Fürdőszoba-felújítás Máriapócs területén

A fürdőszoba a lakás legkisebb, de legösszetettebb helyisége: néhány négyzetméteren találkozik a víz, a csatorna, a villany, a szellőzés, a vízszigetelés és a burkolat, és itt dolgozik egymás után a legtöbb szakma: bontó, vízszerelő, villanyszerelő, burkoló, festő, asztalos. Ezért éri meg egy kivitelezőre bízni a teljes fürdőszoba-felújítást, aki a sorrendet és a határokat egyben látja, és akivel egy emberként kell egyeztetni. A fürdőben az elrendezést előre, véglegesen kell eldönteni, mert a kádat és a csaptelepet később nem lehet csak úgy arrébb tolni, mert minden pozíció a falban és a padlóban lévő csövekhez kötődik.

Ha kéri, belsőépítészünk 3D-látványtervet készít, mielőtt egy lapot megvennénk. A fürdőszoba-felújítás tervén a képernyőn olcsóbb változtatni, mint a kész falon. A felmérésen ezeket a kérdéseket járjuk végig:

• hányan és hogyan használják a fürdőt (reggeli csúcs, gyerekek, idősebb családtag, akadálymentesség);
• kell-e mosógép és szárító, és hova;
• kád, zuhany vagy mindkettő, és mekkora;
• milyen lefolyó és lejtés lehetséges a födém miatt;
• hova kerülnek a csaptelepek, a WC, a bidé vagy a zuhany-WC;
• milyen árkategóriájú anyagok és szaniterek kerülnek be;
• hogyan készül a vízszigetelés.

Kis fürdőben a járólapra épített, csempézett zuhanytér folyókával a legtágasabb és akadálymentes megoldás; családnak, kisgyerekkel a kád praktikus; 6⁠–⁠7 m² fölött gyakran mindkettő elfér. A csempézett zuhanytérhez a padló alatt 8⁠–⁠12 cm hely kell a lefolyónak (folyókának vagy pontlefolyónak) és a szifonnak. A lefolyócső legalább DN 50-es, 2 százalékos lejtéssel, a zuhanytér padlója pedig 1,5⁠–⁠2 százalékkal lejt a lefolyó felé. Ahol a födém ezt nem engedi (jellemzően panelben), a lapos szifonos zuhanytálca vagy a padlóról 4⁠–⁠6 cm-⁠rel megemelt zuhanytér marad. Ezt a felmérésen a födém felbontása nélkül is meg tudjuk mondani.

A vizes és a száraz tér határán a német DIN 18534 szabvány (ez a burkolat alatti szigetelés európai referenciája) legalább 1 cm szintkülönbséget vagy kapilláris megszakítást kér a fürdő ajtajánál, hogy a víz ne vándoroljon a burkolat alatt az előszobába; akadálymentes fürdőben a küszöböt ezért speciális profilos megoldás helyettesíti. A csaptelepeknél a falsík alatti (falba épített) kivitel szebb és könnyebben tisztítható, de a beépítőtest helyét centire kell tervezni; a függesztett WC-hez szerelvényfal (előtétfal tartóvázzal, tartállyal) kell, ami 18⁠–⁠20 cm-⁠t elvesz, cserébe könnyű takarítást és rejtett csöveket ad.

A kerámiaburkolat és a fuga nem vízzáró, ezért a burkolat alá folytonos szigetelés kell. Két rendszer bevált: a kenhető szigetelés (egykomponensű diszperziós fólia vagy kétkomponensű, cementkötésű rugalmas habarcs) és a lemezes (poliolefin fólia ragasztóágyba fektetve). Mindkettőnél a részletek döntenek: a fal–padló és a fal–fal hajlatokba hajlaterősítő szalag kerül az első rétegbe ágyazva, a csőáttörésekre falmandzsetta, a lefolyóra padlómandzsetta (a folyókák és összefolyók karimája a szabvány szerint legalább 50 mm széles), a zuhanytér és a kád fala pedig a vízsugárnak kitett teljes magasságban kap szigetelést, nem 30 cm-⁠ig.

