Vagyonvédelmi felmérés

A felmérés a behatoló szemével nézi az ingatlant: honnan közelíthető meg észrevétlenül, melyik ajtó vagy ablak nyitható a legkevesebb idővel és zajjal, mennyi ideig tart bejutni, és mikor, kinek jelez a rendszer. A bejárást kívül kezdjük, a kerítésnél és a kapunál, majd a ház körül haladva megnézzük a bejáratokat, a földszinti és a könnyen elérhető ablakokat, a pinceablakot, a garázst és a melléképületet, végül belülről a zárakat, a riasztót és a kamerák képét.

A rendőrségi bűnmegelőzési tanácsok a védelmet rétegekben írják le: előbb a mechanikai védelem (kerítés, ajtó, ablak, széf), utána az elektronikai jelzés és az érzékelők, majd a távfelügyelet és a biztosítás. A felmérés ezt a sorrendet követi, és mindegyik rétegnél azt nézi, mennyi időt nyer, vagy mennyivel korábban jelez.

A bejárati ajtónál a zárbetét, a zárási pontok száma, a tok rögzítése és a pántoldal a döntő. Egy hazai biztosító vagyonvédelmi előírása szerint biztonsági zárnak a tízezernél több variációs zár számít, a megerősített szinthez legalább négy zárási pont, 18 mm-⁠es reteszmélység és fúrásvédett zárbetét kell, a megerősített ajtótokot pedig 30 cm-⁠enként rögzítik a falhoz. A címlapból kilógó zárbetét letörhető, a vészfunkció nélküli betét pedig kívülről nem nyitható, ha belül benne maradt a kulcs.

Az ablakoknál a földszinti, a teraszra és az erkélyre nyíló, valamint a könnyen elérhető emeleti nyílások számítanak. Ugyanez az előírás a 3 méter alatti ablakokra megerősített szinten MABISZ-minősített biztonsági ablakot vagy legalább 12 mm-⁠es pálcákból, 100×300 mm-⁠es osztással készült, négy ponton rögzített rácsot kér. A rendőrségi tanács szerint a redőny nem biztonságtechnikai eszköz, a lehúzott redőny mögött nyitva hagyott ablak a betörő legkönnyebb útja.

A pinceablak, a garázs belső ajtaja, a melléképület és a kertkapu gyakran a leggyengébb pont, mert ritkán használják és ritkán nézik meg. A biztonsági ajtóról, a zárcseréről és a rácsokról a kapcsolódó oldalakon írunk részletesen.

A meglévő riasztónál azt nézzük meg, mely nyílászárók és terek vannak lefedve, élesíthető-e részlegesen, hová szól a jelzés, van-e mobilhálózati tartalék, és mennyi idős az akkumulátor. Gyakori, hogy a riasztó csak a bejárati ajtót és egy mozgásérzékelőt figyel, a teraszajtó és a garázs kimarad, vagy a kommunikátor egy régi telefonvonalra jelez, amely már nincs bekötve.

A kameráknál a látószöget és az éjszakai képet nézzük: azonosítható-e egy arc a bejáratnál, látszik-e a kapu, nem lát-e rá a kamera a szomszédra vagy az utcára, és hol van a rögzítő. A ház körüli világításnál a mozgásérzékelős lámpák helyét, a sötét sarkokat és azt nézzük, nem vakítja-e el a fény a kamera képét.

A rendőrségi tanácsok egy része nem kerül pénzbe. Az átlátható kerítés és a visszavágott növényzet mellett a szomszéd és a járókelő is észreveszi a mozgást, a ház körül hagyott létra, szerszám és kerti bútor viszont a betörőnek segít. Távollétnél az időzített világítás, a postaláda ürítése, a kukák kihelyezése és a fűnyírás a lakott ház képét adja, a közösségi médiában pedig ne jelenjen meg előre az utazás időpontja.

Az értéktárgyak sorozatszáma, fényképe és listája a betörés utáni azonosítást segíti, a nagyobb készpénzt és az ékszert a rendőrségi tanács szerint erre kialakított széfben tartsa. Ezeket a felmérésen szóban végigvesszük, a javaslatban azokat írjuk le, amelyekhez munka vagy eszköz kell.

A felmérés végén a javaslatokat sorrendbe tesszük aszerint, mekkora a kockázat és mennyibe kerül a megoldás. A sorrendből látszik, mi az első lépés, ha a költségvetés egyszerre nem fedi le az egészet, és mi várhat. A tételes, írásos ajánlat ingyenes, a részletes vagyonvédelmi terv a megrendelés része.

1. Azonnali hiányosságok: vészfunkció nélküli vagy kilógó zárbetét, nem zárható nyílás, nem működő riasztózóna.
2. Mechanikai megerősítés: zárbetét, zárási pontok, ajtótok, pántoldali biztosítás, rács a földszinti és a pinceablakon.
3. Elektronikai jelzés: a riasztó lefedettségének kiegészítése, két kommunikációs út, szirénák, kérésre távfelügyelet.
4. Kamera és világítás: azonosító kép a bejáratról és a kapuról, mozgásérzékelős világítás a ház körül.
5. Kerületvédelem nagyobb telken: infrasorompó vagy kültéri érzékelő a kerítés mentén, kamerával összekötve.

Betörés után ne változtasson semmit a helyszínen, és ne kezdjen takarítani, mert a nyomok elvesznek. A rendőrséget azonnal értesíteni kell a 112-es segélyhívó számon, a kárt pedig a biztosítónak is jelezni kell a szerződésben megadott határidőn belül. A helyszínelés után az első lépés a sérült ajtó vagy ablak ideiglenes lezárása és a zárcsere, mert a betörő a kulcsot vagy a kódot is megszerezhette.

A felmérést betörés után a behatolás útjával kezdjük: honnan jött a betörő, mit kellett leküzdenie, és miért nem vagy miért későn jelzett a rendszer. A riasztó eseménynaplója és a kamera felvétele ehhez sokat ad, a felvételt a rendőrség kérésére kimentjük. A megerősítést ezek alapján tervezzük, a gyorsan elvégezhető lépéseket előre véve.

A felmérés után írásos, tételes ajánlatot küldünk, amelyben a javasolt lépések sorrendben, tételenként beárazva szerepelnek, a zárbetéttől és az ajtótól a rácson és a riasztón át a kameráig és a kerületvédelemig, ahol kell. Megrendeléskor elkészül a részletes vagyonvédelmi terv a zónakiosztással, a kamerák helyével és látószögével, az eszközlistával és a kábelek útjával.

A vagyonvédelmi rendszer tervezése is engedélyhez kötött, ezért a felmérést és a tervet jogosult vagyonvédelmi rendszerszerelővel készítjük. Az eszközöket és az anyagot mi szerezzük be, a márkát és a kivitelt Ön választja ki, ha kéri, javaslatot teszünk. Az ártáblázat a felmérést és a leggyakrabban javasolt első lépéseket mutatja.