Napkollektor-telepítés ára

A napkollektor elnyelőlemeze (abszorbere) a napsugárzást hővé alakítja. A kollektorban és a hozzá kötött szolárkörben fagyálló szolárfolyadék kering, jellemzően propilénglikol és víz keveréke, amely a hőt a tároló alsó részében lévő csőkígyós hőcserélőn adja át a használati víznek. A kör többi eleme a szivattyúegység (szolárállomás) a keringető szivattyúval, a visszacsapó szeleppel, a biztonsági szeleppel, a nyomásmérővel és az átfolyásmérővel, valamint a tágulási tartály, amely a felmelegedő folyadék térfogatváltozását veszi fel.

A vezérlő két hőmérsékletet hasonlít össze, a kollektorét és a tároló aljáét. Ha a kollektor néhány fokkal melegebb, a szivattyú elindul, ha a különbség eltűnik, leáll. A tároló felső részét a kazán, a hőszivattyú vagy egy elektromos fűtőbetét tartja a beállított hőmérsékleten, így borús napokon és télen is van meleg víz. A zárt, nyomás alatti körben a biztonsági szelep jellemzően 6 bar-nál nyit, a túlhevült folyadék pedig 200 °C fölé is felmelegedhet.

Ritkább a drainback rendszer, amelyben a folyadék, sokszor tiszta víz, a szivattyú leállásakor egy gyűjtőtartályba folyik vissza a kollektorból. Ez a kör nem fagy el és nem melegszik túl, a csöveknek viszont végig lejtésben kell futniuk. Nyaralókban előfordul a szivattyú nélküli, gravitációs (termoszifonos) rendszer is, ahol a tároló a kollektor fölött van, és a meleg víz a saját felhajtóerejével áramlik.

A síkkollektor hőszigetelt keretbe épített, edzett, alacsony vastartalmú üveggel fedett doboz, benne szelektív bevonatú elnyelőlemezzel és csőregiszterrel. Egy kollektor bruttó felülete jellemzően 2⁠–⁠2,5 m², a hazai kínálatban például 2,09 és 2,37 m²-⁠es típusok is vannak. Teljes napsütésben a síkkollektor hatásfoka a jobb, a szakirodalmi értékek szerint a legnagyobb hatásfoka 0,61⁠–⁠0,74, az edzett üveg pedig a jelentős jégesőt is törés nélkül bírja.

A vákuumcsöves kollektor kettős falú üvegcsövekből áll, a két fal között vákuum szigetel, ezért hidegben és borús, szórt fényben kevesebb hőt veszít. A heat pipe csőben egy részben töltött rézcső (hőcső) viszi a hőt a gyűjtőcsőhöz, amelyhez szárazon csatlakozik, így a cső a feltöltött rendszerben is kicserélhető. A direkt átáramlású (U-csöves) kivitelben a szolárfolyadék magán a csövön folyik át. A vákuumcsöves kollektor legnagyobb hatásfoka 0,46⁠–⁠0,57, nyáron viszont a jó hőszigetelés miatt hamarabb túlmelegszik, az álló helyzetű (stagnáló) kollektor 220⁠–⁠250 °C-ig is felmelegedhet.

A medenceabszorber üvegezés és hőszigetelés nélküli műanyag szőnyeg vagy panel, amelyen közvetlenül a medence klóros vize folyik át. Nyári használatra olcsó és egyszerű megoldás, de amikor a víz már melegebb a levegőnél, a hozama gyorsan esik.

A méretezés a napi melegvíz-fogyasztásból indul, ezt a lakók száma, a szokások (kád vagy zuhany, reggeli vagy esti csúcs) és a nyári jelenlét határozza meg. Az egyik nagy gyártó ökölszabálya szerint meleg vízre fejenként nagyjából 1,5 m² kollektorfelület elég, fűtésrásegítéssel együtt 4 m². A német szakirodalom egy négyfős háztartásra 4⁠–⁠5 m² kollektort és 300 literes szolártárolót, hat főig 6⁠–⁠8 m²-⁠t és 400 litert ad meg. Ez négy főre két síkkollektort vagy egy 30 csöves vákuumcsöves kollektort jelent.

A napkollektor nyáron szinte a teljes meleg vizet adja, átmeneti időben egy részét, télen a töredékét, a többit a kazán, a bojler vagy a hőszivattyú pótolja. Éves átlagban a jól méretezett meleg vizes rendszer a meleg vízhez szükséges energia 55⁠–⁠60 százalékát fedezi, nagyobb tárolóval 70 százalék körüli értéket. Fűtésrásegítésnél legalább 700 literes puffer- vagy kombitárolóval és 9⁠–⁠12 m² kollektorral számolnak, 1000 literes kombitárolóhoz 12⁠–⁠15 m² tartozik, ökölszabályként 100 m² fűtött alapterületre nagyjából 1000 liter tároló jut.

