Infrapanel vagy klíma, vagy hőszivattyú

Az infrapanel közvetlen elektromos fűtés: a felvett áramot a készüléknél teljes egészében hővé alakítja, és a hőt nagyobbrészt sugárzással adja le. A fűtő klíma levegő-levegő hőszivattyú: a kültéri egység a kinti levegőből vesz fel hőt, a kompresszor ezt magasabb hőmérsékletre emeli, a beltéri egység pedig meleg levegőként fújja a helyiségbe. A levegő-víz hőszivattyú ugyanezt csinálja, de a hőt a fűtővíznek adja át, amely a radiátorokba vagy a padlófűtésbe megy, és a meleg vizet is előállíthatja.

A két hőszivattyús megoldás egy kilowattóra áramból a fűtési idényre átlagolva 3⁠–⁠5 kWh hőt ad, ezt a szezonális hatásfok, a SCOP mutatja. Egy német összefoglaló szerint az infrafűtés ugyanahhoz a hőhöz nagyjából háromszor annyi áramot igényel, mint egy hőszivattyú.

Az oldal ártáblázata egy évi 4 000⁠–⁠6 000 kWh hőigényű, jól szigetelt lakásra mutatja az éves áramköltséget. A különbség a hatásfokból jön: ugyanez a hő infrapanellel 4 000⁠–⁠6 000 kWh, klímával vagy hőszivattyúval nagyjából 900⁠–⁠1 700 kWh áram. Mivel a háztartás többi fogyasztása a kedvezményes keret nagy részét elviszi, a fűtés árama mindkét esetben jórészt a keret felett fogy, és a különbség forintban is többszörös.

Az infrapanel a falakat, a padlót és az embert melegíti, a levegő kevésbé mozog, a hőérzet egyenletes, és a sugárzás miatt alacsonyabb levegőhőmérséklet is elég lehet. A klíma meleg levegőt fúj, ezt a beltéri egység helyével és a ventilátor fokozatával lehet kellemessé tenni, a levegőt viszont szárítja és mozgatja. A radiátoros vagy padlófűtéses hőszivattyú a megszokott vizes fűtés hőérzetét adja, a padlófűtés a legegyenletesebbet.

Az infrapanel ott nyer, ahol a fűtött terület kicsi, a használat rövid vagy időszakos, és a kisebb beruházás, a karbantartásmentesség és a helyiségenkénti bővíthetőség többet ér, mint az alacsonyabb üzemköltség. Minél kevesebb órát fűt egy évben, annál kisebb a hátránya a hőszivattyús megoldásokkal szemben.

• Kis, jól szigetelt lakás vagy alacsony energiaigényű ház fő fűtésére.
• Nyaralóba, hétvégi házba, ahol a fűtés időszakos, és a fagyvédelem a cél.
• Fürdőszobába, ahol a gyors sugárzó hő a legkellemesebb.
• Tetőtéri szobába, garázsba, műhelybe, ahová a központi fűtés nem ér el.
• Ahová kültéri egység nem kerülhet, vagy a társasház nem engedi.

A választást a villamos csatlakozás is befolyásolja. Az infrapanel teljesítménye megegyezik a helyiség hőigényével, egy 50 m²-⁠es lakás panelei együtt 4⁠–⁠5 kW-⁠ot vesznek fel, ami egy egyfázisú, 32 A-es csatlakozás nagy része. A klíma és a hőszivattyú ugyanehhez a hőhöz a teljesítmény harmadát-negyedét kéri, ezért sokszor bővítés nélkül is elfér.

A H tarifához külön mért áramkör és mérőhely kell, ennek kiépítését és az igénybejelentést a felmérés után előkészítjük. Ha bármelyik változathoz amperbővítés vagy háromfázisú csatlakozás kell, az elosztói ügyintézés ideje a kivitelezés ütemezésébe is bekerül.

A fűtő klíma akkor jobb, ha egy lakás vagy néhány helyiség egész télen fűtött, és nyáron hűtés is kell. Egy-két helyiségre a split, több helyiségre a multi split való, a kültéri egység helye és a társasházi hozzájárulás a felmérés része.

A levegő-víz hőszivattyú akkor jobb, ha egy egész családi házat kell fűteni, vannak radiátorok vagy padlófűtés, és a meleg vizet is ezzel oldaná meg. A beruházás itt a legnagyobb, az üzemköltség a legkisebb, és a H tarifa tovább csökkenti. Régi háznál a radiátorok alacsonyabb előremenő hőmérsékletre való ellenőrzése a felmérés része.

A három megoldás egy házon belül is keverhető. Gyakori, hogy a nappaliba és a hálószobákba klíma vagy hőszivattyús fűtés kerül, a fürdőbe tükrös vagy törölközőszárítós infrapanel, a ritkán használt vendégszobába és a garázsba fali panel. Így a fő fűtés hatásfoka magas marad, a kiegészítő helyiségeket pedig nem kell a központi rendszerre kötni. Napelemes háznál a hőszivattyú és a klíma a téli kevés termelésből is többet hoz ki, mert ugyanabból az áramból többszörös hőt adnak.

A felmérésen a fűtendő helyiségek méretéből, a szigetelésből, a mostani fűtés éves fogyasztásából és a tervezett használatból becsüljük a hőigényt, és mindhárom változatra kiszámoljuk a beruházást és a várható éves áramköltséget. Megnézzük a mérőhelyet és a csatlakozási teljesítményt, a kültéri egység lehetséges helyét és a meglévő hőleadókat. Az ajánlatban a változatok egymás mellett szerepelnek, és azt is megírjuk, melyiket javasoljuk és miért.