Lépcsőkorlát ára fából, acélból, üvegből

A TÉKA szerint azt a járófelületet, amely az alatta lévő vagy a csatlakozó szintnél 0,80 m-⁠nél magasabban van, legalább 0,95 m magas korláttal vagy mellvédfallal kell határolni. A magasság 0,80 m-⁠re csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvéd felső vízszintes lezárása legalább 0,30 m széles. A korlát nyílásain egy 120 mm átmérőjű tárgy sem férhet át, és nem lehet rajta olyan elem, amely fellépőként segíti a felmászást.

Ugyanez a paragrafus kapaszkodót ír elő az 1,0 m-⁠nél hosszabb vízszintes vetületű lépcsőhöz, legalább a kar egyik oldalán. A szabály 2025. január 1-je óta él, a korábbi OTÉK hasonló előírásait váltotta fel. Lakáson belül, családi házban is ez a mérce.

Lépcsőn a magasságot a fokok elülső élét összekötő ferde vonaltól függőlegesen mérjük, pihenőn és galérián a kész padlótól. A kész padló a lényeg: ha a korlát a burkolás előtt kerül fel, a parketta vagy a kőburkolat 1⁠–⁠3 cm-⁠t elvesz a magasságból.

A 0,80 m-⁠es határ a lépcső alsó fokainál még nem teljesül. Egy 17,5 cm-⁠es fokmagasságú lépcsőn a negyedik fok 70 cm, az ötödik 87,5 cm magasan van, onnan felfelé a szabad oldalt már korlátnak kell határolnia. A gyakorlatban a korlátot és a kapaszkodót az első foktól futtatjuk, mert a kéz az első lépésnél is fogódzót keres.

A kapaszkodó a korlát felső része vagy a falra szerelt, külön elem. Jó, ha a kéz körbe tudja fogni, ezért kör vagy lekerekített, marokba fogható szelvényű, és a faltól akkora távolságra fut, hogy a kéz a fal érintése nélkül végigcsúszhasson rajta. A végeit a fal felé fordítjuk vagy lekerekítjük, hogy a kabát ujja ne akadjon bele.

A kapaszkodó a fordulóban is folyamatos, és a pihenőn sem szakad meg. Fa kapaszkodónál a toldásokat a fordulókba tesszük, fém kapaszkodónál a tartókat úgy osztjuk ki, hogy a kéz útját ne zavarják.

A korlát anyagát a lépcső szerkezetéhez és a lakás stílusához választjuk. A fém- és üvegkorlátok gyártásának részleteit a lakatos szakma végzi, itt a lépcsőhöz kapcsolódó szempontokat foglaljuk össze.

A korlát oszlopai a fokok tetejére, a fokok vagy a pofa oldalába, betonlépcsőnél a lépcsőkar oldalába, galériánál a födém homlokába vagy a padlóba rögzülhetnek. Az oldalról rögzített korlát nem veszi el a fok szélességét, ez keskeny lépcsőn számít, mert a TÉKA a lépcső szabad szélességét a korlátok között vagy a korlát és a fal között méri.

A rögzítés a szerkezetbe kerül, a burkolatba vagy a vakolatba csak takarólap. Lebegő és egy gerincű lépcsőnél a fokok szabad végére rögzített korlát csavaró erőt ad a fokra, ezért ott a korlátot inkább a padlóhoz, a födémhez vagy külön tartóhoz kötjük.

A lépcső felső végén a födémnyílás szabad szélei ugyanúgy leesési veszélyt jelentenek, mint maga a lépcső. A galéria korlátja ugyanolyan magas és ugyanolyan nyílásméretű, mint a lépcsőé, és a lépcsőkorláthoz folyamatosan csatlakozik, a sarkoknál és a fordulóknál is. Tetőtéri galériánál a ferde tetősík alatt is végig kell futnia, ott a korlát a térdfalhoz vagy a szarufák burkolatához csatlakozik.

Régebbi házakban gyakori a 85⁠–⁠90 cm magas, vízszintes osztású vagy ritka pálcás korlát. Felújításnál ezt magasítjuk, például a meglévő oszlopokra szerelt új kapaszkodóval és sűrűbb pálcákkal vagy üvegbetéttel, vagy teljesen cseréljük. A lazán álló oszlopokat és a rozsdás rögzítéseket a felmérésen kipróbáljuk, mert a korlát értéke azon múlik, mennyire bírja a nekidőlő ember terhét.

Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat adja. A legnagyobb tényező az anyag: a fa és az acél pálcás korlát az alap, az üvegkorlát a táblák gyártása és a befogás miatt ennek többszöröse. Számít a pálcák sűrűsége és rajzolata, az íves és a fordulós szakaszok aránya, a rögzítés módja, a kapaszkodó és a felületkezelés, és az, hogy a lépcső mellett galéria- vagy födémszéli korlát is készül-e.