Gardrób tetőtérbe, a ferde falhoz vágva

A tetőtéri szobában a függőleges fal csak a térdfal magasságáig tart, fölötte a burkolat a tető hajlásszögével dől. A térdfal a ház tervétől függően általában fél és másfél méter között van, és minél magasabb, annál több állófelület marad a ferde fal alatt. A hazai magas tetők hajlásszöge jellemzően 30⁠–⁠45 fok, a belmagasság a szoba közepén 2,5⁠–⁠2,7 m, a térdfalnál alig egy méter.

A katalógusbútor ilyen szobában vagy a szoba közepén áll, vagy üres sávot hagy maga mögött. A ferde fal alatti sáv a tetőtér legrosszabbul kihasznált része, pedig ide fér a legtöbb tároló, ha a bútor a ferdeséghez készül: a magas oldalon akasztós rész, lejjebb polcok és fiókok, a legalacsonyabb sávban kihúzható tároló.

Ferde falnál a hossz és a magasság kevés. Mérjük a térdfal magasságát a szoba több pontján, a ferde fal szögét és hosszát a térdfal tetejétől a vízszintes mennyezetig, és azt is, hogy a ferde sík egyenes-e. A gipszkarton ferde burkolat a szarufák vonalát követi, a szarufák között 5⁠–⁠10 mm-⁠es hullámzás is lehet. A bútor tetejét a mért pontokhoz igazítjuk, a maradék rést takaróléc zárja.

Rögzítjük a tetőablakok helyét és nyitási ívét, a kötőgerendákat, a radiátort, a konnektorokat és a kapcsolókat, és ha lehet, a ferde fal rétegrendjét is: hol fut a profilváz, hol vannak fogadó szerkezetek, és hol van a párazáró fólia. Ha a tetőtér most épül, a gardrób helyét a gipszkartonozás előtt jelöljük ki.

A tetőtéri gardrób belső terét magassági sávokra osztjuk. Hosszú kabáthoz és ruhához 150⁠–⁠160 cm, ingekhez és zakóhoz 100⁠–⁠110 cm szabad magasság kell az akasztórúd alatt, polchoz és fiókhoz 30⁠–⁠40 cm is elég. Így a magas oldalon áll az akasztós rész, a ferde fal alá a rövid akasztó és a polcok, a térdfal mellé a fiókos alsó elemek kerülnek.

A nyíló ajtó követheti a ferdeséget, az ajtó teteje ferdére vágott, a pántok a hosszabbik oldalra kerülnek. Ilyenkor az ajtók szélessége 40⁠–⁠60 cm marad, mert a ferde ajtó súlypontja eltolódik, és a széles szárny lelóg. A tolóajtó egyenes, függőleges frontot kér, ezért tetőtérben ott használjuk, ahol a szekrény előre jöhet a ferde fal elé. A front fölötti ferde részt fix, ferdére vágott panel zárja.

A legalacsonyabb sávban az ajtó helyett a kihúzható elem kényelmesebb. Görgős fiókot vagy kocsit húz ki a térdfal elé, és nem kell a ferde fal alá hajolni.

A térdfal mögött sok házban 50⁠–⁠100 cm mély, háromszög keresztmetszetű tér marad. Ha a hőszigetelés a tető síkjában fut, ez a rész a fűtött térhez tartozik, és szekrényajtóval vagy kihúzható elemmel tárolónak használható. Ha a hőszigetelés a térdfalban van, a mögötte lévő rész hideg, és a falat nem nyitjuk meg tárolónak, mert a meleg, párás levegő a hideg felületen lecsapódik.

A térdfal megnyitása a gipszkarton és a váz átalakításával jár, a nyílást kiváltó profillal erősítjük meg. A tetőtér-beépítés idején ez egyszerű, kész tetőtérben bontással és helyreállítással jár.

A ferde falon a burkolat alatt profilváz, hőszigetelés és párazáró fólia van. A szekrény a padlón áll, a falhoz és a ferde síkhoz a profilokba, fa betétekbe vagy a szarufákhoz rögzítjük, a fóliát a lehető legkevesebb ponton és a rétegrend ismeretében fúrjuk át. Üreges gipszkartonba csak könnyű terhet rögzítünk, erre szolgáló üregdübellel.

A szekrény és a ferde fal között néhány centiméteres szellőzőrést hagyunk, mert a hideg tetőfelület közelében, a zárt, nem szellőző sarokban páralecsapódás és penész jelenhet meg. Tetőablak alatt a szekrény magassága és mélysége nem akadályozhatja az ablak nyitását és az árnyékoló kezelését.

A ferdére vágott korpusz és front több munka, mint az egyenes, mert minden elem egyedi méretű, a vágások szögét a helyszíni méréshez igazítjuk, a takaróléceket a helyszínen illesztjük. Az árat a bútor hossza, a ferdeség és a térdfal magassága, a tetőablakok és a gerendák körüli kivágások, a front anyaga, a fiókok és a kihúzható elemek száma, valamint a térdfal megnyitása adja. Az oldal tetején lévő ársávok tájékoztató sávok, a tételes ajánlat a felmérés és a 3D-terv után készül.