Gipszkartonozás, Felsőtárkány

A gipszkartonozás, szakmai nevén szárazépítés, a terek nedves technológia nélküli, gyors alakítása: egy fém (ritkábban fa) vázszerkezetre gipszkarton lapokat csavarozunk, a vázba szálas szigetelést teszünk, a lapok illesztéseit és a csavarfejeket gletteljük, és a felület festhető. Nincs kötési és száradási idő, mint a falazott válaszfalnál, a fal vékonyabb és könnyebb, és belsejében vezetékek, csövek vezethetők.

A függőleges térelválasztás a válaszfal és az előtétfal, a vízszintes az álmennyezet; ide tartozik még a tetőtér-beépítés ferde és térdfalas burkolása, a száraz vakolás (ragasztott gipszkarton), a gépészeti burkolatok és boltívek. A gipszkarton teljesen sík felületet ad, nem igényel vakolást, és a megfelelő laptípussal nedves helyiségben, tűzvédelmi követelmény mellett és hangszigetelési igénynél is megállja a helyét.

A technológia rugalmasságának ára, hogy a végeredmény minősége szinte teljesen a kivitelezésen múlik: a vázon, a rögzítésen és a fugázáson. A megjelenő csavarfej, a repedő fugavonal, a hajló mennyezet, a kongó fal mind a vázból és a fugázásból ered, az anyagból nem.

A gipszkarton lapokat az MSZ EN 520 szabvány betűkkel sorolja típusokba, és a gyártók a kartonpapír színével is megkülönböztetik őket. Az A típus a normál építőlemez (fehér vagy szürkés karton): ott használjuk, ahol nincs tartós nedvesség és nincs külön tűzvédelmi követelmény. A H2 típus az impregnált lap (zöld): gipszmagja vízlepergető adalékot kap, vízfelvétele csökkentett, legfeljebb 80% relatív páratartalmú, időszakosan nedves helyiségbe (fürdőszoba, konyha, háztartási helyiség) való, de nem vízálló.

Az F és a DF típus a tűzgátló lap (gyakran rózsaszín karton vagy piros felirat): gipszmagját üvegszál erősíti, ezért tűzben tovább megtartja szilárdságát. A DF a szigorúbb, sűrűbb magú változat; az F típusú lap DF-re cserélhető, fordítva nem. A DFH2 egyszerre tűzgátló és impregnált, fürdőszobai aknafalhoz, tetőtéri vizes helyiséghez. Az I jelölés az ütésálló, nagy sűrűségű magot, az R a fokozott szilárdságot jelenti; a több betűs lapok (pl. DFRI) terhelhető, ütésálló, tűzgátló válaszfalakhoz és lakáselválasztó falakhoz valók, és közvetlenül csavarozható rájuk a felső szekrény.

A hangszigetelő (akusztikus) lapok nagyobb felületi tömegű, módosított magú lapok, amelyek ugyanabban a vastagságban több decibel hanggátlást adnak. Az állandóan magas, 90% feletti páratartalmú terekbe (zuhanyzó, uszoda, wellness) gipszkarton helyett üvegszövet-erősítésű, szerves anyag nélküli gipszlap vagy cementkötésű építőlemez való. A standard vastagság 12,5 mm, tűzvédelmi és akusztikai rendszerekhez 15 mm, íves felülethez 9,5 mm.

A gipszkarton annyira sík, amennyire a váz alatta. A válaszfal vázát a padlóra és a mennyezetre rögzített UW vezetőprofil (50, 75 vagy 100 mm széles) és a közé állított CW oszlopprofil alkotja. Az oszlopok osztása 60 cm (a 125 cm-⁠es lapnál 62,5 cm), nehezebb burkolatnál, csempézett vagy magasabb falnál 40 cm. A vezetőprofil alá öntapadó peremszigetelő csík kerül, ez a hanghíd megszakításának első feltétele.

