Épített jakuzzi, pezsgőmedence

A Jacuzzi egy 1915-ben alapított amerikai cég, amelyet olasz bevándorló testvérek indítottak. Candido Jacuzzi az 1950-es években fejlesztett hidroterápiás szivattyút, Roy Jacuzzi 1968-ban mutatta be az első, pihenésre szánt pezsgőkádat. A márkanév annyira elterjedt, hogy a köznyelv minden masszázsfúvókás medencét jakuzzinak hív, bár a név ma is védjegy.

A szakmai megnevezés pezsgőmedence vagy masszázsmedence (hidromasszázs medence), és három típust különböztetünk meg. A pezsgőkád fürdőszobai kád fúvókákkal, minden használat után leeresztik. A gyári spa (angolul hot tub) akril testű, hőszigetelt burkolatba épített, kész gépészettel szállított medence, amely állandóan feltöltve, szűrve és fűtve üzemel. Az épített pezsgőmedence a helyszínen, vasbetonból, burkolattal készül, ugyanazzal az üzemmel, mint a gyári spa, de bármilyen méretben és formában, a kertbe vagy a burkolatba süllyesztve.

Az épített pezsgőmedence teste vasalt beton fenéklemez és fal, amelybe a betonozáskor kerülnek be a fúvókák, a légbefúvó csatornái, a szívónyílások és a lámpatestek. Az ülések és a fekvőhelyek betonból vagy falazva készülnek, a vízmélység az ülőhelyeknél 0,8⁠–⁠1 m körüli. A felületre kétkomponensű, cementbázisú kenhető szigetelés kerül két rétegben, a sarkokban és minden beépített elem körül szalaggal és mandzsettával, erre flexibilis ragasztóval mozaik vagy kerámia, vegyszerálló, jellemzően epoxi fugával. A gyártók a medencébe szánt kenhető szigetelést burkolattal takartan engedik használni.

A 36⁠–⁠39 °C-os víz hőveszteségét a test hőszigetelése és a zárt, hőszigetelt fedél csökkenti. Kertben a fal mögé és a fenéklemez alá is hőszigetelés kerül, mert a földbe süllyesztett, fűtött test a talaj felé folyamatosan hőt ad le.

A pezsgőmedence gépészete több körből áll. A szűrőkör a medencékhez hasonlóan szkimmerből vagy túlfolyó vályúból és kiegyenlítő tartályból, szivattyúból, szűrőből és fűtésből áll, és folyamatosan, kis teljesítménnyel jár. A vízmasszázskör külön, nagyobb szivattyúval nyomja a vizet a fúvókákra, a fúvókákban a Venturi-hatás levegőt kever a vízsugárba. A légbefúvó egy külön csatornarendszeren át a padba vagy a fenékbe épített fúvókákon levegőt fúj be, ez adja a buborékos, pezsgő hatást.

A fűtés elektromos fűtőpatronnal, a ház fűtési rendszerére kötött hőcserélővel vagy hőszivattyúval készül. A szívónyílásoknál a nagy szívóerő miatt beszorulás veszélye áll fenn, az amerikai szabványok ezért szivattyúnként két szívónyílást írnak elő. Mi is legalább két, egymástól távol eső szívónyílással és a szívóerőhöz méretezett fedlappal tervezünk.

A házi pezsgőmedencéket jellemzően 36⁠–⁠39 °C-on használják. A meleg, a fürdőzők számához képest kis térfogatú víz a baktériumoknak kedvez: a rosszul fertőtlenített pezsgőmedencékhez a Legionella okozta légióbetegség (legionellózis) és a Pseudomonas okozta bőrtüszőgyulladás kitöréseit is kötötték. A klór magas hőmérsékleten gyorsabban elbomlik, ezért pezsgőmedencében gyakran brómot használnak, ózonos vagy UV-s kiegészítéssel. A víz kalciumkeménységét 150⁠–⁠250 mg/l között tartják.

A pezsgőmedence vizét a medencénél gyakrabban kell mérni, a szűrőt gyakrabban tisztítani, és a vizet időszakosan részben vagy egészben cserélni. Ehhez a medencét úgy tervezzük, hogy gyorsan üríthető és tölthető legyen, a leeresztés útja előre tisztázott.

Az épített pezsgőmedence villamos szerelése a medencékre vonatkozó MSZ HD 60364-⁠7-⁠702 szabványt követi. A medence belsejében csak 12 V-os biztonsági törpefeszültségű, vízálló lámpa lehet, a medence szélétől 2 m-⁠en belül csak medencés használatra tervezett eszköz, kapcsoló és dugaszolóaljzat csak ezen túl. A szivattyúk, a légbefúvó és a fűtőpatron együtt jelentős teljesítményt vesznek fel, ezért a gépészet külön áramkört kap áram-védőkapcsolóval, a fém részeket egyenpotenciálú összekötéssel kötjük be, és az átadáskor villamos biztonsági minősítő iratot adunk.

Kertben az épített jakuzzi a terasz burkolatába süllyesztve vagy kissé kiemelve készül, a gépakna a közelébe kerül, a hőtartáshoz zárt, hőszigetelt fedél kell. Ha egész évben használják, a vizet télen is keringetik és fűtik, ha nem, a medencét a csövekkel együtt téliesíteni kell.

Beltérben a födém teherbírása az első kérdés: egy 2×2 m-⁠es pezsgőmedence vízzel, betonnal, burkolattal és fürdőzőkkel együtt több tonna, ezt statikus ellenőrzi, és ha kell, megerősítést tervez. A medence körüli padlót és falat is vízszigetelni kell, padlóösszefolyóval. A meleg víz párája miatt gépi páraelszívás és szellőzés kell, különben a helyiségben kondenzáció és penész jelenik meg. A gépészethez szervizajtót vagy aknát hagyunk.

Az árat a medence mérete és formája, a burkolat anyaga, a fúvókák és a légbefúvó száma, a túlfolyós vagy szkimmeres kialakítás, a fűtés módja és a vezérlés adja. Beltérben a födém statikai ellenőrzése, a megerősítés, a helyiség vízszigetelése és a páraelszívás, kertben a hőszigetelés, a fedél és a gépakna jön hozzá. Ezek a tételek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek.