Hőszivattyú-telepítés hőigény-számítással

A hőszivattyú fordított hűtőszekrény: a hűtőközeg a kültéri hőcserélőben alacsony hőmérsékleten elpárolog, a kompresszor összesűríti, a kondenzátorban pedig a fűtővíznek adja le a hőt. A leadott hő nagyjából háromnegyede a környezetből származik, egynegyede a kompresszort hajtó áramból. Ezt az arányt a COP (pillanatnyi) és a SCOP (szezonális, a teljes fűtési idényre számított) jóságfok írja le: a SCOP 4 azt jelenti, hogy egy kilowattóra áramból az idény átlagában négy kilowattóra hő lesz.

A jóságfok a hőforrás és a fűtővíz közötti hőmérséklet-különbségtől függ. Ugyanaz a gép 35 °C-os padlófűtésen 4,8⁠–⁠5,1, 55 °C-os radiátoros rendszeren 3,6⁠–⁠3,9 SCOP-ot ad, 65⁠–⁠75 °C-on pedig már közel jár az elektromos fűtéshez. Szinte minden ház fűthető hőszivattyúval, a kérdés az, milyen előremenő hőmérséklettel. Ha a ház a leghidegebb napokon is 55 °C alatti előremenővel tartható melegen, a hőszivattyú jó döntés; ha ehhez 65⁠–⁠70 °C kell, előbb a szigetelés vagy a hőleadók cseréje jön, különben az üzemeltetés a gáznál drágább lesz.

Szigeteletlen, 1980 előtti háznál a homlokzati és padlásfödém-szigetelés a hőigényt felére csökkentheti, ami kisebb gépet, kisebb előremenőt és évtizedekig alacsonyabb számlát jelent. A sorrend tehát szigetelés, utána fűtéscsere; a régi hőigényre méretezett gép a szigetelés után túl nagy lesz.

A hőforrás és a kivitel szerint öt lakossági típus van forgalomban, és mindegyiknek megvan a maga háza. A levegő-víz gép a legolcsóbb és a leggyorsabban telepíthető, a talajszondás a leghatékonyabb és a legcsendesebb, a kutas a legjobb jóságfokú, de a legtöbb feltételhez kötött. A használati melegvíz-hőszivattyú külön kategória: csak a bojlert váltja ki.

A gép teljesítménye a hőszükséglet-számításból jön, nem az alapterületből. Az MSZ EN 12831 szerinti számítás helyiségenként adja meg, hány watt kell a méretezési külső hőmérsékleten, ami Magyarországon −13 és −15 °C között van. Ökölszabályként egy szigeteletlen, 1980 előtti ház fajlagos igénye 100⁠–⁠150 W/m², egy közepesen szigetelté 60⁠–⁠80, egy korszerűé 30⁠–⁠50 W/m²; egy 120 m²-⁠es háznál ez 4 és 18 kW közötti gépet jelenthet, vagyis a prospektus alapján választott méret könnyen kétszeres hibát ad.

A levegő-víz hőszivattyú teljesítménye a külső hőmérséklettel együtt csökken, miközben a ház igénye nő. Ahol a két görbe metszi egymást, az a bivalens pont: ez alatt a beépített elektromos fűtőpatron vagy a hibrid rendszer kazánja segít be. A gyakorlatban a gépet −5 és −10 °C közötti bivalens pontra méretezzük a −15 °C-os csúcs helyett, mert az ennél hidegebb órák száma egy idényben kicsi, a csúcsra méretezett gép viszont az idény nagy részében túl nagy lenne, ciklizálna és kopna. A gyártói adatlapok átlagos klímára jellemzően −10 °C-os bivalens pontot adnak meg.

A használati meleg víz külön tétel: egy négyfős család napi 7 kWh körüli melegvíz-hőigénye a fűtési idényben a fűtés mellé jön, és a tároló fűtéséhez 50⁠–⁠55 °C-os víz kell, amit a hőszivattyú rosszabb jóságfokkal állít elő. A méretezésnél ezért a tároló mérete és a melegvíz-készítés időzítése (napközben, a H tarifás vagy napelemes órákban) is szempont.

• A számításhoz szükséges adatok: alaprajz méretekkel, a falak és a födémek rétegrendje, az ablakok típusa, a tájolás, a helyiségenkénti kívánt hőmérséklet, a lakók száma.
• A meglévő ház tavalyi gáz- vagy áramfogyasztása a legjobb ellenőrzés: ebből visszaszámolható a tényleges éves hőigény, és kiderül, ha a számítás és a valóság eltér.
• A hőleadók felmérése: radiátorok típusa és mérete, padlófűtés körei, osztó-gyűjtő, csőátmérők.

