Kéménybélelés és kéményépítés

A kémény, szakmai nevén égéstermék-elvezető, a tüzelőberendezés égéstermékét vezeti a szabadba, a huzatos készülékeknél pedig a huzatot is adja, amely az égési levegőt a tűztérbe szívja. Egy kémény addig jó, amíg a keresztmetszete, a magassága, az anyaga és a tömörsége illik ahhoz a készülékhez, amely rá van kötve. Ha a készülék változik, a kéményt is újra kell gondolni. A régi magyar családi házak kéményeit jellemzően kis méretű tömör téglából falazták, egy vagy több járattal, vakolt kürtővel, és vegyes tüzelésű kályhákhoz vagy kazánokhoz méretezték.

A leggyakoribb ok a kazáncsere: a kondenzációs gázkazán hideg, nedves, túlnyomásos égésterméke a régi téglakéményt átnedvesíti, ezért béléscső kell. A második a kandalló vagy a cserépkályha beépítése, amelyhez megfelelő átmérőjű, koromtűzálló kémény kell. Gyakori ok a romló állapot is: a tető feletti kéményfej elfagy, a fuga kimállik, a kémény beázik, a kürtőben kátrány rakódik le, vagy a padláson repedés és füstszag jelzi, hogy a járat nem tömör. A kazáncsere ügyintézését és a kéménybontást külön oldalon tárgyaljuk, itt a kémény bélelése, építése, felújítása és magasítása a téma.

• A kéményseprő hiányosságot írt a vizsgálati dokumentumba, vagy megtiltotta a készülék használatát.
• A tető feletti kéményfejről hullik a vakolat és a tégla, a fedlap megrepedt vagy hiányzik.
• A padláson vagy a felső szinten barna, kátrányos foltok jelennek meg a kémény falán.
• A kályha vagy a kandalló rosszul húz, begyújtáskor visszafüstöl.
• Tüzelőanyagot vagy készüléket cserélne, vagy új kandallót, cserépkályhát tervez.

A felmérés után jellemzően négy megoldás közül választunk: a meglévő kémény bélelése, új szerelt kémény, új gyári elemes kémény, zárt égésterű kazánnál pedig a kémény nélküli, koncentrikus elvezetés. A meglévő kémény bélelése a legolcsóbb, ha a kürtő egyenes, elég széles, és a kéménytest szerkezetileg ép. Ha a kürtő elhúzott, szűk, vagy a kémény rossz helyen van, az új kémény adhat tartósabb eredményt.

A béléscső és a kémény anyagát a rákötött készülék égésterméke határozza meg: a hőmérséklete, a nedvességtartalma, a nyomása, és az, hogy keletkezhet-e kéménytűz. A szilárd tüzelésű kandalló és kályha füstgáza 500⁠–⁠600 °C-ot is elérhet, a kürtőben korom és kátrány rakódik le, amely meggyulladhat, ezért ide csak koromtűzálló kémény köthető. A hagyományos, nyílt égésterű gázkészülék égésterméke száraz üzemű, a kondenzációs kazáné 40⁠–⁠60 °C-os, nedves, és ventilátor nyomja ki, túlnyomással.

Az MSZ 845:2012 szabvány a füstgázzal érintkező saválló acél béléscsőhöz 1.4404 vagy 1.4571 jelű, vagy azzal legalább egyenértékű acélt ír elő. A gyári termékek jelölése megadja a hőmérsékleti osztályt (szilárd tüzeléshez T400–T600, kondenzációs kazánhoz T120), a nyomásosztályt (huzat alatti vagy túlnyomásos üzem), a kondenzátumállóságot (száraz vagy nedves üzem) és a koromtűzállóságot, az éghető anyagtól tartandó távolsággal együtt. A felmérésen a készülék adatlapjából indulunk ki, és ahhoz választjuk a csövet.

• Kondenzációs gázkazán: PPs (polipropilén) béléscső vagy nedves üzemre minősített saválló cső, lehetőleg a kazán gyártójának rendszeréből.
• Hagyományos gázkészülék (kéményes konvektor, vízmelegítő): flexibilis vagy merev saválló béléscső a készülék csonkméretéhez.
• Kandalló, kályha, cserépkályha, vegyes tüzelésű kazán: koromtűzálló, vastagabb falú saválló cső vagy kerámiabéléses kémény.
• Olajtüzelés: saválló, a kénes kondenzátum miatt nedves üzemre minősített kivitel.

Egy egyenes, 6⁠–⁠8 méteres családi házas kémény bélelése jó hozzáféréssel fél-egy nap. A munka a tetőn, a padláson és a készülék helyiségében egyszerre zajlik, ezért a felmérésen a feljutást is tisztázzuk: tetőkibúvó, kéményseprőjárda, létra vagy állvány.

