–⁠80 cm munkatérrel a medence körül, a kitermelt föld elszállítása vagy elterítése a kertben.
3. Tömörített zúzottkő ágyazat, szerelőbeton, a vasalás elhelyezése, a fenéklemez betonozása, majd a falak zsaluzása és betonozása, zsalukőfalnál a kövek rakása és kibetonozása.
4. A beépített elemek (szkimmerek, befúvók, fenékszívó, lámpatestek) elhelyezése a betonozás előtt vagy a falazással egy időben, vízzáró karimával.
5. A csővezetékek fektetése a gépaknáig, nyomáspróba a visszatöltés előtt, a próba jegyzőkönyvezése.
6. Visszatöltés rétegenként tömörítve, a fal mentén drénnel, ha a talaj vagy a talajvíz megkívánja.
7. A belső felület előkészítése, glettelés és geotextília a fólia alá, vagy kenhető szigetelés két rétegben és burkolás.
8. Gépészet szerelése, villamos bekötés, villamos biztonsági felülvizsgálat, a peremkő és a medence körüli burkolat elkészítése.
9. Feltöltés, a víz beállítása (pH, fertőtlenítés), beüzemelés és a használat betanítása.

A beton magában nem elég vízzáró, a falazott medence hézagai pedig biztosan áteresztenek, ezért a medencét belülről szigetelni kell. Két bevált út van. A fóliás medencében szálerősített (armírozott) PVC fólia adja a vízszigetelést és a látható felületet egyszerre. A medence peremére PVC-vel bevont fóliatartó lemezprofil kerül, a fóliát geotextília alátéten, forró levegővel hegesztve rögzítik a profilhoz és egymáshoz, a beépített elemeknél tömítőkarimával zárják.

Az egyszínű fóliák 1,5 mm vastagok, felületi védőlakkal, és a gyártó egyes termékcsaládokra 10 év szivárgásmentességi garanciát ad. A márványt vagy követ utánzó mintás fóliák szintén 1,5 mm-⁠esek, a dombornyomott, háromdimenziós felületű és a mozaikot utánzó változatok 2 mm-⁠esek. A lépcsőre és a padkára csúszásmentes fólia kerül. Egy jól lerakott fólia 10⁠–⁠20 évig tart, utána a betonmedencében a fólia cserélhető, a szerkezet marad.

A burkolt medence betonfelületére kétkomponensű, cementbázisú kenhető szigetelés kerül két rétegben, a sarkokban és a beépített elemek körül hálóval és szalaggal, erre ragasztják a mozaikot vagy a kerámialapot. A kenhető szigetelést mindig burkolat takarja, a medencében flexibilis ragasztó és vegyszerálló, jellemzően epoxi fuga kell. Ez a drágább és lassabb út, cserébe a felület a medence élettartamáig kitart, és helyben javítható.

A medence vize zárt körben kering. A szkimmer (a víztükör szintjén lévő, a felszíni szennyeződést beszívó elem) és a fenékszívó felől a szivattyú a szűrőn át nyomja a vizet, amely a befúvókon jut vissza a medencébe. A túlfolyós medencében a víz a perem körüli vályúba bukik át, onnan kiegyenlítő tartályba folyik, és a szivattyú ebből szív. A túlfolyós kialakítás egyenletesebb felszíni tisztítást és teljesen telt víztükröt ad, a tartály és a vályú miatt drágább.

A méretezés az átforgatási időből indul. A magánmedencéket jellemzően úgy tervezik, hogy a teljes víztérfogat 6 óra alatt átfusson a szűrőn, a sokat használt medencéket 4 órára. Egy 8×4 m-⁠es, 1,35 m vízmélységű medence nagyjából 43 m³, ehhez 6 órás forgatásnál 7⁠–⁠8 m³/h szállítású szivattyú kell. A homokszűrő keresztmetszetét a szűrési sebesség adja: a szokásos felső határ 50 m/h, a tisztább vízhez 30 m/h körüli értékkel számolnak, ami ennél a medencénél nagyjából 600 mm átmérőjű szűrőtartályt jelent. Homok helyett zúzott, osztályozott üveg is tölthető a szűrőbe.

