Álmennyezet-készítés ára

Álmennyezetet akkor építünk, ha a meglévő mennyezet repedezett, hullámos vagy foltokban javított, és a vakolat helyreállítása többe kerülne egy új, sík felületnél. A második gyakori ok a vezetékek és a gépészet elrejtése: felújításkor az új villany- és gyengeáramú vezetékek, a szellőző- és a klímacsövek az álmennyezet fölött futhatnak, vésés nélkül. A harmadik a világítás, mert a süllyesztett spotokhoz, a LED-panelekhez és a rejtett fénysávokhoz az álmennyezet adja a beépítési mélységet.

Magas, régi lakásban az álmennyezet a légteret is csökkenti, ha a nagy belmagasság a bútorozást vagy a világítást nehezíti. Ezt a felmérésen együtt döntjük el, mert a stukkós, díszes mennyezetet sokszor jobb megtartani és helyreállítani, mint eltakarni.

A gipszkarton álmennyezet tartószerkezete a falak mentén körbefutó UD szegélyprofilból és a födémre függesztett CD profilokból áll. A Rigips kivitelezési leírása szerint a függesztők a CD profilok hosszirányában legfeljebb 900 mm-⁠re, rájuk merőlegesen legfeljebb 1000 mm-⁠re vannak egymástól, a szélső CD profil legfeljebb 150 mm-⁠re a faltól, a lapot tartó szerelőprofilok pedig legfeljebb 400 mm-⁠re. A szegélyprofilt legfeljebb 800 mm-⁠enként rögzítjük a falhoz.

A függesztőt a födémhez fém beütőékkel vagy fém dübellel rögzítjük, műanyag dübelt a gyártók erre nem engednek. Ha a mennyezet 30 cm-⁠en belül van a födémhez, közvetlen rögzítésű függesztő kerül fel, nagyobb távolságnál rugós függesztő és függesztőhuzal. A lapokat a szerelőprofilokra merőlegesen rakjuk, a rövid élek mindig profilra esnek, és 12,5 mm-⁠es lapnál 170 mm-⁠enként csavarozunk.

A TÉKA a belmagasságot a padlószint és a fölötte lévő zárószerkezet alsó síkja közötti függőleges távolságként határozza meg, a gyakorlatban a látható mennyezetig, vagyis az álmennyezet alsó síkjáig mérünk. Sík, közvetlen függesztésű mennyezetnél a profil és a lap együtt nagyjából 5 cm, lépcsős vagy rejtett világítású kialakításnál az alsó sáv 8⁠–⁠15 cm-⁠rel kerül a felső sík alá. A beépített lámpákhoz a lámpatest adatlapján megadott beépítési mélység kell, a hőleadás miatt némi ráhagyással.

Felméréskor a leeresztést az ajtók és az ablakok felső síkjához, a redőnytokhoz, a függönykarnishoz és a beépített szekrényekhez igazítjuk. Panellakásban, ahol a belmagasság eleve alacsonyabb, a sík, közvetlen függesztésű mennyezet és a kis beépítési mélységű LED-spot a jó választás. Régi, magas lakásban több a hely, ott a gépészet is elfér a mennyezet fölött.

Két fűtött szint között a vázba fektetett ásványgyapot a felülről érkező beszéd- és zenehangot csillapítja. A lépéshangot viszont a felső lakás padlójában kell szigetelni, az álmennyezet erre kevés. Ha a hangszigetelés a fő cél, rugós függesztéssel, a faltól elválasztva, akusztikus lappal építjük a mennyezetet, erről a hangszigetelési aloldalon írunk részletesen.

Ha a mennyezet fölött fűtetlen padlás vagy hideg tetőtér van, az álmennyezetbe hőszigetelés kerül, alá, a meleg oldalra pedig párazáró fólia. A fólia toldásait ragasztjuk, a lámpák és a vezetékek átvezetéseit tömítjük, mert a lyukakon át a meleg, párás levegő a szigetelésbe jut, és a hideg felületen lecsapódik.

A lámpák helyét a vázszerelés előtt jelöljük ki, hogy a spot ne essen profilra, és a kiosztás a bútorokhoz igazodjon. A Siniat útmutatója szerint egy 12,5 mm-⁠es lapba épített lámpatest legfeljebb 0,06 kN terhelést adhat, ez nagyjából 6 kg. A csillár, a függeszték és a mennyezetre akasztott polc ezért a födémhez kap rögzítést, a gipszkarton csak körülöleli. A gyártói leírás szerint az álmennyezet váza a saját súlyát és a lapokat viseli, a mennyezeten járni tilos.

A klíma beltéri egységei, a szellőzőgépek és a csőkötések fölé revíziós ajtót építünk, hogy a szűrő, a szelep vagy a kötés bontás nélkül elérhető legyen. A villanyszerelést a lapolás előtt fejezzük be, a vezetékeket rögzítve vagy védőcsőben vezetjük, nem a profilokon lógva.

A födém és a falak mozognak, ezért a merev, a falhoz glettelt mennyezet a sarkokban megreped. A falak mentén árnyékfugát vagy rugalmas tömítést készítünk, nagy felületen dilatációs hézagot: a Siniat szerint tömör szerkezetű épületben 15 m-⁠es átló felett, vázas épületben 10 m-⁠enként. A hézag helyét a vázszerelés előtt rögzítjük, mert a lapkiosztást és a profilokat is befolyásolja.

Szerelés közben a levegő relatív páratartalma 40⁠–⁠70% legyen, a hőmérséklet 5 és 40 °C között. A lapokat a helyiségben, fektetve hagyjuk felvenni a hőmérsékletet, és a nedves munkák (vakolás, esztrich) után fugázunk, mert a fugák a száradás közbeni páratartalom-ingadozástól repednek meg legkönnyebben.

Az árat a felület mérete és tagoltsága, a belmagasság és az állványozás, a födém anyaga és a függesztés módja, a lapolás rétegszáma és a lap típusa (normál, impregnált, tűzgátló, akusztikus), a szigetelés, a lámpák és a gépészeti áttörések száma, a lépcsős szintek és a revíziós ajtók adják. Egy hazai árösszesítő szerint a munkadíj és az anyag aránya nagyjából fele-fele, ezért az ajánlatban mindkettőt tételesen írjuk. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban vannak.

A felmérés után négyzetméterre és folyóméterre bontott ajánlatot adunk, amelyben a lap típusa, a szigetelés vastagsága és a felületminőség (Q2 vagy Q3) is szerepel, így a különböző ajánlatok összevethetők.

• Gondolja végig, hová kerül a kanapé, az étkezőasztal és a tévé, mert a lámpák kiosztása ehhez igazodik.
• Ha klímát, szellőzést vagy új villanyköröket tervez, jelezze előre, mert ezek a mennyezet fölött futnak.
• Ha tudja, írja meg, milyen a födém, és volt-e korábban beázás vagy repedés a mennyezeten.
• Döntse el, kell-e a mennyezetnek hangot csillapítania vagy hőt szigetelnie, mert ettől függ a rétegrend.