Gázkazán méretezése

A fűtési teljesítmény azt mutatja meg, mennyi hőt kell a kazánnak a leghidegebb napokon folyamatosan leadnia, hogy a ház tartsa a hőmérsékletet. A melegvíz-teljesítmény azt, hogy a csapnál mennyi vizet tud egy idő alatt felmelegíteni. Egy kombi kazánnál a kettő más nagyságrend: egy hazánkban forgalmazott kombi kazán fűtésben 20 kW, meleg vízben 25 kW névleges teljesítményű, fűtésben pedig nagyjából 4 kW-⁠ig tud leszabályozni.

A meleg víz igénye fizikából adódik. Percenként 12,5 liter víz 30 °C-os felmelegítése nagyjából 25 kW-⁠ot kíván, ennyi kell egy kényelmes zuhanyhoz. A ház fűtési igénye ennél jóval kisebb, és a fűtési idény nagy részében a méretezési érték töredéke.

Meglévő háznál a tavalyi gázfogyasztás a legjobb kiindulópont. A gázszámlán az elfogyasztott energia MJ-ban is szerepel, ezt 3,6-tal osztva kWh-⁠t kap. Ebből le kell vonni a meleg víz és a főzés részét, a maradék a fűtésre jutó energia. A tervezési hőigény kW-⁠ban nagyjából ennek a fűtési hőnek és a teljes terhelésre átszámított fűtési óráknak a hányadosa, egy gyártói számítási példa 2000 fűtési órával számol. A lépések egy példán így néznek ki.

1. A ház éves gázszámláján 57 600 MJ szerepel, ez 16 000 kWh.
2. Négy fő meleg vizére és a főzésre ebből nagyjából 2 500⁠–⁠3 000 kWh jut, a fűtésre 13 000 kWh körül marad.
3. A régi kazán hatásfokát 85 százalékkal számolva a ház körülbelül 11 000 kWh hőt kapott.
4. Ezt 2000 órával osztva a tervezési hőigény 5,5⁠–⁠6 kW körüli.

Új háznál, bővítésnél, tetőtér-beépítésnél, és ha a ház szigetelése vagy nyílászárói a közeljövőben megváltoznak, a gázszámla nem ad jó kiindulópontot. Ilyenkor helyiségenkénti hőszükséglet-számítás készül a falak, a födémek és az ablakok hőátbocsátása, a szellőzés és a tervezési külső hőmérséklet alapján. Ebből adódik a kazán teljesítménye, és ebből méretezzük a radiátorokat vagy a padlófűtést is.

Ha a szigetelés a kazáncsere után néhány éven belül jön, a kazánt már a szigetelt állapothoz méretezzük. Egy kombi kazán fűtési teljesítménye a szigetelés előtti állapotban is jellemzően elegendő, a szabályozási tartomány pedig a szigetelés utáni kisebb igényhez is illeszkedik.

A kombi kazán átfolyó rendszerben, tároló nélkül melegíti a vizet. Egy fürdőszobához és egyszerre egy csapoláshoz elég, kevés helyet foglal, és nincs tárolási vesztesége. Két egyidejű csapolásnál a meleg víz megoszlik, a második csapnál hidegebb vagy kevesebb víz jön.

Több fürdőszobánál, kádnál vagy nagyobb családnál a fűtő kazán indirekt tárolóval kényelmesebb. A tároló a csúcsigényt kiegyenlíti, egyszerre több helyen is van meleg víz, és a kazán teljesítménye a tárolóval kisebb is lehet. A tárolónak hely és rákötés kell, és a tárolt víz hővesztesége is számít. Két hőcserélős tárolóval később napkollektor vagy hőszivattyú is ráköthető.

Ha a kazán legkisebb fűtési teljesítménye is nagyobb a ház pillanatnyi igényénél, a kazán eléri a beállított hőmérsékletet, lekapcsol, majd újraindul. Ez a rövid ciklusú üzem több indítást, nagyobb kopást és rosszabb hatásfokot jelent, és a kondenzációs kazán ilyenkor kevesebbet kondenzál. A mai kondenzációs kazánok szabályozó égője ezt nagyrészt kezeli, de csak a saját tartományán belül.

A kazánválasztásnál ezért a legkisebb fűtési teljesítményt a ház hőigényéhez nézzük. Ha a tervezési hőigény 6 kW körül van, a fűtési idény nagy részében 2⁠–⁠4 kW elég, ilyenkor a kisebb alsó szabályozási határ a gázszámlán is látszik.

A kondenzációs kazánok ára a teljesítmény mellett a felépítéstől és a felszereltségtől függ. Egy kereskedői besorolás szerint a 12⁠–⁠24 kW-⁠os kazánok a 40⁠–⁠100 m²-⁠es, a 25⁠–⁠35 kW-⁠osak a 100⁠–⁠200 m²-⁠es házakhoz valók, a 35 kW felettiek a nagy alapterületű, több generációs házakba. Ez a kínálat beosztása, a ház tényleges hőigénye ennél kisebb is lehet, a kombi kazánoknál pedig a meleg víz határozza meg a teljesítményt.

A tárolós rendszereknél a tároló és a rákötés, nagy teljesítményű álló kazánnál a kazánhelyiség kialakítása is a költség része. A pontos ársávok az oldal tetején lévő táblázatban szerepelnek.

A méretezés annál pontosabb, minél több adat áll rendelkezésre a házról és a használatáról. A felmérésen ezeket kérjük el.

• Az utolsó két-három év gázszámlái vagy éves elszámoló számlái, rajta az MJ-ban megadott fogyasztással.
• A ház alapterülete és belmagassága, a fűtött és a fűtetlen helyiségek.
• A falak, a födém és az ablakok állapota, a tervezett szigetelés vagy ablakcsere.
• Hányan laknak a házban, hány fürdőszoba van, kád vagy zuhany, és szokott-e egyszerre két helyen meleg víz folyni.
• A meglévő radiátorok vagy padlófűtés, és hogy a ház egyenletesen meleg-e a leghidegebb napokon.