AI a költségvetésben

A számolásban van a legnagyobb megtérülés

A Berkeley Research Group 2026 júliusában 109 építőipari és beruházói vezetőt kérdezett meg az AI bevezetéséről; a Construction Dive összefoglalója szerint az észak-amerikai kivitelezők nyolctizede használ már AI-t a tervezett projektek értékelésére és előkészítésére, például tervek hibáinak és hiányainak átnézésére vagy több száz hasonló, befejezett projekt adatára építő becslésre. A legnagyobb rövid távú hatást a válaszadók a költségbecslésben, a beszerzésben, a tervellenőrzésben és az ütemterv-felügyeletben várják; több mint kétharmaduk legalább 250 ezer dollárt költött AI-ra két év alatt.

A Suffolk kivitelező és az MIT 2026 szeptemberi tanulmánya ennél is nagyobb számokat mond: egy 2024-ben elkészült, 180 millió dolláros San Franciscó-i társasház adatain visszaszámolva hat AI-alapú eszköz együttes alkalmazása 17⁠–⁠20 százalék költség- és 22⁠–⁠25 százalék időmegtakarítást hozhatott volna. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ez szakértői interjúkra épülő becslés, nem mért eredmény, de az irány világos: az ütemezés és a beszerzés összekapcsolásában van a legtöbb pénz.

Így működik a mennyiségszámítás tervből

A mennyiségszámítás, angolul takeoff, a költségvetés alapja: a tervből ki kell mérni a falak hosszát, a felületeket, a nyílászárók darabszámát. Ezt eddig valaki vonalzóval vagy képernyőn kattintva végezte, napokig. Az AI-alapú eszközök a PDF-rajzot képként értelmezik: felismerik a helyiségeket, a falakat, a szimbólumokat, és automatikusan mérik őket.

A miami Togal.AI a gyártó szerint alaprajzokon 98 százalékos pontossággal dolgozik, ötször gyorsabb a kézi módszernél, és két tervváltozat eltéréseit egy kattintással számszerűsíti; a felhasználók között a DPR, a Clark és a Consigli szerepel, egy festő vállalkozó pedig arról számol be, hogy egy kisebb projekt 30⁠–⁠60 perc alatt megvan. Az Autodesk Takeoff egyszerűbb, de hasznos funkciója a szimbólumfelismerés: egy lámpatestet kell bejelölni, a szoftver az összes többit megszámolja a rajzon. A közös vonás, hogy a gép méri, az ember ellenőrzi és értelmezi.

Ütemterv-szimuláció, millió változatból egy jó

Az ütemezésben a legismertebb név az ALICE Technologies. A szoftver a meglévő Primavera- vagy Microsoft Project-ütemtervből indul ki, a munkaerőt, a gépeket, az anyagokat, a helyet és a sorrendet változóként kezeli, és a gyártó szerint több millió lehetséges forgatókönyvet szimulál, hogy megtalálja a rövidebb, olcsóbb vagy kevésbé kockázatos változatokat. Az ALICE saját, nem független számai 17 százalék rövidebb átfutásról, 14 százalék munkaerő- és 12 százalék gépköltség-megtakarításról szólnak.

2026 áprilisában a McKinsey tanácsadócég hivatalos szövetséget kötött az ALICE-szal; a közlemény szerint több mint 35 ügyfélnél, adatközpontoktól bányákig, akár 20 százalékos ütemterv-gyorsítást értek el, egy adatközpont-fejlesztőnél pedig mintegy 40 százalékkal rövidült az alap-ütemterv. A cég 2025 őszén chat-alapú ütemterv-elemző ügynököt, 2026 májusában pedig célzott optimalizálási módot adott ki a késések behozására. A módszer lényege, hogy a gép olyan változatokat is végigszámol, amelyekre embernek nincs ideje; a sorrendet a művezető továbbra is jobban ismeri.