A kenhető anyagokat legalább két rétegben, egymásra merőlegesen hordják fel; a gyártói adatlapok nedves rétegvastagságot és várakozási időt írnak elő (diszperziós fóliánál jellemzően 1⁠–⁠1,5 mm összesen és néhány óra rétegek között, cementes habarcsnál 2 mm és 4⁠–⁠5 óra), és csak a megadott száradás után lehet burkolni. Az aljzat legyen száraz, szilárd, pormentes, szívó felületen alapozva; cementesztrichen legfeljebb 2,5 CM%, gipszaljzaton 0,5 CM% nedvességtartalom megengedett. A szigetelést nálunk a burkolás előtt fotózzuk, a zuhanytérben vízpróbát végzünk, és ez a dokumentáció a jótállás része. A fürdőszoba csempézés csak ezután kezdődik.

Új fürdőt régi csövekre építeni a legdrágább spórolás: a horganyzott acél 30⁠–⁠40 év után belülről rozsdás, a régi öntöttvas vagy azbesztcement csatorna repedezik. A felújításnál a lakáson belüli víz- és csatornahálózatot a strangig cseréljük: hegesztett PP-R vagy préselt ötrétegű csövek hideg és meleg vízre, PP csatorna megfelelő lejtéssel és szellőzéssel, új sarokszelepek minden szaniternél. A csöveket a lefalazás előtt nyomáspróbának vetjük alá és jegyzőkönyvezzük. Panelben és társasházban a strang közös tulajdon: a lakáson belüli szakasz cseréjéhez és a vízelzáráshoz a közös képviselővel egyeztetünk, az alsó és a felső szomszédot időben értesítjük.

A meleg víznél a bojler helye, a törölközőszárító radiátor bekötése (vizes vagy elektromos) és a padlófűtés dől el a gépészeti tervben. Elektromos fűtőszőnyeg vékony rétegben, a kenhető szigetelés fölé és a ragasztóba ágyazva fürdőben a legegyszerűbb komfortnövelés; vizes padlófűtés a fűtési rendszer része. A szellőzővezetékek, a strang és a mosógép lefolyója mind a bontás előtt kerül a tervbe. A mosógépnek külön szifonos lefolyó és saját csap kell, nem a mosdó szifonjára kötött lógó cső.

A fürdőszoba villamos berendezéseire a nemzetközi IEC 60364-⁠7-⁠701 szabvány és magyar megfelelője, az MSZ HD 60364-⁠7-⁠701 vonatkozik, amely zónákra osztja a helyiséget. A 0-s zóna a kád és a zuhanytálca belseje: ide csak 12 V-os, IPX7 védettségű berendezés kerülhet. Az 1-es zóna a kád és a zuhany fölötti tér a padlótól 2,25 m magasságig (tálca nélküli zuhanynál a zuhanyfejtől mért 1,2 m sugarú térrész): ide csak fröccsenő víz ellen védett (IPX4, erős vízsugaras zuhanynál IPX5), fixen bekötött készülék való (például a vízmelegítő vagy a beépített zuhanyszett), konnektor nem. A 2-es zóna az 1-es zónától további 60 cm-⁠re terjed, szintén 2,25 m-⁠ig: IPX4 lámpa, ventilátor igen, konnektor csak leválasztó transzformátoros borotva-aljzat formájában.

A zónákon kívül eső konnektorok tehát legalább 60 cm-⁠re kerülnek a zuhanytér és a kád szélétől, és a fürdőszoba minden áramkörét 30 mA-es áram-védőkapcsoló (FI-relé) védi. A fémcsöveket, a kádat és a radiátort egy külön védővezetékkel (EPH, egyenpotenciálra hozó vezeték) kötik össze, hogy hiba esetén se legyen közöttük feszültség. A világításnál a mennyezeti spotok IP44, a zuhany fölöttiek IP65 védettségűek, a tükörvilágítás és a LED-szalag 12 vagy 24 V-os tápról működik. Az elkészült hálózatot a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerinti első felülvizsgálat zárja, minősítő irattal. Ezt a fürdő átadásakor kérje el.

Egy zuhanyzás fél-egy liter vizet párologtat a levegőbe; ha ez nem távozik, a hideg felületeken lecsapódik, a fuga és a szilikon megfeketedik, a sarkok penészednek. Az ablak nélküli, belső fürdőszobába az építési előírások gépi elszívást követelnek, de a saját tapasztalatunk az, hogy ablakos fürdőbe is kell ventilátor. A bevált kivitel: 100 mm-⁠es, csendes axiális vagy radiális ventilátor, utánfutással (a villany lekapcsolása után még 5⁠–⁠15 percig jár) vagy páraérzékelővel, visszacsapó szeleppel a vezetékben, és légutánpótlással: az ajtó alatt 1⁠–⁠2 cm-⁠es rés vagy szellőzőrács, különben a ventilátor nem tud honnan szívni.

