Amperbővítés, háromfázisú bekötés

A rendelkezésre álló teljesítményt a mérő előtti kismegszakító adja: egy fázison 230 V-tal, három fázison 400 V-tal számolva 1×32 A nagyjából 7,4 kW, 3×16 A 11 kW, 3×25 A 17 kW, 3×32 A 22 kW. A szükséges értéket a nagyfogyasztók egyidejű működéséből számoljuk: az indukciós főzőlap ritkán megy teljes teljesítményen, a bojler éjszaka is fűthet, a hőszivattyú télen órákig dolgozik, az autótöltő éjszaka.

A számításnál a fázisonkénti terhelést is nézzük. Egy egyfázisú hőszivattyú vagy egy egyfázisú töltő egyetlen fázist terhel, és háromfázisú csatlakozásnál is az az egy fázis old le előbb. Ezért a bővítés tervezésekor azt is eldöntjük, melyik fogyasztó kerül háromfázisú körre.

Kisfeszültségű vételezési csatlakozásnál egy csatlakozási ponton nem kell csatlakozási alapdíjat fizetni, ha a fázisonkénti áramerősségek összege nem haladja meg a 32 A-t. Aki ennél többet kér, csak a 32 A feletti rész után fizet. Meglévő felhasználónál a többletigény után kell fizetni, ugyanezekkel a szabályokkal.

A rendelet egy ötéves szabályt is tartalmaz: ha a felhasználási hely teljesítménye az első bekötéstől számított öt éven belül 32 A fölé nő, a nagyobb kategória vezetékdíja is felszámítható. Új háznál ezért a végleges igényt már az első bekötéskor célszerű megadni. Az amperenkénti díjtételt az elosztó díjszabása tartalmazza, a legutóbb közzétett értéket az ártáblázatban tüntettük fel.

Ha a mérőhely eleve háromfázisra készült, csak egyfázisú mérést helyeztek üzembe, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület regisztrált szerelőknek szóló segédlete szerint az átállás a felhasználói berendezés módosítása nélkül is lehetséges, ha a vezetékezés megfelel a terhelésnek. A legtöbb régi háznál a mérőhely egyfázisú, nem szabványos szekrényben vagy a lakásban van, ilyenkor új, rendszerengedélyes mérőszekrény kell.

Egy hazai összefoglaló szerint az elosztó a teljesítménybővítést nem végzi el, ha a mérő a lakáson belül van, ilyenkor szabványos mérőszekrénybe kell áthelyezni, kivéve a társasházak közös mérőhelyeit. A fővezetéket is ellenőrizni kell: a háromfázisú betápláláshoz öteres, a kismegszakítóhoz és a hosszhoz méretezett vezeték kell a mérőhely és a lakáselosztó között.

1. Felmérés: a meglévő csatlakozás, a mérőhely, a fővezeték és a lakáselosztó állapota, a tervezett fogyasztók listája.
2. Teljesítményszámítás és a kért érték meghatározása fázisonként.
3. Bővítési terv: a segédlet szerint teljesítménybővítéshez minden esetben terv kell, amelyet jogosult tervező készít.
4. Igénybejelentés az elosztónál regisztrált villanyszerelővel, szükség esetén előzetes egyeztetés.
5. A díj befizetése után a mérőhely átalakítása vagy a kismegszakító cseréje, a fővezeték cseréje.
6. Készre jelentés, az elosztó a mérőt felszereli vagy átprogramozza, és plombál.
7. A lakáselosztó átkötése, a fázisok kiosztása, mérés és jegyzőkönyv.

A háromfázisú betáplálás a lakáselosztóban háromfázisú főkapcsolót, négypólusú áram-védőkapcsolót vagy fázisonként szétosztott egyfázisú csoportokat, háromfázisú túlfeszültség-levezetőt és a háromfázisú fogyasztók saját köreit jelenti. Az egyfázisú köröket úgy osztjuk szét, hogy a három fázis terhelése közel azonos legyen, a világítást pedig nem tesszük mind egy fázisra, így egy fázis kimaradásakor sem lesz sötét a ház.

A háromfázisú körök jellemzően a hőszivattyú, az autótöltő, a nagyobb bojler vagy a két fázisra köthető főzőlap. Ezeknél a kismegszakító háromfázisú, a vezeték öteres, és a fázissorrendet a motoros készülékeknél ellenőrizzük.

Ha a bővítés oka egyetlen időszakos fogyasztó, például egy autótöltő, a dinamikus terheléskezelés sokszor kiváltja. A töltő a ház betáplálását mérve csak annyi áramot vesz fel, amennyi a főbiztosító alatt még belefér. Hőszivattyúnál a vezérlés is segít: a gyártók többsége beállítható teljesítménykorlátot vagy külső tiltójelet fogad, amellyel a csúcsidőben visszavesz.

Ha viszont a hőszivattyú, a főzőlap és a töltő is rendszeresen egyszerre megy, a terheléskezelés csak kényelmetlenséget hoz, a bővítés a tartós megoldás. A felmérésen mindkét változatot végigszámoljuk.

Az oldal tetején lévő ársávokat a kért teljesítmény és vele az elosztói díj, a mérőhely állapota (elég-e a kismegszakító cseréje, vagy új szekrény kell), a mérőhely és a lakáselosztó távolsága, a fővezeték keresztmetszete és nyomvonala, a lakáselosztó átépítése és a terv mozgatja. Társasházban a közös mérőhely és a felszálló vezeték állapota is számít.