A Procore és az Autodesk beépített asszisztensei

A két legelterjedtebb projektirányítási rendszer beépítve kínálja az AI-t, külön eszköz nélkül. A Procore ügynökei a szerződést és a terveket vetik össze a cég saját mércéivel, a beadott anyagmintákat a műszaki leírással, hivatkozott válaszokat adnak a specifikációkból, és a helyszíni fotókból, e-⁠mailekből, hangüzenetekből napi jelentést írnak. A gyártó ügyféladatai szerint a Haskellnél a beadványok átnézése egy hétről tíz percre, a Crest Industriesnél az ajánlatkészítés hetekről akár húsz percre rövidült. Az ügynökök emberi jóváhagyás nélkül nem cselekszenek, és minden válasz visszavezethető a forrásdokumentumra.

Az Autodesk Construction IQ a hibalistákból és ellenőrzőlistákból rangsorolja a minőségi, biztonsági és ütemezési kockázatokat, a gyártó szerint egy év alatt több mint ötmillió alkalommal használták; az AutoSpecs a műszaki leírásból percek alatt beadványlistát készít. Ezek a költségvetés köré épülő adminisztrációt gyorsítják, magát a költségvetést nem helyettesítik.

Ajánlatok összehasonlítása, ebben jó a gép

A megrendelő oldalán a legkézenfekvőbb használat két vagy három kivitelezői ajánlat összevetése. A nyelvi modellek ebben tényleg jók: egységes szerkezetbe rendezik az eltérő formátumú és tételezésű ajánlatokat, kiszűrik, mi hiányzik az egyikből, és jelzik, ha az egyik négyzetméterben, a másik folyóméterben ad árat. Ez ma már otthon, egy általános AI-asszisztenssel is elvégezhető.

Amit a gép nem tud: megmondani, hogy a hiányzó tétel szándékos-e, hogy az olcsóbb ár mögött vékonyabb vakolat vagy gyengébb anyag áll-e, és hogy a kivitelező látta-e egyáltalán a helyszínt. Az összehasonlítás kérdéseket ad, nem válaszokat; a válaszokat a kivitelezőtől kell megkérni.

• Jó kérdés a gépnek, hogy mely tételek hiányoznak az egyik ajánlatból, hol tér el az egység vagy a mennyiség ugyanarra a munkára, és mi szerepel „egyedi ajánlat” vagy „felmérés után” megjelöléssel.
• Rossz kérdés a gépnek, hogy melyik kivitelező a jobb, reális-e az ár a budapesti piacon, és mennyibe fog kerülni a felújítás. Ezekre a modell meggyőzően, de alap nélkül válaszol.

Mire figyeljen a megrendelő egy AI-val készült ajánlatnál

Egyre több hazai ajánlat is úgy készül, hogy a mennyiségeket szoftver mérte ki, az árakat normarendszerből töltötték, a szöveget pedig nyelvi modell fogalmazta. Ez önmagában nem baj, sőt: a gépi mennyiségszámítás következetesebb a fejszámolásnál. A baj az, ha a gép tévedését senki nem nézte át. A Berkeley Research Group felmérésében a válaszadók 43 százaléka az AI által generált hibákért viselt felelősséget nevezte meg a használatot korlátozó kérdésnek, és a cég azt javasolja a kivitelezőknek, hogy a becslési pontosságot, az ütemtartást, az utólagos javításokat és a pótmunkákat mérjék, ha tudni akarják, mit ér az AI.

• Kérje a mennyiségek alapját, vagyis hogy melyik tervből, milyen felmérésből számolták, és járt-e valaki a helyszínen. Az AI csak a feltöltött rajzot látja, a repedt födémet nem.
• Nézze az egységeket és a kerekítést. Egy 2,0 helyett 20 négyzetméteres tétel ugyanolyan gépi hiba, mint emberi.
• Keresse a hiányzó tételeket, például bontás, sittszállítás, állványozás, kőműves javítások a vezetékezés után, takarítás; ezek gyakran esnek ki egy sablonból generált költségvetésből.
• Kérdezze meg, ki felel az ajánlatért. A szoftver nem ír alá szerződést, a kivitelező igen.
• Fogalmazás helyett a tartalmat olvassa. A szépen tagolt, magabiztos szöveg nem jelent pontos számokat.