Az álmennyezetet és az előtétfalat a CD profil (60×27 mm) és a fal mentén futó UD szegélyprofil hordja. Az álmennyezetnél a CD profilokat a födémre függesztőkkel akasztjuk; a függesztők rácsa a gyártói útmutató szerint legfeljebb 90 × 100 cm, a lapot tartó alsó CD profilok osztása legfeljebb 40 cm. A födémhez fém beütődübellel rögzítünk; teherhordó elemhez műanyag dübel nem használható.

A UA profil a 2 mm vastag, merevített oszlopprofil: ajtónyílások két oldalára, nehéz ajtólapokhoz és konzolos terhekhez használjuk. A lapokat gyorsépítő csavarral rögzítjük: a falon 25 cm-⁠enként, a mennyezeten 17 cm-⁠enként. A lapok illesztése mindig profilon van, a sorok eltolva, kereszt alakú fuga nélkül, és két réteg lapolásnál a második réteg fugái az első réteg fugáit fedik.

A gipszkarton válaszfal a tömeg-rugó-tömeg elven szigetel: a két lapréteg a tömeg, a köztük lévő, szálas anyaggal kitöltött légrés a rugó. A hanggátlást (Rw, a léghanggátlási szám decibelben) ezért négy dolog növeli: a lapok tömege (vastagabb vagy több réteg, akusztikus lap), a légrés szélessége (75 vagy 100 mm-⁠es CW profil 50 helyett), a kitöltő ásványgyapot, és a két oldal mechanikai szétválasztása (dupla váz). A legtöbb hang a csatlakozásoknál jut át, nem a fal síkján: peremszigetelő csík, rugalmas kitt a fal és a mennyezet találkozásánál és gondosan lezárt fugák nélkül a legjobb lap sem segít.

Tájékoztató értékek: egy 100 mm vastag, oldalanként egyrétegű, ásványgyapottal kitöltött fal Rw ≈ 41⁠–⁠45 dB; ugyanez kétrétegű lapolással 50⁠–⁠55 dB; dupla vázzal, akusztikus lapokkal 60 dB felett, ami lakáselválasztó falnak is megfelel. Szobák közé 42⁠–⁠45 dB elegendő, hálószoba és nappali közé 50 dB felett javasolt. A szerelvénydobozok ne legyenek egymással szemben a két oldalon, mert hanghidat képeznek.

A válaszfalban vezethető az elektromos védőcső, a víz- és fűtéscső, és előre tervezhető a konzolos terhek helye: a mosdó, a WC-tartály, a felső szekrény alá a vázba merevítés kerül.

Az álmennyezet a leggyakoribb gipszkarton szerkezet a lakásfelújításban: eltakarja a régi, repedezett mennyezetet, a vezetékeket és a gépészetet, és helyet ad a süllyesztett világításnak. Leeresztése sík mennyezetnél a függesztőtől függően 5 cm-⁠től, lépcsős vagy rejtett világítású kialakításnál 8⁠–⁠15 cm. A gyakran emlegetett kisebb fűtendő légtér energetikailag csekély érv; az álmennyezet értelme a sík felület, a világítás és a gépészet elrejtése, illetve ásványgyapottal kitöltve a felső szomszéd zajának csillapítása (a lépéshangot azonban alig csökkenti).

A sík álmennyezet CD/UD vázra kerül, 12,5 mm-⁠es lappal, a lapok a tartóprofilra merőlegesen, a rövid élek mindig profilon, 17 cm-⁠es csavarosztással. A nagy, egybefüggő mennyezetet jellemzően 15 m-⁠enként dilatációs hézaggal osztjuk, és a fal mentén árnyékfugával vagy rugalmas kittel választjuk el a faltól, mert a mereven csatlakozó mennyezet a födém mozgásától reped. A lépcsős álmennyezet két szintből áll: a felső sík mennyezetből és az alsó, keskenyebb kávából; a kettő közötti horonyban fut a LED-szalag alumíniumprofilban, úgy elhelyezve, hogy a fényforrás ne látszódjon, de a fény egyenletesen vetüljön a felső síkra.

