Infrapanel termosztát és vezérlés

Az infrapanel teljesítménye fix: egy 600 W-os panel bekapcsolva óránként 0,6 kWh-⁠t vesz fel, akár meleg van már a szobában, akár nincs. A fogyasztást az dönti el, hány órát van bekapcsolva. A termosztát a beállított hőmérséklet elérésekor lekapcsolja a panelt, és csak akkor kapcsolja vissza, amikor a hőmérséklet visszaesik, így egy jól méretezett panel a hidegebb napokon is csak az idő egy részében fűt.

Az időprogram a második lépés. Ha a hálószoba napközben, a gyerekszoba délelőtt, a nappali éjszaka alacsonyabb hőmérsékletet tart, a panelek bekapcsolt ideje és a fogyasztás is csökken. Infrapanelnél ez jól működik, mert a sugárzás gyorsan érezhető, a helyiséget nem kell órákkal előre felfűteni.

Az Európai Unió 2024/1103 rendelete 2025. július 1-jétől a korábbi 2015/1188 rendelet helyett határozza meg a helyiségfűtő berendezések és a hozzájuk tartozó vezérlők ökodizájn-követelményeit. A helyhez kötött elektromos fűtőkészülékekre minimális szezonális hatásfokot ír elő, amelybe a vezérlés funkciói számítanak bele. Ilyen az elektronikus hőmérséklet-szabályozás, a heti időprogram, a nyitott ablak érzékelése, az adaptív indítás és a távvezérlés.

A vezérlés nélkül forgalmazott elektromos fűtőkészülék a rendelet szerint vezérlés nélkül nem adhat hőt. Az Európai Bizottság értelmezése szerint az első üzembe helyezés előtt fel kell szerelni egy, a rendelet hatásfok-követelményének megfelelő vezérlőt, és a kezelési útmutatónak meg kell neveznie, milyen funkciókat kell ennek tudnia. Ezért a panel gépkönyvéből indulunk ki, amikor a termosztátot kiválasztjuk.

A termosztát a saját szenzorának hőmérsékletét méri, ezért a helye dönti el, mennyire pontos. Belső falon, nagyjából 1,5 m magasan, ajtótól, ablaktól, napsütéstől és a panel sugárzásától távol mér jól. Ha a panel közvetlenül a szenzorra sugároz, a termosztát melegebbet érzékel a valóságosnál, és túl korán lekapcsol. Ha a szenzor a hideg külső falon van, túl sokáig fűt.

Infrapanelnél a sugárzás miatt a levegő hőmérséklete kissé alacsonyabb lehet, mint amit a test érez. Ezért a beállított értéket a beüzemelés után néhány napig a család hőérzetéhez igazítjuk.

Egy zóna az a helyiség vagy helyiségcsoport, amelyet egy termosztát szabályoz. Lakásban jellemzően helyiségenként egy zónát alakítunk ki, egybenyitott nappali-étkezőben egyet vagy kettőt. A heti program napokra és napszakokra bontja a fűtést: komfort hőmérséklet a használat idejére, csökkentett éjszakára és távollétre.

A wifis termosztát telefonról is állítható, a fogyasztást és a hőmérséklet alakulását egyes típusok naplózzák is. Nyaralóban a távoli bekapcsolás miatt ez a legkényelmesebb, ahol nincs vezetékes internet, ott mobilinternetes router kell hozzá. A nyitott ablak érzékelése szellőztetéskor lekapcsolja a panelt, az adaptív indítás pedig úgy kapcsolja be, hogy a beállított időpontra érje el a hőmérsékletet.

A termosztát kapcsolóképességét amperben adják meg, az infrapanelekhez való típusok jellemzően 10⁠–⁠16 A-esek. Egy termosztát annyi panelt kapcsolhat, amennyinek az együttes áramfelvétele tartalékkal belefér. Nagyobb terhelésnél vagy háromfázisú elosztásnál relét vagy mágneskapcsolót teszünk a termosztát mellé. A dugaszolható termosztátot csak dugaszolható panelhez használjuk, fix bekötésű panelt falra szerelt vagy rádiós termosztát kapcsol.

Meglévő, termosztát nélkül működő panelnél a bekötést átalakítjuk: a panel tápja a termosztáton vagy a rádiós vevőn át megy, a régi kapcsoló helyére a termosztát kerülhet. Ha a panelek egy közös kapcsolóról, több helyiségben működnek, a vezetékeket helyiségenként szétválasztjuk, hogy minden zóna külön szabályozható legyen. A beüzemeléskor a termosztát kapcsolási különbségét (hiszterézisét) is beállítjuk, hogy a panel ne kapcsolgasson percenként.

Az árat a termosztátok száma és típusa, a bekötés módja (vezetékes, vésett nyomvonallal vagy rádiós), a panelek terhelése, a relék szükségessége és a központi vezérlés igénye adja. Az ársávok az oldal tetején lévő táblázatban szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.