Konvektorról központi fűtésre

A lakásokban kétféle gázkonvektor terjedt el. A kéményes konvektor a helyiség levegőjével éget, és a kéménybe köt, a parapetes, falon át kivezetett konvektor zárt égésterű, a külső falon át veszi a levegőt és adja ki az égésterméket. Mindkettő egy helyiséget fűt, a meleg vizet külön gázos vízmelegítő vagy villanybojler adja.

A váltás oka többnyire a kényelem és a biztonság. A konvektoros lakásban a folyosó, a fürdő és a távolabbi szobák hidegek maradnak, a kéményes konvektorok és vízmelegítők pedig a lakás levegőjéből égetnek. A katasztrófavédelem figyelmeztet, hogy a korszerű, jól záró ablakok mellett ezeknek a készülékeknek légbevezető vagy résszellőző kell, és szén-monoxid-érzékelőt javasol. A központi fűtés egyetlen zárt égésterű kondenzációs kazánnal minden helyiséget fűt, és a meleg vizet is adja.

A központi fűtés egy kazánból, a fűtési csőhálózatból, a radiátorokból és a szabályozásból áll. Lakásba jellemzően fali kondenzációs kombi kazán kerül a konyhába, a fürdőbe vagy egy kamrába, ahová a gáz, a víz, a kondenzvíz-lefolyó és az égéstermék-elvezetés is eljuttatható. Nagyobb melegvíz-igénynél fűtő kazán indirekt tárolóval.

A kazán mellé tágulási tartály, biztonsági szelep, iszapleválasztó és szobatermosztát vagy időjáráskövető szabályozó tartozik, a kombi kazánokban a tágulási tartály és a szivattyú gyárilag beépített. A fali kazán helyigénye kicsi, egy 20 kW körüli kombi nagyjából 74×40 cm-⁠es, 25 cm mély doboz, a szervizhez körülötte szabad hely kell.

A konvektorról központi fűtésre váltás nem egyszerűsített készülékcsere. Az egyszerűsített cseréhez a fogyasztói vezetéknek változatlannak kell maradnia, az új készülék hőterhelése nem lehet nagyobb a réginél, és a csere nem járhat a mérő cseréjével. Itt több készülék helyére egy új kerül, a gázvezeték nyomvonala megváltozik, ezért kiviteli terv kell, amelyet jogosult gáztervező készít, és a munkát a kivitelezés előtt a földgázelosztónál be kell jelenteni.

A régi konvektorok gázkiállásait szakszerűen meg kell szüntetni, a kéménybe kötött konvektorok kéménycsatlakozását le kell zárni. A munka végén tömörségi próba és műszaki-biztonsági felülvizsgálat jön, a kéményt vagy az új elvezetést a kéményseprő-ipari szolgáltató vizsgálja. Társasházban, ha a homlokzatot vagy a közös kéményt is érinti a munka, a közösség hozzájárulása kell.

Ha a lakásnak saját kéménye van, abba béléscső kerül, a méretét kéményméretezés adja meg. Ha nincs saját kémény, koncentrikus elvezetés épülhet aknában, a tetőn át vagy a falon keresztül. A parapetes konvektorok falnyílásai a kazánhoz ritkán használhatók, mert a kazán többnyire máshová kerül. A falon át kivezetés feltételeit a kazán telepítési útmutatója és a kéményseprő-ipari előírások adják.

A gyűjtőkéménybe kötött konvektorok helyére egy lakás nem köthet kondenzációs kazánt a közös kémény átalakítása nélkül, mert gyűjtőkéménybe csak azonos típusú készülék köthető. Ilyenkor a társasház közös döntése kell, vagy a lakáson belül olyan nyomvonal, amelyen át a kazán saját elvezetést kaphat.

A fűtési csőhálózat lakásban jellemzően réz, ötrétegű (alumíniumbetétes műanyag) vagy préselt acélcsőből készül. Felújításkor a csövek falba vagy padlóba kerülnek, lakott lakásban gyakran falon kívül, szegély mentén vagy burkolócsatornában. A nyomvonalat a radiátorok helyéhez és a bútorokhoz igazítjuk, és hőszigeteljük ott, ahol a cső hideg térben fut.

A radiátorokat helyiségenként a hőigényhez méretezzük. A kondenzációs kazán akkor fogyaszt a legkevesebbet, ha a visszatérő víz 55 °C alatt van, ezért a radiátorokat inkább nagyobb felületre, alacsonyabb vízhőmérsékletre választjuk. Ez akkor is előny, ha később hőszivattyú jön, mert a hőszivattyú is az alacsony előremenőt szereti. Minden radiátorra termosztatikus szelep és beszabályozható visszatérő szelep kerül.

A legnagyobb tételek a kazán az égéstermék-elvezetéssel, a csőhálózat és a radiátorok. A kazánnál a teljesítmény és a kombi vagy tárolós felépítés, az elvezetésnél a kémény állapota vagy a koncentrikus nyomvonal hossza számít. A csőhálózatnál a radiátorok száma, a csövek anyaga, a nyomvonal hossza és az, hogy falba vésve vagy falon kívül megy, vésett nyomvonalnál a falak és a burkolat helyreállítása is.

Ehhez jön a gázterv, a gázvezeték átalakítása, a konvektorok leszerelése és a kiállások megszüntetése, és ha a vízmelegítő is megszűnik, annak leszerelése. Az oldal tetején lévő ársávok ezeket a tételeket mutatják, a tételes ajánlat a felmérés után készül.

A konvektoros lakás korszerűsítésére a központi gázfűtés mellett más út is van. Kis lakásban, ahol a meleg vizet villanybojler adja, hűtő-fűtő split klímák is kiválthatják a konvektorokat. Ehhez nem kell gázterv, a fűtés költsége viszont az áram árán múlik. Ha a lakás gázellátása teljesen megszűnik, a mérő leszerelése is átalakításnak számít, ezt az elosztóval kell intézni.

A radiátoros központi fűtés egy későbbi hőszivattyús átállást is előkészít, mert a csőhálózat és a nagyobb felületű radiátorok megmaradnak, csak a hőtermelő cserélődik.