A kazettás álmennyezet főként irodákba, üzletekbe, iskolákba való: T-sínes rácsba 60×60 cm-⁠es ásványi vagy gipszkazetták kerülnek, nincs felületkezelés, és a gépészet bármikor hozzáférhető.

Az előtétfal a meglévő fal elé épített, önálló CW/UW vagy CD/UD vázas gipszkarton héj, a vázban szigeteléssel. Három feladatra való: a meglévő fal hangszigetelésének javítására (szomszéd felőli falnál ásványgyapottal, akusztikus lappal, a meglévő faltól elválasztva), a gépészet elrejtésére (a fürdőszobai szerelőfal is ez), és a repedezett, egyenetlen vakolat eltakarására újravakolás nélkül. Belső oldali hőszigetelésre is használják, de ott a párazárás és a harmatpont tervezése nélkül penészt okozhat.

A száraz vakolás a vakolatlan vagy rossz vakolatú tégla-, beton- vagy pórusbeton falra közvetlenül ragasztott gipszkarton, váz nélkül. A fal legyen száraz, szilárd, portalanított és alapozott; a ragasztógipszet három sorban, 30⁠–⁠35 cm-⁠enként pogácsákban hordjuk fel, az összenyomott pogácsa 20⁠–⁠40 mm vastag, így legfeljebb 30 mm egyenetlenség egyenlíthető ki. Csak teljes belmagasságú lapot használunk, vízszintes toldás nincs; a lap a belmagasságnál kb. 2 cm-⁠rel rövidebb. A fugákat glettelve két nap után festhető a felület.

Amit a száraz vakolás nem bír: a nedves, felszívódó nedvességű falat (a pogácsák tapadása idővel elenged), a vizes helyiséget és a nehéz konzolos terheket; ilyen helyen a vázas előtétfal a jó megoldás.

Az új és az utólagos tetőtér-beépítés belső burkolatának szabványos anyaga a gipszkarton, mert könnyű, és a megfelelő laptípussal a tűzvédelmi követelményeket is teljesíti. A rétegrend kívülről befelé: tetőhéjalás, átszellőztetett légrés, páraáteresztő alátétfólia, a szarufák között (és ma már szinte mindig alattuk is, egy második rétegben) ásványgyapot hőszigetelés, a meleg oldalon párazáró vagy páraféke fólia a szarufákhoz ragasztva és a csatlakozásoknál tömítve, majd a lécváz vagy a CD profilos váz, és a gipszkarton lap, tetőtérben jellemzően DF tűzgátló lappal vagy két réteggel.

A tetőtér hibái szinte mind a párazárásból erednek: a fóliát átszakító csavarok, a tömítetlen átvezetések, a kémény és a tetőablak körüli hiányos csatlakozás nedvességet enged a szigetelésbe, amely télen a szarufán csapódik le. Ezért a fólia alá külön szerelősíkot hagyunk a gépészetnek, és az átvezetéseket mandzsettával tömítjük. A tetőtér beépítése a hasznos alapterületet és gyakran a rendeltetést is megváltoztatja, ezért jellemzően építésügyi eljárást (tervezőt, és engedélyt vagy bejelentést) igényel; a gipszkartonozás ennek a kivitelezési része.

Két fogalmat szokás összekeverni. A tűzvédelmi osztály (MSZ EN 13501-⁠1) az anyag éghetőségét mutatja: a gipszkarton lap A2-s1,d0 besorolású, azaz gyakorlatilag nem éghető, csekély füstképződéssel, égve csepegés nélkül; a kartonpapír miatt nem A1. A régi leírások „nem éghető” jelzője ezért helytálló, de a pontos jelölés A2-s1,d0, és ez a tűzgátló és a normál A típusú lapra egyaránt vonatkozik.