Panelházban a fürdő és a WC a közös szellőzőkürtőre csatlakozik, amelybe csak visszacsapó szeleppel ellátott ventilátort szabad kötni, és csak akkor, ha a ház rendszere ezt engedi; a központi gépi szellőzésű házaknál a kürtő nyílását nem szabad elfalazni vagy leszűkíteni. A páratechnika másik fele a felületek hőmérséklete: a hideg külső fal, a szigeteletlen strang és a hidegen hagyott fürdő mind kondenzációs pont. A törölközőszárító radiátor és a padlófűtés ezért penészvédelem, nem luxus.

A fürdő padlójára kőporcelán (gres) lap való, csúszásgátló felülettel: nedves, mezítlábas használatra a B osztály, cipős használatra az R10 a jó irány; a fényes rektifikált lap a falon szép, a zuhanytérben veszélyes. A nagy formátumú (60×120 cm és nagyobb) lapok kevesebb fugát és nyugodtabb felületet adnak, de sík aljzatot, S1 flexibilis ragasztót, kettős kenést és szintezőrendszert kívánnak; a mozaik a lejtős zuhanypadlón praktikus, mert könnyen követi a lejtést, viszont sok a fuga. A lapkiosztást nálunk a felmérés után rajzoljuk meg: a vágott sorok oda kerülnek, ahova nem látszanak, a folyóka, a nicheszekrény és a zuhanyfal előre kimérve.

A ragasztó és a fuga nem mellékes: nedves térbe az MSZ EN 12004 szerinti C2 osztályú, lehetőleg S1 rugalmas ragasztó való, a fuga pedig vízlepergető, cementkötésű (EN 13888 CG2 WA), zuhanytérben és padlón pedig epoxi (RG), amely nem szívja a vizet és nem feketedik. A sarkokba és a szaniterek mellé szaniter szilikon kerül, mert ott a mozgás a fugát elrepesztené. A mikrocement és a nagy méretű szinterelt lapok fugamentes alternatívák, de csak rendszerhű, gyártói technológiával tartósak. A „megfelelő anyagok” a gyakorlatban ezt jelenti: minden anyag a gyártó alkalmazástechnikai útmutatója szerint, egy rendszerben.

A panellakás fürdőszobájának felújítása három dologban más. Egy: a fürdő és a WC gyakran előregyártott, szerelt vizesblokk, vékony szerelt falakkal, amelyek egyes típusoknál azbesztcement lemezt tartalmazhatnak. Bontás előtt ezt vizsgáltatjuk, és ha igazolódik, csak erre jogosult cég szállíthatja el. Kettő: a strang (víz, csatorna, szellőzőkürtő) közös tulajdon és a pozíciója adott, ezért a WC néhány méternél tovább nem mozgatható, a zuhany lefolyóját pedig a vékony födém miatt lapos szifonnal vagy enyhén megemelt zuhanytérrel oldjuk meg. Három: a vasbeton falakba vésni nem lehet tetszőlegesen, a vezetékeket ezért előtétfalban vagy álmennyezetben vezetjük, ami egyben a hangszigetelést is javítja.

A panel fürdőszoba felújításának ára ettől nem feltétlenül magasabb, mint egy téglalakásé, mert a kis alapterület és a kevés vágás visszahozza, amit a strang és a szerelt falak elvisznek. A fürdő és a WC összenyitása a leggyakoribb igény; ez a strangot nem érinti, a vizesblokk válaszfalát igen, és a közös képviselő felé a bejelentés ilyenkor is kötelező. A közös kürtőre kötött ventilátor és a strang lakáson belüli szakaszának cseréje a ház rendszeréhez igazodik, ezért ezt a felmérésen nézzük meg először.

Egy átlagos fürdő bontástól átadásig 8⁠–⁠12 munkanap, ha a gépész, a villanyszerelő és a burkoló egy ütemtervben dolgozik, és az anyagok a kezdés napján a helyszínen vannak. A sorrend:

