Tetőtér burkolása gipszkartonnal

A tetőtér belső felülete több síkból áll: a ferde tetősík a szarufák alatt, a függőleges térdfal, a fogópárok feletti vízszintes kalapfödém, az oromfalak és a válaszfalak. Ehhez jönnek a tetőablakok kávái, a kémények és a lépcsőnyílás körüli felületek. A ferde és a vízszintes síkok találkozása, valamint a tetőablakok környéke a burkolat legérzékenyebb része, itt mozog a szerkezet a legjobban.

A gipszkarton a tetőtérben a belső felület mellett a rétegrend lezárása is. Mögötte fut a szerelősík a vezetékekkel, a párafékező fólia és a hőszigetelés. A burkolat ezért csak a szigetelés és a fólia ellenőrzése után kerülhet fel, és a rögzítése nem sértheti a fóliát.

A lapot nem rakjuk közvetlenül a szarufára. A szarufák ritkán vannak egy síkban, a fa mozog, és a közvetlenül rácsavarozott lap fugái megrepednek. A vázszerkezet lehet a szarufákra keresztirányban szerelt lécváz, vagy függesztőkkel rögzített fém CD-profil, amely a szarufák egyenetlenségét kiegyenlíti. A profilok távolságát a lap vastagságához és a gyártói előíráshoz igazítjuk.

A vázszerkezet egyben a szarufa alatti kiegészítő szigetelés tartója és a szerelősík is lehet. Ha a szigetelés második rétege a profilok között fut, a profil alatt marad hely a fóliának és a vezetékeknek, így a rétegek nem keresztezik egymást.

A szigetelőanyag-gyártó a ferde tető belső oldalára légzáró, párafékező fóliát ír elő, felületfolytonosan lezárva, és a gyakori hibák között a hiányos átlapolást és a lezáratlan átvezetéseket említi. Egy gyártói adatlap szerint a belső párafékező, légzáró fólia sd-értéke 10 m feletti, vagyis nagyságrendekkel jobban fékezi a párát, mint a külső tetőfólia.

A szerelősík a fólia és a gipszkarton közötti 3⁠–⁠5 cm-⁠es rés, amelyben a villany és a gyengeáram fut. Így a dobozokat és a vezetékeket nem kell a fólián át vezetni. A tetőtér-beépítési tanácsadók a belső fóliánál vastagabb anyagot és ragasztott toldásokat, falcsatlakozásokat és csőáttöréseket javasolnak.

Lakószobába a normál gipszkarton lap, fürdőbe és konyhába impregnált, nedvességálló lap, ahol tűzvédelmi követelmény van, tűzgátló lap kerül. Hangszigetelésnél, például a szobák közötti falnál vagy a lépcső mellett, dupla lapolás és a vázban hangelnyelő gyapot ad jobb eredményt. A ferde síkon a lapokat a szarufákra merőlegesen, eltolt illesztéssel rakjuk, hogy a fugák ne fussanak egy vonalban.

A tetőablak kávájának sarkaiba nem kerül fuga, mert ott a legnagyobb a feszültség. A lapot úgy vágjuk ki, hogy a sarok egész lapból legyen, az illesztés tőle távolabb. A ferde sík és a térdfal, illetve a kalapfödém találkozásánál a fugát erősítőszalaggal glettelünk, ahol a szerkezet mozgása nagyobb, ott rugalmas csatlakozást készítünk.

A térdfal mögötti, ék alakú alacsony tér a tetőtér legjobb tárolóhelye. A gipszkarton térdfalba ajtós tároló, fiókos szekrény vagy nyitott polc építhető, a ferde fal alatti fülkék a gardróbot is kiválthatják. A tároló hátfala mögött a szigetelésnek és a párafékező rétegnek folytonosnak kell maradnia, különben a tároló belseje lesz a tetőtér leghidegebb pontja, és ott csapódik le a pára.

A térdfal magasságát a tárolóhoz is igazíthatjuk. Ha a térdfal a ferde sík alatt beljebb kerül, nagyobb tároló fér mögé, a szoba hasznos alapterülete viszont kissé csökken. Ezt a beépítés tervezésekor döntjük el.

A tetőtérben a gipszkarton tűzvédelmi szerepet is kap. A szigetelőanyag-gyártó szerint a szarufa alatti kiegészítő szigetelésnek tűzvédelmi szerepe is van, a tűzgátló gipszkarton lap pedig a faszerkezetet takarja. Ahol tűzvédelmi követelmény van, például társasházi tetőtérben a lépcsőház vagy a szomszédos lakás felé, a rétegrendet a tűzvédelmi tervező határozza meg, a lapok számát és típusát is beleértve.

A hangszigetelésnél a gipszkarton tömege és a vázban lévő gyapot számít. A szobák közötti és a lépcső melletti falat dupla lapolással és hangelnyelő gyapottal készítjük, a tetőtér és az alsó szint között pedig a födém lépéshang-szigetelése dönt, amely az aljzat alá kerül.

• A lapot közvetlenül a szarufára csavarozták, és a fa mozgása átadódik a burkolatra.
• A fugák erősítőszalag nélkül készültek, vagy a tetőablak sarkában van illesztés.
• A ferde és a függőleges sík találkozásánál nincs rugalmas csatlakozás.
• A gipszkartonozás túl hamar követte a nedves munkákat, a lapok a páratartalom változásával mozogtak.
• A vázszerkezet profiljai túl ritkán vannak, a lap behajlik.

Az árat a felület mérete és tagoltsága (tetőablakok, kémények, hajlatok, térdfal, kalapfödém), a vázszerkezet típusa, a lap fajtája és a lapolás száma, a szerelősík, valamint a beépített tárolók és fülkék adják. Egy hazai árösszesítő is a gipszkarton szerkezetek munkadíját és anyagát külön mutatja, mi az ajánlatban mindkettőt tételesen írjuk. Az oldal tetején lévő ártáblázat ezeket sávosan mutatja.