Napelemrendszer bővítése

A bővítés akkor indokolt, ha a fogyasztás tartósan nő, és a többletfogyasztás egy része napközben jelentkezik: hőszivattyú hűtése és melegvíz-készítése, klíma, napközben töltött autó, otthoni munka. Ha a többletfogyasztás főleg télen és este van, a panelek bővítése kevesebbet hoz, ilyenkor a tároló vagy a vezérlés a jobb út.

Bruttó elszámolásban a bővítés haszna a saját felhasználáson múlik. Ha a meglévő rendszer nyáron már most is sok többletet táplál a hálózatba, további panelek a többletet növelik, nem a megtakarítást. A bővítés előtt ezért a monitoring havi adataiból és a mérő adataiból megnézzük, mennyi a betáplálás és a vételezés napszakonként.

A három út eltér abban, mit kell a meglévő rendszeren változtatni, és mit jelent az elszámolásra.

Az inverternek a bemeneti oldalon három határa van: a legnagyobb DC-feszültség, amelyet a panelsor üresjárási feszültsége hidegben sem léphet túl, az MPPT-tartomány, amelybe a munkaponti feszültségnek esnie kell, és a bemenetenkénti legnagyobb áram. A legtöbb inverter a névleges AC-teljesítményénél valamivel több panelt is elbír a DC-oldalon, ez reggel és délután több termelést ad, a déli csúcsban viszont az inverter levágja a többletet.

Ha a meglévő inverter mindkét bemenete foglalt, vagy a panelsor már a feszültséghatár közelében van, a panelekkel bővítés nem járható, ilyenkor második inverter vagy nagyobb inverterre cserélés jön. Egy 8⁠–⁠10 évesnél idősebb inverternél a bővítés jó alkalom a cserére is, mert az inverter élettartama 10⁠–⁠15 év.

A panelsor árama a leggyengébb panelhez igazodik, ezért egy sorba azonos típusú vagy azonos áramú panelek kerüljenek. A mai, 430⁠–⁠460 W-os panelek árama nagyobb, mint egy tíz évvel ezelőtti 260⁠–⁠300 W-os panelé, ezért az új panelek külön bemenetre vagy külön inverterre kerülnek. Ha a régi panel típusa még kapható, a meglévő sor azonos típussal bővíthető.

Az új paneleknek a tetőn is helyet kell találni, és a tartószerkezetet a meglévőhöz kell illeszteni. Ha az új mező más tájolású tetőfélre kerül, külön MPPT-bemenet kell, mert a két tetőfél eltérő napszakban termel. A meglévő panelek, csatlakozók és kábelek állapotát a bővítés előtt mérjük, hogy a régi hibák ne az új rendszerben jelentkezzenek.

A szabály a bővítést a kiserőmű névleges hatásos teljesítményének növeléseként kezeli. Szaldós rendszernél a bővítés csak akkor tartotta meg a szaldót, ha a bővítés igénybejelentését 2023. szeptember 13-ig beadták és 2026. január 1-ig készre jelentették. Azóta a teljesítménynövelő bővítés a teljes kiserőművet bruttó elszámolásra viszi, a szolgáltatók tájékoztatása szerint is.

A teljesítménynövelő bővítéshez új igénybejelentés és készre jelentés kell, és a bővített teljesítményre a betáplálási zárolás is vonatkozhat, ezért a mérési pont azonosítója alapján a zárolási listát újra ellenőrizzük. Ha a bővítés miatt az inverter cserélődik, az új inverternek adatkapcsolatban kell állnia az energetikai adatszolgáltató platformmal.

Tárolóval a rendszer saját felhasználása nő, a termelő teljesítmény nem. A hálózati inverter hibridre cserélhető, ekkor a tároló a DC-oldalra kerül, és a panelek maradnak. Ha az inverter cseréje nem indokolt, AC-csatolású tároló is szóba jön saját inverterrel, nagyobb átalakítási veszteséggel. A teljes hibrid üzemhez az elosztó védelmi eszközt írhat elő. Az Otthoni Energiatároló Program a DC-oldali tárolót támogatta, a panelek bővítését nem, de 2026 októberében új kérelmet nem fogad.

A panelekkel bővítés ára panelenként a panel, a tartószerkezet és a szerelés összege, és attól függ, van-e szabad bemenet a meglévő inverteren. Ha nincs, a második inverter vagy a nagyobb inverterre cserélés, a hozzá tartozó DC- és AC-oldali védelem és az elosztói ügyintézés adja a nagyobb tételt. Tárolós bővítésnél a tároló kapacitása, a hibrid inverter és a tartalék áramkör a fő tényező.

Költséget jelenthet a csatlakozás bővítése, a mérőhely átalakítása, a meglévő rendszer hibáinak javítása, és ha a tetőn nincs hely, a kerti tartószerkezet. Az oldal tetején lévő ártáblázat ezekhez ad sávokat, a tételes ajánlat a meglévő rendszer átvizsgálása után készül.

• A meglévő inverter típusát, bemeneteit, terhelését és korát, a monitoring havi adatait.
• A panelek típusát, teljesítményét és állapotát, a panelsorok feszültségét és szigetelési ellenállását.
• A tetőn maradt helyet, a tájolást, az árnyékot és a tartószerkezet bővíthetőségét.
• A ház csatlakozását, az elosztót és a mérőhelyet.
• Az elszámolási módot és az üzembe helyezés évét, szaldós rendszernél a hátralévő éveket.