A vízkezelésnél a pH-t 7,2⁠–⁠7,6 között kell tartani, a szabad klór ajánlott szintje 0,6⁠–⁠1,0 mg/l, az összlúgosságé 80⁠–⁠120 mg/l. A klór kézzel, úszó adagolóval, automata adagolóval vagy sós klórgenerátorral (sóbontóval) juttatható a vízbe; a sóbontó a vízbe kevert konyhasóból állítja elő a klórt. Az UV-lámpás csírátlanítás és az aktív oxigénes kezelés a klór mellett vagy helyett is használható.

• Szkimmer, vagy túlfolyó vályú kiegyenlítő tartállyal.
• Fenékszívó és befúvók a medence méretéhez igazított számban és elosztásban.
• Szivattyú előszűrővel, homok- vagy üvegtöltetű szűrő hatutas szeleppel.
• Vegyszeradagolás, sóbontó vagy UV-lámpa, vezérlés időprogrammal.
• Fűtés hőszivattyúval vagy hőcserélővel, víz alatti világítás, igény szerint ellenáramoltató.

Fűtés és takarás nélkül egy kerti medence nagyjából 2⁠–⁠3 hónapig kellemes, a legtöbben 27⁠–⁠28 °C-os vizet szeretnének. A medence hőjének nagy része a víztükrön, párolgással és sugárzással távozik, ezért a takarás többet számít, mint a fűtőteljesítmény. Egy 23 °C-on tartott medence egy fürdőszezonban nagyjából 300 kWh hőt igényel a vízfelület minden négyzetméterére, a takarás a hőveszteséget 40⁠–⁠50 százalékkal csökkenti.

A fűtés leggyakoribb módja a medence-hőszivattyú, amely a levegő hőjét adja át a víznek. A levegős gépek +5 °C feletti levegőnél dolgoznak jól, tavasszal és ősszel is használhatók, télen nem. Ha a házban hőszivattyús vagy kazános fűtés van, víz-víz hőcserélővel a medence a ház fűtési rendszerére is köthető. A szolárszőnyeges fűtés olcsó, de borús napokon kevés. A vízen úszó buborékos szolártakaró a forgalmazók szerint 3⁠–⁠4 °C-kal melegebb vizet ad, és a párolgást is csökkenti.

Fedéssel és fűtéssel a medence májustól októberig használható. Az alumínium vázas, polikarbonát borítású tolható fedések alacsony, közepes és belépős magas kivitelben készülnek, a medence egyik végén nagyjából 3 méter szabad hely kell a teljes letoláshoz. A medenceredőny a vízen úszó lamellákból álló, motorral feltekerhető takarás, kevesebb helyet foglal, és párolgás, levél és por ellen is véd. A fedéstípusokat a medencefedés aloldalon hasonlítjuk össze.

A medence és környezete villamos szempontból a legszigorúbb helyek közé tartozik. Az MSZ HD 60364-⁠7-⁠702 szabvány, az IEC 60364-⁠7-⁠702 európai harmonizált változatának hazai átvétele, három zónát határoz meg. A 0. zóna a medence belseje, itt csak legfeljebb 12 V váltakozó vagy 30 V egyenfeszültségű, biztonsági törpefeszültségű (SELV) berendezés lehet IPX8 védettséggel, a tápegység pedig a zónákon kívül. Az 1. zóna a medence szélétől vízszintesen 2 méterig és 2,5 méter magasságig tart, ide csak medencés használatra tervezett, legalább IPX4 védettségű berendezés kerülhet. A 2. zóna az 1. zónán túl további 1,5 méter, itt kapcsoló és dugaszolóaljzat is lehet, megengedett védelemmel.