1. Kamerás vizsgálat a kürtőben: átmérő, nyomvonal, elhúzások, repedések, kátrány.
2. Kéményméretezés a készülék adatai, a kémény magassága és a tervezett béléscső alapján, a kéményseprő-ipari tervfelülvizsgálat megrendelése.
3. A kürtő tisztítása, szükség esetén marása, ha a kátrány vagy a szűkület miatt a cső nem fér le.
4. A béléscső leengedése felülről, távtartókkal, alul a talpidom, a kondenzátum- vagy koromgyűjtő és a tisztítónyílás beépítése.
5. A kéményfej lezárása fedlappal, a béléscső kitorkollása esővédővel vagy kalappal.
6. A készülék bekötése az összekötő elemmel, a tömörség ellenőrzése.
7. Kéményseprő-ipari helyszíni vizsgálat a használatbavétel előtt, a dokumentumok átadása.

Új kémény akkor kell, ha a házban nincs használható kürtő, ha a meglévő rossz helyen van, vagy ha az új készülékhez a régi kéményt bélelni sem lehet. Két rendszer közül választunk, a döntést a készülék, a ház szerkezete és a látvány együtt hozza meg.

A kémény keresztmetszetét és magasságát hő- és áramlástechnikai számítás, a kéményméretezés adja meg az MSZ EN 13384-⁠1 szabvány módszerével. A számítás a készülék teljesítményéből, az égéstermék hőmérsékletéből és tömegáramából, a kémény hatásos magasságából, az összekötő elem hosszából és a könyökök számából indul. A túl szűk kémény nem viszi el az égésterméket, a túl tág lassítja és lehűti, a harmatpont alá hűlő füstgázból a kürtő falán kondenzátum és kátrány csapódik ki.

A kitorkollást, vagyis a kémény tető feletti végét az MSZ 845:2012 szabvány szerint kell elhelyezni, hogy a szél ne nyomja vissza az égésterméket. Magas tetőn, ha a kémény legfeljebb 1 m-⁠re van a gerinctől, a torkolatnak legalább 0,4 m-⁠rel a gerinc és legalább 0,8 m-⁠rel a tetősík fölé kell nyúlnia; távolabb a torkolat síkjától a tetősíkig vízszintesen mérve legalább 2,3 m kell. 20° alatti lejtésű tetőn a torkolat legalább 1,2 m-⁠rel a tetősík fölé kerül, járható lapos tetőn vagy teraszon legalább 3 m-⁠rel a járófelület fölé. Ha 15 m-⁠en belül magasabb épület vagy épületrész takarja a torkolatot, a szélárnyék miatt a helyzetet külön vizsgálni kell.

A kémény tető feletti része kapja a legtöbb időjárási terhelést: eső, fagy, szél és a kürtőből kilépő nedves füstgáz. Régi téglakéményen először a fuga mállik ki, majd a téglák fagynak szét, a fedlap megreped, és a víz a kémény belsejében a padlásig lefolyik. Kisebb kárnál elég a fugázás és a kültéri, fagyálló vakolat. Nagyobb kárnál a kéményfejet a tetősíkig vagy a padlásig visszabontjuk, és fagyálló téglából vagy gyári elemből újrafalazzuk, fedlappal és új bádogcsatlakozással.

Magasítás akkor kell, ha a torkolat nem felel meg a kitorkollási szabályoknak, vagy a huzat a szélárnyék miatt gyenge. Falazott kéményt falazott fejjel, bélelt kéményt a béléscső saválló toldásával magasítunk. A tető fölött szabadon álló, 1,5 m-⁠nél hosszabb részt a gyártók merevítéshez, kitámasztáshoz kötik, hogy a szél ne billentse meg. Magasítás után kéményseprő-ipari helyszíni vizsgálat kell, mert az égéstermék-elvezető átalakult.

A kémény és a tető találkozása a tető egyik legkényesebb pontja. A szegélylemezt a kéményfejbe vágott horonyba vagy a burkolat alá kötjük, a gerinc felőli oldalon a víz elvezetésére nyeregidomot teszünk. A szegélyezést a tetőfedővel és a bádogossal egy ütemben végezzük, hogy a kéményfej felújítása után a tető ne ázzon be a kémény mellett.

Természetes személy tulajdonában álló lakóingatlanon a katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szerve, gazdálkodó szervezet ingatlanán a nyilvántartott kéményseprő-ipari szolgáltató végzi a vizsgálatokat. A törvény megtiltja, hogy a kéményseprők az ellátási területükön égéstermék-elvezetőt építsenek, szereljenek, béleljenek vagy javítsanak. A munkát ezért kivitelező végzi, a megfelelőséget a kéményseprő vizsgálja.