A tűzállósági határérték viszont a kész szerkezet tulajdonsága, a lapé önmagában nem. EI 30, EI 60, EI 90 azt jelenti, hogy a fal vagy a mennyezet hány percig tartja meg az integritását (E: nem ereszt át lángot és füstöt) és a hőszigetelését (I: a túloldal nem melegszik kritikus hőmérsékletre); teherhordó szerkezetnél az R betű a teherbírást jelöli. Ezt a gyártó által bevizsgált rendszer (a lap típusa és rétegszáma, a profil, az ásványgyapot sűrűsége és vastagsága, a csavarosztás, a fugázás, a csatlakozás kialakítása) együtt adja. Egy A típusú lap DF-re cserélése önmagában nem tesz egy falat EI 60-assá; a rendszerminősítés szerinti minden elemet be kell építeni.

Lakóépületben a tűzvédelmi követelményt az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) az épület és a helyiség rendeltetése, a szintszám és a tűzszakaszok alapján írja elő; családi házban tipikusan a tetőtér fa szerkezete és a garázs elválasztása, társasházban a lakáselválasztó falak és a gépészeti aknák jelentenek tűzvédelmi feladatot. Hogy egy adott helyen mi a követelmény, azt tűzvédelmi tervező vagy szakértő mondja meg; a kivitelező a minősített rendszert építi meg, és a beépített anyagok teljesítménynyilatkozatát átadja.

A fürdőszobai gipszkarton a legtöbb vita forrása, pedig a szabály egyszerű. Az impregnált (H2) lap időszakos nedvességet és legfeljebb 80% páratartalmat visel el, de nem vízálló: ott, ahol közvetlenül víz éri (zuhanyzó, kád melletti fal, mosdó mögött), a burkolat alá alapozás és kenhető vízszigetelés kell, és rugalmas, legalább C2 S1 osztályú ragasztóval burkolunk. A csempe és a fuga nem vízzáró; szigetelés nélkül a víz a lapba jut, az megpuhul, és a csempe leválik.

A fürdőszoba vázát szerelőfalként építjük, a szaniterek konzoljait a vázba integráljuk. A nagy, nehéz csempe és a nagy formátumú lap alá 40 cm-⁠es profilosztás és két réteg lap vagy cementkötésű építőlemez kerül. Állandóan magas páratartalmú térben (zuhanyzó teljes fala, gőzkabin, uszoda) üvegszövet-erősítésű, szerves anyagot nem tartalmazó gipszlapot vagy cementlapot használunk. A legjobb szerkezet sem pótolja a szellőzést: a páraelszívó és a 40⁠–⁠55% közötti páratartalom a penészmentesség feltétele.

A gipszkarton falon a repedés szinte mindig a fugavonalon jelenik meg, ezért a fugázás a kivitelezés legkényesebb lépése. A lapok gyári vékonyított (AK vagy HRAK) élei közé fugázóanyag kerül, amelybe hézagerősítő szalagot ágyazunk: üvegszövet szalagot normál igénybevételnél, papírszalagot a nagyobb mozgásnak kitett helyeken (tetőtérben, belső sarkokban), ahol a papírszalag szakítószilárdsága nagyobb. Az öntapadó üvegszövet hálót a fugázóval át kell nyomni, a ráragasztás önmagában kevés. Szalag nélküli fugázás fél év múlva reped, és ezt festéssel nem lehet javítani.

A felületminőséget a Q-szintek írják le, és ezt az ajánlatban rögzíteni kell. Q1: alap fugázás, csempe és nehéz burkolat alá. Q2: a fugák és a csavarfejek glettelve, csiszolva, sík átmenettel, strukturált tapéta és durvább festés alá; ez az építőipari alapminőség. Q3: a Q2 fölött a fugák szélesebb kihúzása és a teljes felület vékony lezárása, matt festés és finom tapéta alá; lakásban ezt tekintjük alapnak, különösen álmennyezetnél, ahová oldalról esik a fény. Q4: a teljes felület legalább 1 mm-⁠es glettelése selyemfényű, fényes festés, nagy oldalfényes falak és vékony vinyl tapéta alá. A festés előtt a gipszkarton felületet mélyalapozóval egyenletesen szívóvá kell tenni, mert a karton és a glettelt fuga eltérő szívóképességű.