Mindhárom zónában az idegen vezetőképes részeket (a medence vasalását, a fém létrát és korlátot, a fémcsöveket) kiegészítő egyenpotenciálú összekötéssel kell a védővezetőhöz kötni. A medence gépészete külön áramkört kap áram-védőkapcsolóval, a víz alatti lámpák a zónákon kívül elhelyezett 12 V-os transzformátorról üzemelnek. A kész rendszert villamos biztonsági felülvizsgálattal és jegyzőkönyvvel adjuk át.

Az ár első tényezője a méret és a mélység, mert a földmunka, a beton, a fólia vagy a burkolat és a gépészet is ezzel nő. A második a szerkezet: a monolit vasbeton több zsaluzást, vasat és betont kíván, mint a zsalukő, a polipropilén testnél a gyári ár és a szállítás a meghatározó. A harmadik a belső felület, ahol a mozaik és a kerámia többszöröse lehet az egyszínű fóliának, a 3D és a mozaikutánzó fólia a kettő között van.

A gépészetben a szűrés tartalma, a túlfolyós vagy szkimmeres kialakítás, a vegyszerezés automatizálása, a fűtés, a világítás és az élményelemek (ellenáramoltató, pezsgőpad, vízfüggöny) mozgatják az árat. A helyszín is számít: a gépek bejutása, a föld elszállítása, a kötött talaj, a talajvíz, a lejtős terep és a támfal. Végül a fedés és a medence körüli burkolat, amely egy nagyobb medencénél a teljes költség jelentős részét adhatja. Ezek a tételek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.

Szezonban hetente mérni kell a pH-t és a klórt, üríteni a szkimmerkosarat és a szivattyú előszűrőjét, a homokszűrőt pedig a nyomás emelkedésekor visszamosatni. A klórszintet kéthetente, 26 °C feletti víznél hetente sokkolással a két-háromszorosára emelik. A falat és a fenéket porszívóval vagy medencerobottal tisztítják.

Téliesíteni akkor kell, ha a víz tartósan 15 °C alá hűl. A vizet a szkimmer alá 5⁠–⁠6 cm-⁠rel leengedjük, a csöveket leürítjük, a befúvókat fagydugóval zárjuk, a homokszűrőt visszamosás után leürítjük, a szivattyút fagymentes helyre visszük. A pH-t 7,2⁠–⁠7,6 közé, a szabad klórt 3⁠–⁠5 mg/l-re állítjuk, a jég nyomása ellen fagytestet teszünk a vízbe, és a medencét téli takaróval fedjük.

A vasbeton szerkezet évtizedekig kitart, a fólia 10⁠–⁠20 évente cserélendő, a szivattyú, a hőszivattyú és a vezérlés a gépészeti berendezések szokásos élettartamával számolható. A medencét nem tanácsos teljesen leüríteni, főleg magas talajvíznél, mert az üres medencét a talajvíz megemelheti.

A felmérés akkor gyors, ha előre tudja, mekkora medencét szeretne, hányan és mire használnák (úszás, pancsolás, gyerekek, edzés ellenáramoltatóval), hány hónapig szeretne fürödni egy évben, és van-e elképzelése a belső felületről. Jól jön a telek helyszínrajza a közművekkel, a HÉSZ övezeti előírása és a villamos betáplálás adatai, vagyis a főbiztosíték értéke és a fázisok száma.

• Milyen szerkezetet javasol a talaj és a talajvíz alapján, és ki méretezi a fenéklemezt és a falat?
• Mekkora a víztérfogat, mekkora szivattyút és szűrőt tervez, és hány óra az átforgatás?
• Hogyan és mikor nyomáspróbázzák a csöveket, és kapok-e róla jegyzőkönyvet?
• Milyen fóliát vagy burkolatot, ragasztót és fugát javasol, és mi rájuk a garancia?
• Benne van-e az ajánlatban a földmunka, az elszállítás, a villamos bekötés, a villamos biztonsági felülvizsgálat, a peremkő és a burkolat?
• Hova kerül a gépakna és a hőszivattyú, és mennyire hallatszik a szomszédhoz?