Kamerarendszer-javítás és -bővítés

A legtöbb hiba a rendszer széléről indul: a kültéri kamerák csatlakozójánál, a tápegységnél és a kábelnél, ahol a víz, a hőingás és a rágcsálók dolgoznak. A rögzítőnél a merevlemez a kopó alkatrész, a folyamatos írás évek alatt elhasználja. A hálózati oldalon a router cseréje vagy az internetszolgáltató váltása viszi el a távoli elérést, ez a hazai hibabejelentések között is gyakori.

• Egy kamera nem ad képet: kiégett tápegység vagy PoE port, oxidált csatlakozó, sérült kábel, IP-cím-ütközés.
• Minden kamera kiesik egyszerre: a rögzítő, a switch vagy a közös tápegység hibája, áramszünet utáni rossz indulás.
• A rögzítő újraindul vagy nem rögzít: hibás vagy megtelt merevlemez, túlmelegedés, sérült firmware.
• Nincs telefonos elérés: új router, megváltozott hálózati beállítás, lejárt felhőfiók vagy elfelejtett jelszó.
• Éjjel homályos vagy fehér a kép: piszkos lencse, pókháló az infravörös megvilágítás előtt, a kupolán tükröződő fény.
• Szaggatott, kockás kép: túlterhelt hálózat, gyenge Wi-Fi a kameránál, a rögzítő teljesítményéhez túl nagy felbontás.

A hibát rétegenként, a tápellátástól a hálózatig keressük, így nem cserélünk feleslegesen eszközt. A kiszállás és a hibakeresés díját a munka előtt megmondjuk, a javítás tételes árát a hiba feltárása után.

1. A rögzítő eseménynaplójának és a csatornák állapotának átnézése, ha a rendszer hozzáférhető.
2. A tápellátás mérése a kameránál és a tápegységnél, PoE rendszernél a switch portjainál.
3. A kábel és a csatlakozók ellenőrzése kábelteszterrel, kültéren a csatlakozódoboz és a tömítés megbontásával.
4. A kamera közvetlen elérése a hálózaton, a firmware és a beállítások ellenőrzése.
5. A rögzítő lemezeinek állapota, a tárhely és a rögzítési beállítások, a felvételek visszanézhetősége.
6. A hálózat és a távoli elérés próbája, végül minden csatorna kipróbálása és az eredmény írásos rögzítése.

Ha a rendszert más telepítette, az első kérdés a hozzáférés: megvan-e a rögzítő rendszergazdai jelszava, a kamerák jelszava és a telefonos fiók. Ha igen, a rendszert átvesszük, felírjuk a kamerák helyét, címét és beállításait, új jelszavakat és felhasználói fiókokat állítunk be, és mindezt írásban átadjuk. Ha a jelszó nincs meg, a gyári alaphelyzetbe állítás a beállítások és sokszor a felvételek elvesztésével jár, ezért előtte az eseményekhez tartozó felvételt kimentjük, ha a rendszer engedi.

Vegyes márkájú rendszernél az ONVIF szabvány dönti el, mi működik együtt: a Profile S a képátvitelt, a Profile G a rögzítést és a tárolást írja le. A megfelelőség mindig egy adott firmware-verzióra szól, ezért egy új kamera vagy rögzítő előtt megnézzük a gyártói megfelelőségi adatbázist. Az átvételnél azt is megnézzük, nem lát-e rá valamelyik kamera a közterületre vagy a szomszéd telkére, mert akkor a látószöget vagy a kitakarást is rendezni kell.

A régi analóg rendszer koaxiális kábellel és DVR-rel (digitális rögzítővel) dolgozik, a mai IP rendszer UTP-kábellel és NVR-rel (hálózati rögzítővel). A DVR saját formátumban rögzít, az NVR az IP-kamerák képét fogadja, és a rögzítés mellett a riasztások kezelését is végzi. Két út van: a HD-analóg kamerák és rögzítő a meglévő koaxiális kábelen nagyobb felbontást adnak, az IP rendszerhez pedig új UTP-kábel kell, vagy a koaxiális kábelen átalakítóval vihető át a hálózati jel.

A választás a kábelek állapotán és hosszán, a kamerák helyén és azon múlik, hogy a falbontás megengedhető-e. Ha a koaxiális kábel ép, és a kábelcsere falbontással járna, a HD-analóg csere gyorsabb és olcsóbb. Ha a kábel a padláson vagy védőcsőben fut, az UTP-re váltás hosszabb távon jobb, mert a PoE egy kábelen viszi a tápot is, és az IP-kamera okos észlelést és egyszerűbb bővítést ad.

Bővítés előtt a rögzítő csatornaszámát, a bejövő sávszélességét és a lemez méretét nézzük meg. Ha a rögzítő 4 csatornás, az ötödik kamerához új rögzítő kell, ha a lemez kicsi, a nagyobb felbontású kamerák kevesebb napot tudnak tárolni. A felvételt az adatvédelmi szabályok szerint csak addig lehet őrizni, ameddig a cél indokolja, ezért a lemezt a kamerák számához és a felbontáshoz méretezzük, a megőrzési időt pedig a célhoz állítjuk be.

Rögzítőcserénél a meglévő kamerák beállításait felírjuk, az új rögzítőn a felvételi módot (folyamatos, mozgásra, ember- vagy járműészlelésre) a célhoz igazítjuk, a rögzítő zárt helyre, szünetmentes táp mellé kerül. A régi lemez felvételeit, ha kell, a csere előtt kimentjük.

A karbantartás a hibák nagy részét megelőzi. Beltéri rendszernél évente egyszer, kültéri és poros helyen félévente javasoljuk. A merevlemez a folyamatos írás miatt a rendszer leggyakrabban cserélendő része, a szünetmentes táp akkumulátora szintén néhány évente cserélendő. A firmware-frissítés biztonsági kérdés is, mert az IP-kamera hálózatra kötött eszköz, és a gyári jelszóval hagyott vagy frissítés nélküli kamera kívülről is elérhető lehet.

• a lencsék és a burkolatok tisztítása, a pókhálók eltávolítása az infravörös megvilágítás elől,
• a csatlakozók, a csatlakozódobozok és a kábelek tömítésének ellenőrzése,
• a merevlemez állapotának és szabad helyének ellenőrzése, a rögzítés visszanézése,
• a firmware frissítése a kamerákon és a rögzítőn,
• a szünetmentes táp akkumulátorának próbája,
• a távoli elérés és az értesítések próbája, a jelszavak és a felhasználók átnézése.

A javítás árát a hiba helye és a hozzáférés adja: egy földszinti kamera csatlakozója gyorsan cserélhető, egy eresz alatti vagy oszlopon lévő kameránál létra vagy emelő kell. A hiányzó jelszavak, a dokumentáció nélküli kábelezés és a gyártói támogatás nélküli régi rögzítő növelik a munkát. A karbantartás ára a kamerák számától és a hozzáférhetőségtől függ.

Az alkatrészt, a lemezt és az új eszközt mi szerezzük be, a márkát Ön választja ki, ha kéri, javaslatot teszünk. A sávokat az oldal tetején lévő ártáblázat mutatja.