A padlófűtés a hőszivattyú természetes párja: a nagy felület miatt 30⁠–⁠38 °C-os vízzel fűt, és 35 °C-os előremenőn a gép a legjobb jóságfokát hozza. A fal- és mennyezetfűtés ugyanezt tudja függőleges vagy felső felületen, és nyáron hűtésre is használható. A padló felületi hőmérsékletét az MSZ EN 1264 tartózkodási zónában 29 °C-ban korlátozza, ebből adódik a csőosztás és a körök hossza, amit a tervező a hőigényhez igazít.

Radiátoros rendszernél a meglévő radiátorokat 70/55 °C-os hőfoklépcsőre méretezték; 55/45-ön ugyanaz a radiátor nagyjából a felét, 45/35-ön a harmadát adja le. Ezért a hőszivattyús átállásnál a radiátorok egy részét nagyobb felületűre (gyakran a 2⁠–⁠3-szorosára) kell cserélni, vagy alacsony hőmérsékletű, ventilátoros radiátort beépíteni. A magas hőmérsékletű, 70⁠–⁠75 °C-os előremenőre képes gépek a cserét megspórolják, de a hideg napokon a jóságfok 2,5 alá esik, ezért ezeket csak ott javasoljuk, ahol a csere nem oldható meg.

A fan-coil (ventilátoros hőcserélő) fűt és hűt is, hőszivattyús rendszernél a nyári hűtés kézenfekvő hőleadója. Padlóval hűteni csak korlátozott teljesítménnyel, harmatpont-felügyelettel lehet, különben a hideg felületen kicsapódik a pára.

A puffertároló a hőtermelést és a hőleadást választja szét: biztosítja a kompresszor minimális futási idejét, a leolvasztáshoz szükséges meleg vizet és a termosztatikus szelepek által lezárt körök mellett is a keringést. Padlófűtésnél a nagy vízmennyiségű rendszer részben pótolja, ezért ott kisebb puffer vagy hidraulikai váltó is elég; radiátoros, zónázott rendszernél a gyártók által előírt minimális vízmennyiséget tároló nélkül nem lehet tartani. A puffer a rendszer árának 5⁠–⁠10%-⁠a, és helyet kér a gépészeti helyiségben.

A használati meleg vizet indirekt tároló adja, amelyet a hőszivattyú nagy felületű hőcserélőn fűt; a kis hőcserélőjű kazános tárolók erre alkalmatlanok. A méret a lakók számától függ, négy főre 200⁠–⁠300 liter a jellemző, és a legionella elleni heti felfűtést (60 °C fölé) a fűtőpatron végzi. A tárolók, a hidraulikai váltó, a szivattyúk, a tágulási tartály és a szabályozó a beltéri egységgel együtt egy 2⁠–⁠3 m²-⁠es helyet kérnek.

A villamos oldalon a 6⁠–⁠8 kW-⁠os gépek egyfázisú, a 10 kW felettiek háromfázisú csatlakozást igényelnek, a maximális felvétel 3,5⁠–⁠8 kW. Külön áramkör kell saját kismegszakítóval és áram-védőkapcsolóval, a H tarifához pedig külön mért kör. Ha a ház 1×16 vagy 1×32 amperes csatlakozással rendelkezik, az elosztónál teljesítménybővítést kell kérni, ami a mérőhely átépítésével járhat; ezt a villanyszerelés oldalunkon írjuk le.

A levegő-víz gép kültéri egysége 47⁠–⁠60 dB(A) hangteljesítményű, ami a gép mellett mérve egy normál beszélgetés hangereje; a távolság minden duplázódása 6 dB-lel csökkenti, így 3 méterről éjszakai üzemmódban a korszerű gépek 28⁠–⁠32 dB(A)-t adnak. A környezeti zajról szóló 27/2008. KvVM-EüM rendelet kertvárosias és falusias lakóterületen nappal 50, éjjel 40 dB határértéket ír elő a szomszédos védendő homlokzatnál, nagyvárosias területen 55 és 45 dB-t. Egy jól elhelyezett gép ezt tartja, egy sarokba, a szomszéd hálószobája alá szerelt nem.

Az elhelyezés szabályai: a szomszéd telekhatártól lehetőleg 3 méter, a kifújt hideg levegő ne a járdára vagy a teraszra menjen, a gép saját, rezgéscsillapított alapon vagy konzolon álljon, és körülötte maradjon hely a légáramlásnak és a szerviznek. A leolvasztáskor keletkező kondenzvizet (téli napon több liter) a fagyhatár alá vezetett szikkasztóba vagy a csatornába kell vezetni, különben a ház mellett jégpáncél nő. Propános (R290) gépnél a gyártói védőtávolságot nyílászáróktól, pinceablaktól, aknától tartani kell, mert a gáz a levegőnél nehezebb.

A 2024-ben hatályba lépett (EU) 2024/573 F-gáz rendelet menetrendje a lakossági hőszivattyúkat közvetlenül érinti: 2027. január 1-jétől a 12 kW alatti monoblokk gépeknél és a levegő-víz split rendszereknél 150-es GWP-határ lép be, ami a ma elterjedt R32 (GWP 675) helyett természetes hűtőközeget, a gyakorlatban R290 propánt jelent. Szervizoldalon 2026-tól a 2500 feletti GWP-jű közegekkel nem lehet utántölteni, a szerelők képesítését pedig időszakonként meg kell újítani.

A vásárló számára ez két dolgot jelent. Az R32-es gép 2026-ban még telepíthető és évtizedekig szervizelhető, de a hűtőközeg ára emelkedik; az R290-es gépek 75 °C-os előremenőre képesek és 35 °C-on 5 körüli SCOP-ot adnak, a propán viszont gyúlékony (A3 osztály), ezért a kültéri egység elhelyezését gyártói védőtávolságok kötik, és beltéri hűtőköri szerelés nem jön szóba. A következő tíz évre az R290-es monoblokk a biztonságos választás, ha a kültéri elhelyezés megoldható.

A H tarifa idényjellegű, egy zónaidős lakossági árszabás hőszivattyúk és hűtő-fűtő klímák üzemeltetésére, október 15. és április 15. között; a többi hónapban a mérő az általános (A1) tarifa szerint számol. Feltétele a külön mért, állandó jellegű csatlakozású áramkör, amelyen csak a fűtőberendezés van, és a gép mérsékelt égövi SCOP-ja legalább 3,4. Villanykazán, infrapanel vagy elektromos radiátor nem köthető rá, napelemes háznál sem. Az ára a rezsicsökkentett lakossági ár kétharmada körül volt a 2025-ös idényben, és a külön mérő miatt a kedvezményes mennyiség is külön számolódik.

Az igénylés az elosztónál induló igénybejelentéssel történik, amelyet a kivitelező nyújt be a hálózati csatlakozási szerződéshez: a nyilatkozaton a gép gyártója és típusa, a névleges villamos és fűtési teljesítmény, a SCOP, a működési rendszer és a várható fűtési idényi fogyasztás szerepel. Ehhez a mérőhelyet regisztrált villanyszerelő készíti elő: ha a meglévő mérőhelyen van hely és megfelel a műszaki-biztonsági feltételeknek, a második mérő odakerül, ha nem, új mérőhelyet kell kialakítani. A mérő az elosztóé, díja nincs; a külön áramkör kiépítése és az esetleges mérőhely-átépítés a villanyszerelés költsége.

Az energetikai Otthonfelújítási Program 2007 előtt épült családi házak felújítását támogatta: 2,5 és 10 millió forint közötti összeg, fele vissza nem térítendő támogatás, fele kamatmentes kölcsön, legalább 30% primerenergia-megtakarítást igazoló hiteles energetikai tanúsítvánnyal. A levegő-víz hőszivattyú elszámolható kulcstermék volt, de csak hőszigeteléssel vagy nyílászárócserével együtt, önálló fűtéscsereként nem. A program kerete kimerült, a program 2026. április 23-án lezárult, új kérelmet nem fogad. A gyermeket nevelők és nyugdíjasok 5000 fő alatti települési házaira szóló Vidéki Otthonfelújítási Program (a költségek fele, legfeljebb 3 millió forintig) 2026. június 30-án zárult.

Új kiírás esetén a korábbi feltételekre lehet számítani: kiinduló és tervezett állapotú energetikai tanúsítvány, az ÉMI kulcstermék-listáján szereplő gép, regisztrált kivitelező, fajlagos árkorlátok, a szigeteléssel együtt tervezett projekt. Ezért a felmérésen a tanúsítvány és a szigetelés kérdését a hőszivattyúval együtt nézzük, hogy egy esetleges pályázat ne a tervezés újrakezdésével induljon. Az aktuális állapotot minden ajánlat előtt ellenőrizzük, az oldalunkon csak élő, igazolható programot nevezünk meg.