A túlméretezés kevés többlethozamot ad, mert a nagyobb mező nyáron ugyanúgy megtölti a tárolót, csak hamarabb, utána álló helyzetben melegszik. A méretezés lépéseit, a tájolás és a dőlésszög hatását a hány napkollektor kell aloldalon részletezzük.

A kollektor délre néző, 20⁠–⁠70 fokos dőlésszögű felületen dolgozik jól. Keleti vagy nyugati eltérés egy határig elfogadható, északi tetőre nem való. A meredekebb kollektor télen több napot fog, ezért fűtésrásegítésnél a nagyobb dőlésszög előnyös, meleg vízre a szokásos tetőhajlás is megfelel. A kémény, a fák és a szomszéd épület árnyéka a téli, alacsony napállásnál a legnagyobb, ezt a felmérésen a téli hónapokra is végiggondoljuk.

Cseréptetőn a leggyakoribb a rátétes szerelés: a tartókampók a szarufára csavarozódnak, a kollektor a héjazat fölé kerül. Tetőbe épített kivitelben a kollektor a cserepek helyére kerül, a csatlakozást gyári bádogkészlet zárja, ez egységesebb tetőképet ad, de a tetőfedő munkája nagyobb. Lapos tetőn állványra kerül ballaszttal vagy rögzítéssel, homlokzaton konzolra. A tetőáttörést gyári átvezető cseréppel vagy szegélyezéssel tetőfedő készíti, régi tetőn előbb a szarufák és a lécezés állapotát nézzük meg.

A szolárcsövek rézből vagy hullámosított rozsdamentes csőből készülnek, mert a műanyag cső a stagnálási hőmérsékletet nem bírja. A kültéri szakaszon a csőszigetelésnek hő-, UV- és madárállónak kell lennie. Minél rövidebb a nyomvonal a kollektortól a tárolóig, annál kevesebb a hőveszteség, ezért a tárolót, ha lehet, a padlás vagy a tető alatti helyiség közelébe tervezzük.

Egy meleg vizes rendszer telepítése két szerelővel 1⁠–⁠2 munkanap, ha a tető tetőlétráról biztonságosan elérhető. Magasabb vagy meredek tetőn állvány vagy emelő kell, ezt az ajánlatban külön tételként jelöljük.

1. Felmérés: tájolás, dőlésszög, árnyék, héjazat és szarufák, csőnyomvonal, a tároló helye, a meglévő hőtermelő és a villamos csatlakozás.
2. A tartókampók vagy a lapos tetős állvány felszerelése, a kollektorok rögzítése és beállítása.
3. A tetőáttörés elkészítése gyári átvezetővel, a szolárcsövek levezetése a tárolóig, a csőszigetelés felhelyezése.
4. A régi tároló bontása, az új kéthőcserélős vagy kombi tároló elhelyezése, a hideg és meleg víz, a cirkuláció és a kazán vagy a hőszivattyú bekötése.
5. A szivattyúegység, a tágulási tartály és a vezérlő felszerelése, az érzékelők elhelyezése a kollektor kilépő ágában és a tároló alján.
6. Nyomáspróba, majd a kör feltöltése szolárfolyadékkal letakart kollektornál vagy kora reggel, légtelenítés, a tágulási tartály előnyomásának beállítása.
7. A vezérlő beállítása (kapcsolási különbségek, legmagasabb tárolóhőmérséklet, utánfűtési idő), próbaüzem, jegyzőkönyv és a használat bemutatása.

A legtöbb családi háznál a napkollektor kéthőcserélős tárolóra kerül. Az alsó csőkígyó a szolárköré, a felső a kazáné vagy a hőszivattyúé, a tároló tetején lévő meleg vizet a kettő együtt tartja melegen. Fűtő kazánnál a meglévő indirekt tárolót cseréljük kéthőcserélősre, kombi kazánnál a szolártároló a kazánba befolyó vizet melegíti elő, ha a kazán gyártója ezt a működést engedi. A melegvíz-kimenetre termosztatikus keverőszelep kerül, hogy nyáron se folyjon forrázó víz a csapból.

Hőszivattyú mellett a tároló hőcserélőjét a hőszivattyú teljesítményéhez is méretezni kell, a vezérlésnek pedig tudnia kell, mikor fűt a nap, és mikor a gép. Vegyes tüzelésű vagy pelletkazán mellett a napkollektor jellemzően puffertárolóra dolgozik, ennek méretezését és beépítését a puffertartály-beépítés oldalunk írja le. A medencét külső hőcserélő és váltószelep köti a szolárkörhöz úgy, hogy a meleg víz elsőbbséget kapjon. A kazán gázoldalát érintő munkát képesített gázszerelő végzi.

