Okosotthon-tervezés új házhoz

Az okosotthon terve az építkezés ütemtervéhez kötött. A legkésőbbi jó időpont a villamos kiviteli terv, mert onnan a villanyszerelő dolgozik, és a födémbe kerülő csöveket a betonozás előtt kell lerakni. A sorrend a gyakorlatban a következő.

1. Az építészeti terv után funkciólista és rendszerválasztás, a gépészeti tervezővel egyeztetve.
2. Villamos kiviteli terv az okosotthon kábelezésével, dobozhelyekkel, elosztótervvel.
3. A födém betonozása előtt a mennyezeti dobozok és védőcsövek elhelyezése az érzékelőkhöz és a lámpákhoz.
4. Falazás után a gerincvezetékek, a buszkábelek és a hálózati kábelek behúzása, vakolás előtt fotódokumentációval.
5. A belső munkák végén a szerelvényezés, az elosztó bekötése és a címkézés az I/O-lista szerint.
6. Beköltözés előtt a programozás, a tesztelés és a betanítás, a beköltözés utáni hetekben finomhangolás.

A funkciólista helyiségenként írja le, mit vár a háztól. Ebből készül az I/O-lista, amelyben minden bemenet (nyomógomb, érzékelő, ablaknyitás) és minden kimenet (lámpakör, redőny, szelep, kapcsolt dugalj) sorszámot, nevet, helyiséget és elosztói helyet kap. Az I/O-listából számoljuk az aktorok és a bemeneti modulok számát, ebből az elosztó méretét és a kivitelezés árát.

Új háznál a gerinc vezetékes. A KNX nyílt szabvány (EN 50090, ISO/IEC 14543-⁠3), a KNX Association adatai szerint 2021-ben 500 regisztrált gyártóval; az eszközök egymással közvetlenül kommunikálnak, központi vezérlő nem kötelező, a programozás az ETS szoftverrel történik. Egy vonalszakaszon 64 eszköz lehet, a vonalak területekbe szervezhetők. A Loxone és a Grenton saját buszt és központot használ, a logika a központban fut.

A hibrid megoldás a leggyakoribb: vezetékes gerinc a lámpákhoz, a redőnyökhöz és a fűtéshez, rádiós kiegészítők oda, ahová utólag nem jut kábel. A rendszert Ön választja ki, mi a funkciólista és a költségkeret alapján teszünk javaslatot, és aszerint, mennyire számít, hogy később más szakember is módosíthassa a rendszert.

Az okosotthon elosztójában a kismegszakítók és az áram-védőkapcsolók mellett az aktorok, a bemeneti modulok, a tápegységek, a vezérlő és a túlfeszültség-védelem is helyet kap. A méretet az I/O-listából számoljuk, és legalább 20⁠–⁠30 százalék tartalékot hagyunk a későbbi bővítésre. Az aktorok és a tápegységek melegszenek, ezért az elosztót nem zárjuk szűk fülkébe, és a hőtermelő elemeket elosztjuk a sorok között.

A gyengeáramnak külön mező vagy kis rackszekrény kell a switch, a router, a kamerarögzítő és a patchpanel számára, szünetmentes táppal a vezérlőhöz, a routerhez és a riasztó központjához. Minden vezetéket és aktort az I/O-lista címkéjével jelölünk, a kapcsolási rajz az elosztó ajtajába kerül.

A gépészeti gépek vezérlési kapcsolatát a gépészeti ajánlatkérés előtt rögzítjük, mert utólag sokszor csak drága kiegészítővel oldható meg. A hőszivattyútól Modbus-kapcsolatot vagy legalább SG Ready kontaktust kérünk, amelyet a német hőszivattyús szövetség minősít. A napelemes inverter és az akkumulátor jellemzően Modbus TCP-n vagy gyártói felületen beszél, a szellőzőgép 0⁠–⁠10 V-os vagy Modbus-jelen.

Az autótöltőnél az OCPP (Open Charge Point Protocol) a nyílt szabvány; a 2015-ös 1.6-os változat hozta az okos töltést, a 2025 januári 2.1-es a hálózatra visszatáplálást is kezeli. A Loxone energiamenedzsmentje például a töltőt OCPP-n, a hőszivattyút és az akkumulátort Modbuson éri el. Ahol ezek a kapcsolatok megvannak, a későbbi energiamenedzsment egyszerű programozás.

A rendszerterv része a funkciólista, az I/O-lista, az eszközlista márkával és típussal, a kábelezési alaprajz a dobozhelyekkel, az elosztó- és a rackszekrény-terv, a gépészeti kapcsolatok listája és egy tételes költségbecslés. A tervezés árát a ház mérete, a vezérelt pontok és a gépészeti integrációk száma, valamint a választott rendszer adja. A sávokat az oldal tetején lévő ártáblázat mutatja.