1. Bontás: burkolat, szaniterek, régi csövek és vezetékek, válaszfalak; sitt lehordása, védőburkolat a lakás többi részén.
2. Gépészeti alapszerelés: új víz- és csatornavezetékek, mosógép-csatlakozás, folyóka vagy szifon beépítése lejtéssel, nyomáspróba jegyzőkönyvvel.
3. Villamos alapszerelés: áramkörök, dobozok, ventilátor, tükörvilágítás, padlófűtés vezetéke; zónák szerinti kiosztás.
4. Falazás, szerelvényfal, előtétfalak, vakolás vagy impregnált gipszkarton, aljzatkiegyenlítés és a zuhanytér lejtése.
5. Vízszigetelés két rétegben, hajlatszalag, mandzsetták; fotódokumentáció, vízpróba, száradás.
6. Burkolás falon és padlón a megtervezett kiosztás szerint, fugázás, szilikonozás.
7. Szerelvényezés: szaniterek, csaptelepek, zuhanyfal, bútor, tükör, lámpák, ventilátor; a hálózat első villamos felülvizsgálata.
8. Takarítás, közös átvétel, nyomáspróba- és szigetelési dokumentáció, jótállás átadása.

Az oldal tetején lévő ársávok a méret és a kivitel szerint tájékoztatnak; a tényleges fürdőszoba-felújítás ára öt dolgon múlik. A lapméreten és a kiosztáson: a nagy formátum és a mozaik drágább munkadíjban, a sok vágással járó, szabdalt fürdő szintén. A szaniterek és a csaptelepek árkategóriáján, amely a legnagyobb szórást adja. Az áthelyezéseken: minden méter csatorna és minden új falsík alatti beépítőtest munkát és anyagot jelent. A különleges tételeken: egyedi üveg zuhanyfal, falsík alatti rendszerek, szerelvényfal, padlófűtés, nicheszekrény, beépített bútor. Végül a kiinduló állapoton: szerelt vizesblokk bontása, azbeszt, strangcsere, vagy egy jó állapotú téglalakás, ahol csak a burkolat és a szaniter cserélődik.

A komplett fürdőszoba-felújítás ára két módon alakítható: egyszerű, jól tervezett geometriával (kevesebb vágás, kevesebb különleges tétel) és az anyagok árkategóriájával. Egy egyszerű, de szabályosan szigetelt és jól kiosztott fürdő nem néz ki rosszabbul, mint egy drága, csak kevesebb benne a hibalehetőség. A vízszigetelésen és a csöveken nem lehet spórolni, mert ott a hiba a szomszéd mennyezetén és a saját fürdőjében jelentkezik.

Egy szabályosan megépített fürdő burkolata és szigetelése 20⁠–⁠30 évet szolgál; a kopó tételek rövidebb ciklusúak. A szaniter szilikont 5⁠–⁠8 évente cserélni kell, mert elöregszik és a penész beeszi magát; a cementfugát évente impregnálni lehet, az epoxi fuga ezt nem kéri. A zuhany szifonját és a folyókát havonta tisztítani kell, a ventilátor rácsát és a visszacsapó szelepet évente, a bojler fűtőbetétjét és anódját a vízkeménységtől függően 2⁠–⁠3 évente. A csaptelepek perlátorát vízkőoldóval, a falsík alatti rendszerek kazettáját a gyártói útmutató szerint lehet szervizelni, ezért kell a beépítőtest típusát és a gépkönyvet megőrizni.

A leggyakoribb hiba a kihagyott vagy félkész vízszigetelés: a lapok alatt nem látszik, a szomszéd mennyezetén igen. A második a lejtés nélküli zuhanytér, ahol áll a víz és a fuga megfeketedik. A harmadik a régi csövekre épített új fürdő. A negyedik a villany: konnektor a zuhany mellett, FI-relé nélkül, IP-védettség nélküli lámpa. Az ötödik a szellőzés hiánya, amely a legszebb fürdőt is penészessé teszi két tél alatt. Mindegyik elkerülhető, ha a felmérésen a következő kérdéseket felteszi, és a válaszok a szerződésbe kerülnek.

• Hogyan és milyen anyaggal készül a vízszigetelés, hány rétegben, és dokumentálják-e fotóval és vízpróbával?
• Milyen lejtést és milyen lefolyót (folyóka, pontlefolyó, tálca) javasolnak az adott födémhez?
• A strangig cserélik-e a csöveket, készül-e nyomáspróba-jegyzőkönyv, egyeztetnek-e a közös képviselővel?
• Hogyan oldják meg a villamos zónákat, a FI-relét és a hálózat első felülvizsgálatát?
• Milyen szellőzés lesz, és honnan kap légutánpótlást?
• Milyen ragasztót, fugát és szilikont használnak, egy rendszerből-e?
• Hol lesznek a vágott lapsorok, készül-e lapkiosztási rajz?
• Milyen jótállást vállalnak írásban, és mi történik, ha bontás közben azbesztgyanús anyag kerül elő?