A hibák és a felelősség

A gépi mennyiségszámítás pontossága a terv minőségén múlik. A gyártói 98 százalék tiszta, digitális alaprajzra vonatkozik; egy beszkennelt, kézzel javított, harmincéves tervlapon ennél gyengébb, és a hiányzó 2 százalék is elég egy rossz anyagrendeléshez. Az ütemterv-szimuláció pedig csak a modellben szereplő korlátokat ismeri: ha az alvállalkozó csak csütörtökön ér rá, és ezt senki nem írta be, a gép szépen optimalizál a semmire.

Egy amerikai szakszervezeti ács a Construction Dive 2026 októberi véleménycikkében úgy fogalmazott, hogy egy rajz lehet méretre pontos, és mégsem működik a falnál; a gépek hibáit csak az veszi észre, aki tudja, hogyan kell a munkát kézzel elvégezni. Ugyanez igaz a költségvetésre: az AI-val számolt mennyiség annyit ér, amennyit a mögötte álló szakember ellenőrzött belőle.

A magyar helyzet, normarendszerrel és rezsióradíjjal

A hazai költségvetés-készítés gerince egy több évtizedes adatbázis: a TERC Összevont Építőipari Normarendszere (ÖN), amely a cég közlése szerint 2025-ben több mint 370 ezer tételt és tételváltozatot tartalmaz 70 munkanemben, és egy több mint 186 ezer tételes anyagadatbázishoz kapcsolódik, 2022 óta havonta frissített tájékoztató árakkal. Az uniós támogatású beruházásoknál a kincstár 2007 óta ezzel ellenőrzi a költségvetések realitását. A TERC programjai (az online ETALON és az asztali V.I.P.) a magyar kivitelezők mindennapos eszközei; a cég oldalán a cikk írásakor nem szerepelt AI-alapú mennyiségszámítás.

A másik hazai viszonyítási pont a minimális építőipari rezsióradíj, amelyet 2026-ra a 4/2026. (VII. 10.) KBM rendelet nettó 7 830 forintban állapított meg a 2024-es 6 764 forint után. Ez az az óradíj, amely alatt egy ajánlat nem fedezi a bér, a járulékok és a rezsi költségét; ha egy AI-val generált ajánlatban az órabér ennek töredéke, az ajánlat irreális, bármilyen okos is a gép.

Egy lakásfelújításnál ebből két dolog hasznos: kérjen ÖN-kódokra vagy legalább tételes szerkezetre épülő költségvetést, mert azt bármilyen eszközzel, akár AI-val is összevethetővé teszi, és nézze meg, milyen rezsióradíjjal számol az ajánlat. A nemzetközi mennyiségszámító eszközök itthon még nem elterjedtek; az ütemterv-szimuláció pedig a nagy ipari és infrastrukturális projektekre való.

Mire számíthatunk 3⁠–⁠5 éven belül

A következő években a mennyiségszámítás a tervezőprogramból közvetlenül születik majd: a BIM-modell tartalmazza a mennyiségeket, az AI pedig a hiányzó, csak rajzon szereplő elemeket pótolja és a normarendszerhez rendeli. Ez a hazai normarendszer és a nemzetközi eszközök összekapcsolását kívánja, ami inkább piaci, mint technológiai kérdés. Az ütemezésben a nagy projektek után a közepes építkezések következnek, ahogy az eszközök a projektirányító rendszerekbe beépülnek.

A megrendelő oldalán az ajánlatok összehasonlítása rutinná válik, és a kivitelezőknek egyre nehezebb lesz hiányos vagy következetlen költségvetést adni. Ez a tisztességes kivitelezőnek jó hír: a tételes, pontos ajánlat előnnyé válik. A számolás gyorsabb lesz; a felelősség, a helyszín ismerete és az ígéret betartása emberi marad.