A külső sarkokra és élekre élvédő kerül (fém, műanyag, papírkasírozott alumínium). A fugázóanyag rétegei közötti száradási idő nem rövidíthető: a nedves alsó réteg fölött a glett repedezik.

A régi hat lépés (váz előkészítése, váz felépítése, lapok szabása, szigetelés, lapok rögzítése, glettelés) ma is érvényes, de kiegészül a kitűzéssel, a gépészet beépítésével és a Q-szint szerinti felületkezeléssel. Egy válaszfal és egy álmennyezet építése így zajlik:

1. Felmérés és kitűzés: a fal vagy a mennyezet síkjának kijelölése lézerrel, a világítás, a gépészet, az ajtók és a konzolos terhek helyének rögzítése.
2. Vezetőprofilok (UW, UD) rögzítése peremszigetelő csíkkal, a födémhez és a falhoz fém dübellel, 60⁠–⁠80 cm-⁠enként.
3. Oszlopprofilok (CW) beállítása 60 cm-⁠es osztással, ajtónyílásnál UA merevítés; álmennyezetnél függesztők és CD profilok szintezése.
4. Az egyik oldal lapolása, majd a villanyszerelés és a gépészet beépítése a vázban.
5. Szálas szigetelés (ásványgyapot) hézagmentes elhelyezése a vázban, a másik oldal lapolása, a fugák eltolásával, kétrétegű lapolásnál fedett fugákkal.
6. Fugázás hézagerősítő szalaggal két rétegben, csavarfejek glettelése, élvédők, a fal és a mennyezet csatlakozásának rugalmas kittelése.
7. Felületi glettelés a megrendelt Q-szint szerint, csiszolás, portalanítás, mélyalapozás.
8. Átadás festésre kész állapotban, vagy a festéssel együtt, egy kézből, hogy a glett és a festék felelőssége ne váljon szét.

A gipszkartonozás munkadíja négyzetméterre (fal, mennyezet) vagy folyóméterre (lépcsős álmennyezet, LED-horony, boltív) számolható, és a következők mozgatják: a szerkezet típusa és rétegszáma (egy- vagy kétrétegű lapolás, egyszeres vagy dupla váz), a lap típusa, a szigetelés vastagsága, a belmagasság és az állványozás, az áttörések és a beépített világítás száma, az íves, lépcsős vagy sok sarkos kialakítás, a merevítések, valamint a megrendelt felületminőség (Q2 vagy Q3). Az anyagot külön tételként adjuk. A gipszkartonozás árak régiónként és a munka méretétől függően is eltérnek; az oldal tetején lévő ársávok a tipikus tartományt mutatják, a tételes ajánlat felmérés után készül.

Beltéri gipszkarton válaszfal, álmennyezet és előtétfal építése nem építési engedélyhez kötött, két kivétellel: társasházban az alapító okirat és a házirend a zajos munkák idejét és a közös szerkezetek érintését szabályozhatja, és minden olyan átalakítás, amely teherhordó falat, tűzszakaszhatárt, kéményt vagy a lakás rendeltetését érinti, tervezőt és hatósági eljárást igényel; a tetőtér-beépítés jellemzően ide tartozik.

A gyártók a minősített rendszerekre rendszergaranciát adnak; a kivitelező az általa épített szerkezetre írásos jótállást. Kérje el a beépített lapok és profilok teljesítménynyilatkozatát, tűzgátló és akusztikus szerkezetnél a rendszerminősítést, és rögzítse az ajánlatban a Q-szintet, a lap típusát és a szigetelés vastagságát; ezek nélkül a gipszkartonozás munkadíj összehasonlíthatatlan.