A kapcsolási módokat a napkollektor bekötése aloldalon, a medence szolár fűtését a medencefűtés aloldalon részletezzük.

2024. október 1. óta új építésügyi eljárási szabályok érvényesek. Ezek felsorolják az egyszerű bejelentéshez és az építési engedélyhez kötött tevékenységeket, a meglévő épületre szerelt napkollektor ezek között nem szerepel, így családi ház tetejére jellemzően engedély és bejelentés nélkül felszerelhető.

Az engedély nélkül végezhető munkánál is be kell tartani a település településképi rendeletét és a helyi építési szabályzatot, és ahol a helyi rendelet előírja, településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni. A homlokzatra szerelt napkollektorhoz jellemzően településképi bejelentés kell, mert az utcaképet érinti, a tetőfelületre pedig a helyi rendelet adhat feltételt. Műemléken és helyi védett épületen további előírások is lehetnek, ezért a helyi szabályt a felmérés előtt megnézzük. Társasházban a tető közös tulajdon, a kollektorhoz a tulajdonostársak hozzájárulása kell.

A napkollektor szerelése épületgépészeti munka, a tetőáttörést tetőfedő, a kazán gázoldalát érintő átalakítást nyilvántartásba vett gázszerelő végzi. Az energetikai Otthonfelújítási Program 2026. április 23-án lezárult, és az oldal frissítésekor napkollektorra is igényelhető, nyitott lakossági támogatásról nem tudunk. Ha új program indul, a feltételeket az adott felhívás határozza meg, és az ajánlat tételeit a felhívás szerint bontjuk.

A szolárkör nyomását évente, a folyadék fagyállóságát és pH-értékét legalább kétévente ellenőrizni kell, a pH-nak 7 fölött kell maradnia. A glikol a túlhevüléstől savassá válik és elveszíti a fagyállóságát, ezért a folyadékot a terheléstől függően 3⁠–⁠8 évente cserélni kell, a savas folyadék a kör fémelemeit is korrodálja. Az éves karbantartás része a szivattyú, a vezérlő és az érzékelők ellenőrzése, a tágulási tartály előnyomásának mérése, a csőszigetelés átnézése és a kollektorüveg szemrevételezése.

A jellemző hibák a nyomásvesztés tömítetlenség vagy a tágulási tartály hibája miatt, a levegős kör, a szivattyú vagy a hőérzékelő meghibásodása, a nyári biztonsági szelep-lefúvás és vákuumcsöves kollektornál a sérült cső. Az elhanyagolt rendszer sokszor csendben áll le, a szivattyú jár, a tároló mégis hideg. A hibák okait és a javítás tételeit a javítás és karbantartás aloldalon írjuk le.

Egy jól karbantartott napkollektoros rendszer 20⁠–⁠25 évig üzemel. Sok, a 2000-es évek végén és a 2010-es évek elején épült rendszernél most jön el a folyadékcsere, a szivattyú- vagy vezérlőcsere, a tároló cseréje, vagy tetőfelújításkor a le- és visszaszerelés. Ha a kollektorok épek, a felújítás jellemzően olcsóbb a teljes cserénél. Ha a tető is megújul, és a meleg vizet később napelemről készítené, a végleges leszerelés is szóba jöhet, ezeket az eseteket a régi napkollektor cseréje aloldalon vesszük sorra.

A napkollektor telepítés árát a kollektorok típusa és száma, a tároló mérete és fajtája (kéthőcserélős, kombi, puffer), a tető elérhetősége és fedése, a szerelés módja (rátétes, tetőbe épített, lapos tetős, homlokzati), a csőnyomvonal hossza, a meglévő kazán vagy hőszivattyú bekötése és a régi rendszer bontása határozza meg. A tetőbe épített kivitel és a nehezen elérhető, meredek tető tetőfedő- és állványmunkát hoz, a fűtésrásegítés a fűtési körök átalakítását. A jellemző tételek sávjai az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.

• Hányan laknak a házban, és mikor fogy a legtöbb meleg víz.
• Mivel készül most a meleg víz és a fűtés, milyen típusú és milyen idős a kazán vagy a hőszivattyú.
• A tető tájolása, hajlásszöge, fedése, és van-e rajta napelem, árnyékoló kémény vagy fa.
• Hol lehet a tároló, mekkora a hely, és merre vezethet a cső a padlástól a kazánhelyiségig.
• Régi napkollektornál a kollektorok és a tároló típusa, kora, és mikor cserélték utoljára a szolárfolyadékot.
• Medencénél a vízfelület, a takarás és a szezon, amelyre fűteni szeretné.