Az újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezetőn, tüzelőanyag-váltáskor és a legtöbb tüzelőberendezés-cserénél a használatbavétel előtt helyszíni műszaki vizsgálat kell. Az új kéményt csak a vizsgálat után szabad eltakarni vagy leburkolni, és a kéményseprőnek ezt a megrendeléstől számított három munkanapon belül el kell végeznie. Tervezéskor a műszaki megoldás szakvéleményezését (tervfelülvizsgálat) is megrendeljük, ehhez a kéményméretezést és a nyomvonalrajzot adjuk át.

Építési engedély az új, 6 méternél magasabb épített égéstermék-elvezető építéséhez kell. A meglévő kémény bélelése és felújítása építési engedély nélkül végezhető, társasházban viszont a kémény közös tulajdon, a munkához a közgyűlés döntése kell. A vizsgálati gyakoriságot, a díjakat és az ügyintézés sorrendjét a kéményseprő, engedély és szabályok aloldalon foglaljuk össze.

Ezeket a felmérésen a készülék adatlapja, a kamerás vizsgálat és a padlás, a tető bejárása alapján szűrjük ki, és az ajánlatban leírjuk, melyik tétel melyik hibát előzi meg.

• Kondenzációs kazán bekötése béleletlen téglakéménybe vagy régi alumínium béléscsőbe, amely a savas kondenzátumtól pár év alatt kilyukad.
• Kandalló rákötése gázkészülékhez méretezett, szűk vagy alumínium béléscsöves kéményre.
• Túl nagy átmérőjű béléscső egy kis teljesítményű készülékhez, amelyben az égéstermék lehűl, és a kürtő aljában kondenzátum gyűlik.
• A béléscső kitorkollása fedlap és esővédő nélkül, így a csapadék a cső és a kürtő közé folyik.
• Tisztítónyílás és kéményseprő-hozzáférés nélküli kémény, amely a vizsgálaton elakad.
• Szerelt kémény éghető tetőszerkezet mellett, a gyártói védőtávolság és a tűzvédelmi áttörőelem nélkül.
• Magasítás merevítés nélkül, amely viharban megbillen.

A bélelés árát a kémény magassága (a 6 m feletti szakaszt méterenként számolják), a béléscső anyaga és átmérője, a kürtő állapota, vagyis az, hogy kell-e marás, a kéményfej állapota, a tetőre jutás és a hiányzó kéményseprőjárda vagy kibúvó pótlása adja. A szerelt kéménynél a magasság, az átmérő, a belső vagy külső nyomvonal, a födém- és tetőáttörések száma és az állvány vagy emelőkosár igénye számít, a gyári elemes kéménynél ezeken felül az alap, a járatok száma, a tető feletti burkolat és a bádogozás.

Minden ajánlathoz hozzátartoznak a kéményseprő-ipari díjak (tervfelülvizsgálat, helyszíni vizsgálat, kiszállás), amelyek a katasztrófavédelem díjszabása szerint alakulnak, és engedélyköteles kéménynél a tervezési díj. Ezek a tételek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.

A kéményseprő-ipari ellenőrzés gyakorisága: a szilárd és olajtüzelésű készülékek kéményét évente, a gázüzemű és zárt égésterű készülékekét kétévente ellenőrzik, a teljes nyomvonal műszaki felülvizsgálata négyévente esedékes. Egylakásos családi házban a vizsgálat a tulajdonos megrendelésére, egyeztetett időpontban történik, és a lakossági sormunka díjmentes.

Szilárd tüzelésnél a kémény állapotát a tüzelés módja dönti el. Nedves fa, hulladék vagy fojtott égés mellett a kürtőben gyorsan rakódik le a kátrány, amely szűkíti a járatot és meggyulladhat. Egy jól méretezett, rendszeresen tisztított saválló kémény 25⁠–⁠30 évig, egy kerámiabéléses kémény 40⁠–⁠50 évig is szolgál, a PPs béléscső élettartama 15⁠–⁠20 év körül van. A kéményfejet, a fedlapot és a bádogozást a tető átnézésekor mi is ellenőrizzük, mert a beázás itt kezdődik.

A felmérés gyorsabb, ha előkészíti a rákötött vagy tervezett készülék adatlapját (teljesítmény, csonkátmérő, tüzelőanyag), a legutóbbi kéményseprő-ipari dokumentumot, és ha van, a ház tervét. Nézze meg, hogyan lehet feljutni a padlásra és a tetőre, és van-e tisztítóajtó a kémény alján.

• Milyen anyagú és átmérőjű béléscsövet vagy kéményt javasol, és mi alapján?
• Készül kéményméretezés, és ki rendeli meg a kéményseprő-ipari tervfelülvizsgálatot és a helyszíni vizsgálatot?
• Kell marás, kéményfej-javítás, kéményseprőjárda vagy kibúvó?
• Megfelel a kitorkollás a szabályoknak, vagy magasítani kell?
• Benne van az ajánlatban a fedlap, az esővédő, a tisztítónyílás és a bádogozás?
• Mennyi ideig tart a munka, és mikor tud jönni a kéményseprő?