Svédpadló-lerakás ára

A svédpadló a többrétegű, gyárilag felületkezelt készparketta köznapi neve. A többrétegű készparketta svéd fejlesztés, a szabadalom 1939-ből, az első gyártott készparketta 1941-ből való. A deszka felső rétege nemesfa, alatta keresztirányban ragasztott fenyő- vagy más puhafa léc vagy lemez, legalul vékony furnér. A keresztirányú rétegek egymás mozgását fogják, ezért a svédpadló sokkal kevésbé dagad és zsugorodik, mint egy azonos méretű tömör deszka.

A tömör parkettához képest a svédpadló gyorsabban rakható, mert kész felülettel érkezik, és nem kell a helyszínen csiszolni és lakkozni. Cserébe a csiszolható réteg vékonyabb: a tömör csaphornyos parketta élete során többször csiszolható, a svédpadló a kopóréteg vastagságától függően egyszer-kétszer.

A kopóréteg a nemesfa felső réteg vastagsága, a szokásos érték 2⁠–⁠4 mm. Ebből egy teljes csiszolás nagyjából fél-egy millimétert visz le, és a csaphorony fölött mindig meg kell maradnia egy biztonsági rétegnek. A 3⁠–⁠4 mm-⁠es kopóréteg egy-két csiszolást is elbír, a vékonyabb csak felületfrissítést.

A deszka felülete lehet egysávos (egy széles lamella, hosszú deszkahatás), kétsávos vagy háromsávos (keskeny lamellák egymás mellett, a régi szalagparketta képével). A kereskedelemben a háromsávos svédpadlót is gyakran szalagparkettának nevezik. A széles, egysávos deszka látványosabb, de jobban mozog, ezért padlófűtésen és nagy ablakfelület előtt a ragasztott lerakás a biztonságosabb.

Úsztatott lerakásnál a deszkák egymásba kattannak vagy csaphornyosan illeszkednek, és a teljes padló egy lapként fekszik az alátéten. Ásványi aljzatra párazáró fólia kerül átfedéssel, rá az alátét, majd a deszkák. A fal mentén, a csöveknél és a tokoknál körben dilatációs hézag marad, és a gyártói hossz fölött vagy ajtónyílásban profilos elválasztás kell.

Egyes gyártók bizonyos termékeiknél úsztatott lerakáskor a csaphornyok ragasztását írják elő vízálló fehér enyvvel, hosszanti és bütüoldalon is. Ezt a lerakási útmutatóból ellenőrizzük, mert a ragasztás kihagyása a deszkák szétnyílásához vezethet. A bütüillesztések a szomszédos sorokban legalább 20 cm-⁠re kerülnek egymástól.

1. A deszkák akklimatizálása bontatlan csomagban, 1⁠–⁠2 napig, a lerakás helyiségében.
2. Az aljzat síkjának és nedvességének mérése, szükség esetén kiegyenlítés.
3. Párazáró fólia és alátét, vagy kombinált alátét a gyártó előírása szerint.
4. Lerakás a fő fényirány szerint, dilatációs ékekkel, a bütük eltolásával.
5. Profilok, szegélyléc a falhoz rögzítve, takarítás, ápolási útmutató.

Ragasztott lerakásnál a svédpadló rugalmas, oldószermentes parkettaragasztóba kerül, amelyet fogazott simítóval hordunk fel szakaszosan. Az egyik szilánbázisú ragasztó gyártója a fogazástól függően 800⁠–⁠1300 g/m² felhasználást, nagyjából 40 perc nyitott időt, 8 óra utáni járhatóságot és 48⁠–⁠72 órás teljes kötést ad meg. A nagy formátumú deszkákhoz a gyártók nagyobb fogazású simítót írnak elő, hogy a deszka teljes felületen feküdjön.

Az aljzatnak síknak, száraznak és szilárdnak kell lennie. Ugyanez a gyártó legalább 1 N/mm² felületi húzószilárdságot kér, a helyiség levegője lerakáskor 15⁠–⁠25 °C és 40⁠–⁠65 százalék páratartalom között legyen. A fal mentén a ragasztott padlónál is marad hézag, jellemzően 10 mm, a közbenső dilatáció viszont ritkábban kell, mint úsztatva.

A gyártók a padlófűtésre a teljes felületű ragasztást ajánlják, az úsztatott lerakást csak korlátozottan tartják alkalmasnak. Egy parkettagyártó szerint a fűtött esztrich felülete legfeljebb 29 °C, a parketta felülete legfeljebb 27 °C lehet. A tölgy, a kőris és a dió jól bírja a fűtést, a bükk és a juhar mozgékonyabb. A rétegrendről, a hőellenállásról és a felfűtésről a parketta padlófűtésre aloldalon írunk részletesen.

A gyári lakk több rétegben, UV-fénnyel kikeményítve kerül a deszkára, ezért keményebb és egyenletesebb, mint a helyszínen felvitt lakk. A gyári olajozott vagy UV-olajos felület a fa tapintását megtartja, és a kopott sáv foltban frissíthető. A felület fajtája az ápolást is meghatározza, ezért a tisztítószert a gyártói útmutató szerint kell választani.

Amikor a lakk elkopik, két út van. Ha a lakk ép, csak fénytelen és karcos, felületfrissítés elég: mélytisztítás, finom felcsiszolás, egy-két réteg új lakk. Ha a fa már szürke, foltos, és a kopóréteg legalább 3 mm, teljes csiszolás jöhet. Egy lakkgyártó által készíttetett életciklus-elemzés szerint a felújítás átlagosan akár 89 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a padló cseréje.

A munkadíjat a lerakás módja adja: az úsztatás gyorsabb, a ragasztás több anyagot, előkészítést és időt kér. Számít a deszka mérete, mert a hosszú, széles deszka nehezebben kezelhető, a helyiségek alakja, az ajtók és a profilok száma, a régi padló bontása és az aljzat kiegyenlítése. Ragasztott lerakásnál az aljzat szilárdítása, alapozása is szóba jöhet.

Az anyagárat a fafaj, a válogatás (egyenletes vagy rusztikus, csomós), a kopóréteg vastagsága, a sávok száma és a felület mozgatja. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek, a tételes ajánlatban a padló, a ragasztó vagy az alátét és a munka külön sorban látszik.

A svédpadló méretstabilabb a tömör parkettánál, de a páratartalomra ez is reagál. Egy parkettagyártó a tervezéshez 20 °C-ot és 50 százalék relatív páratartalmat vesz alapul, és az évszakos ingadozást 30⁠–⁠65 százalék között tartja elfogadhatónak. Télen 30 százalék alatt a deszkák között rések nyílnak, ezt párásítással lehet mérsékelni. Lakkozott padlónál alig nedves felmosás semleges szerrel, olajozottnál olajtartalmú ápolószer és a forgalmas sávok évenkénti frissítése a teendő.