Társasházi kamerarendszer

A társasházi térfigyelés a közös részekre irányul: a kapualjra és a bejáratra, a lépcsőházi előtérre és a lift elé, a garázsbejáratra és a garázsra, a kerékpár- és babakocsitárolóra, a kukatárolóra és az udvarra. A leggyakoribb ok a rongálás, a kerékpár- és autófeltörés, a postaláda-lopás és az idegenek bejutása. A ház jellemzően utólag akar visszanézni egy-egy eseményt, ezért a rendszer folyamatosan vagy mozgásra rögzít, élőképet ritkán néz valaki.

Egy mai rendszer IP-kamerákból, PoE switchből, hálózati rögzítőből (NVR) és merevlemezből áll, a rögzítő egy zárható szekrényben, szünetmentes táp mellett kap helyet. A kamerák egy UTP-kábelen kapják az adatot és a tápot, így a lépcsőházban nem kell minden kamerához konnektor. Kapualjba és garázsba ütésálló, vandálbiztos dóm kamera kerül, kültérre legalább IP66-os védettségű.

A kamera nem irányulhat külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás célú helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára, akkor sem, ha a kamera a közös részen van. Nem kerülhet olyan közös helyiségbe sem, ahol a megfigyelés sértheti az emberi méltóságot, például öltözőbe vagy illemhelyre. Az adatvédelmi hatóság 2020-as állásfoglalása szerint a ház a közterületet általában nem figyelheti meg, ezért a kapu előtti járdát és az utcát kitakarjuk.

A lépcsőházban ez tervezési kérdés. A folyosót néző kamera képéből a lakásajtókat kitakarási zónával zárjuk ki, a kitakarás a rögzítésben is érvényes. Ahol a folyosó olyan szűk, hogy a kitakarás után nem marad hasznos kép, a kamerát a lépcsőházi előtérbe vagy a liftajtó elé tesszük.

A kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmadával rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönt. Ez a teljes tulajdon kétharmada, a jelenlévők többsége nem elég. A döntéssel együtt a szervezeti-működési szabályzatba be kell írni a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

Az adatvédelmi hatóság 2020-as állásfoglalása szerint a társasház az adatkezelő, a nevében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke jár el. A jogalap jellemzően a jogos érdek, ezért dokumentált érdekmérlegelés kell, a lakók hozzájárulása nem jó jogalap, mert azt nem tudják szabadon megadni. A szabályzatba és a tájékoztatóba jellemzően ezek kerülnek, a szöveget a ház készíti el, a műszaki adatokat mi adjuk meg hozzá.

• a megfigyelés célja és a megfigyelt közös részek,
• a jogalap és az érdekmérlegelés eredménye,
• a megőrzési idő és az automatikus törlés,
• ki nézheti vissza a felvételt, milyen okból, és hogyan készül a jegyzőkönyv,
• az üzemeltető személye és elérhetősége,
• hogyan élhetnek a lakók és a látogatók az érintetti jogaikkal.

Az üzemeltető a közös képviselő vagy az intézőbizottság szerződése alapján csak erre jogosult személy lehet. Az adatvédelmi hatóság 2016-os állásfoglalása szerint az üzemeltető jellemzően adatfeldolgozó, a ház az adatkezelő, a kettejük viszonyát írásos szerződés rendezi. A felvételek minden megismeréséről jegyzőkönyv készül, benne a felvétel azonosításához szükséges adattal, a megismerő nevével, a megismerés okával és idejével.

A rögzítőben ehhez felhasználónként külön fiókot állítunk be, a visszanézés és a mentés a rögzítő naplójában is látszik. A megőrzési időt az adatkezelési szabályzat szerint állítjuk be. A hatóság szerint vagyonvédelemre általában néhány nap elég, 72 óránál hosszabb megőrzéshez erősebb indok kell, a rögzítő utána automatikusan felülírja a felvételt.

A belépőket tájékoztatni kell a kamerarendszer tényéről, az érintetti jogokról és az üzemeltető kilétéről. Az európai adatvédelmi iránymutatás réteges tájékoztatást javasol: a bejáratnál elhelyezett tábla az alapadatokat mutatja, a részletes tájékoztató pedig egy második rétegben, például a hirdetőtáblán vagy egy weboldalon érhető el.

A lépcsőházi kábelezés látható helyen fut, ezért a nyomvonalat a felmérésen a közös képviselővel egyeztetjük: festhető kábelcsatornában a fal és a mennyezet találkozásánál, a meglévő gyengeáramú felszálló mellett, vagy ha a lépcsőház-felújítás előtt áll, vakolat alatt, védőcsőben. Garázsban és udvaron a kábel védőcsőben fut, a kültéri szakaszra túlfeszültség-védelem kerül.

A rögzítőt zárt, száraz helyre, a gyengeáramú szekrénybe vagy egy zárható közös helyiségbe tesszük, szünetmentes táppal, hogy egy áramszünet vagy egy rongáló ne állítsa le. Garázsbejáratnál a rendszám és az arc azonosításához szűkebb látószögű kamera kell, az áttekintő kép egy második kamerára kerül. Éjszaka a garázsban a világítás és a kamera infravörös megvilágítása együtt adja a használható képet.

Az árat a kamerák száma és típusa, a lépcsőházak és a bejáratok száma, a kábel útjának hossza és vezetése, a rögzítő csatornaszáma és tárhelye, a zárható szekrény és a szünetmentes táp, valamint a kitakarások beállítása adja. Ha a ház a lépcsőház felújításával együtt építi ki a rendszert, a kábel a vakolat alá kerülhet, és a látható kábelcsatorna kimarad.

Az eszközöket és az anyagot mi szerezzük be, az ajánlatban tételesen szerepelnek, így a közgyűlés előtt látszik, mire szavaz a ház. A sávokat az oldal tetején lévő ártáblázat mutatja.

A felmérés után az ajánlatot úgy adjuk át, hogy a közgyűlési meghívóhoz csatolható legyen: kameránként a hely és a látószög, a rögzítő és a tárhely, a kábel útja és a tételes ár. Ehhez ezeket kérjük előre.

• a ház alaprajza vagy egy vázlat a bejáratokkal, a lépcsőházakkal és a garázzsal,
• a megfigyelni kívánt részek listája és a panaszok, amelyek miatt a kamera felmerült,
• a gyengeáramú szekrény vagy egy zárható közös helyiség helye a rögzítőnek,
• ha van, a meglévő kamera vagy kaputelefon típusa,
• a közgyűlés tervezett időpontja, hogy az ajánlat addigra elkészüljön.