1. Felmérés a helyszínen: hőleadók, csőhálózat, mérőhely és csatlakozás, a kültéri egység és a tárolók helye, a fogyasztási adatok felvétele.
2. Hőszükséglet-számítás és rendszerterv: gépméret, bivalens pont, tárolók, hidraulikai kapcsolás, a radiátorok ellenőrzése 55 °C-ra, villamos igény.
3. Tételes ajánlat a gép típusával, a tárolókkal, a szerelvényekkel, a villamos munkákkal, a H tarifás méréssel és az esetleges radiátorcserével.
4. Előkészítés: a kültéri egység alapja vagy konzolja, kondenzvíz-elvezetés, áttörések, a gépészeti helyiség előkészítése, a régi kazán leszerelése a fűtési idényen kívül.
5. Szerelés: kültéri és beltéri egység, tárolók, hidraulikai váltó, szivattyúk, csövezés hőszigeteléssel, fagyvédelem monoblokknál, villamos bekötés külön körön.
6. Feltöltés, légtelenítés, nyomáspróba, gyártói üzembe helyezés a garanciához, a fűtési görbe és a melegvíz-program beállítása.
7. Hidraulikai beszabályozás helyiségenként, a termosztátok és a zónák összehangolása, a kezelés betanítása, jegyzőkönyv és dokumentáció átadása.
8. Az első téli hónap után a fogyasztás és a görbe ellenőrzése: a legtöbb megtakarítást a finomhangolás hozza, nem a gép.

A hőszivattyú évi egy karbantartást kér: a kültéri hőcserélő tisztítása, a szűrők, a nyomás és a fagyálló ellenőrzése, a hűtőkör tömörségvizsgálata split gépnél, a tároló anódjának ellenőrzése 2⁠–⁠4 évente. A gyártói garancia a jogosult szakember általi üzembe helyezéshez és a dokumentált éves karbantartáshoz kötött. A jellemző élettartam 15⁠–⁠20 év, a talajszondáké ennek többszöröse. A leggyakoribb üzemeltetési hiba a kapcsolgatás: a hőszivattyút folyamatos, alacsony hőmérsékletű üzemre tervezték, a napi le- és felfűtés a fűtőpatront kapcsolja be.

• „−10 °C alatt nem fűt.” A mai levegő-víz gépek −20, egyes típusok −25 °C-ig üzemelnek, csökkenő teljesítménnyel; a kérdés az, milyen előremenővel fűthető a ház azon a napon.
• „Csak padlófűtéssel működik.” Radiátorral is, ha a felület elég az 55 °C-os előremenőhöz; ezt számítjuk, nem becsüljük.
• „Nagyobb gép biztosabb.” A túlméretezett gép ciklizál, többet fogyaszt és hamarabb kopik; a méret a hőszükséglet-számításból jön.
• „Napelemmel ingyen fűt.” Télen a napelem a termelés töredékét adja, a hőszivattyú viszont ilyenkor fogyaszt a legtöbbet; az éves mérleg jó lehet, a téli számla nem nulla.

Az oldal tetején lévő ársávokat a következők mozgatják: a gép teljesítménye és hűtőközege (az R290-es, magasabb előremenőre képes gépek drágábbak), a monoblokk vagy split kivitel, a tárolók mérete és száma, a meglévő hőleadók állapota (radiátorcsere, padlófűtés-bővítés), a kültéri egység helye és a csövezés hossza, a villamos csatlakozás bővítése és a H tarifás mérés kiépítése, talajszondánál a fúrás mélysége és engedélyezése. Hibrid rendszernél a kazán megtartása a gépet és a tárolót is kisebbre engedi.

A felmérésre készítse elő az alaprajzot méretekkel, a tavalyi gáz- és áramszámlákat, a meglévő kazán és radiátorok típusát, a villanyóra csatlakozási teljesítményét (a mérőhelyen vagy a számlán szerepel), és gondolja át, hová kerülhet a kültéri egység és a tárolók. Kérdezze meg a kivitelezőtől, milyen számítással méretez, milyen előremenőre tervezi a rendszert, kell-e puffer és miért, ki végzi az üzembe helyezést, és intézi-e a H tarifát.