Fűtés klímával

Fűtésben a klíma megfordítja a hűtőkört: a kültéri egység hőcserélője a külső levegőből vesz fel hőt, a kompresszor ezt magasabb hőmérsékletre emeli, a beltéri egység pedig a szobába adja le. Mivel a hőt a külső levegőből szállítja, és áramot csak a kompresszor és a ventilátorok hajtásához használ, egy kWh áramból enyhe időben 4⁠–⁠5, fagyban 2⁠–⁠3 kWh hőt ad. Egy villanyradiátor ugyanabból egy kWh hőt.

Fagypont körül, párás időben a kültéri hőcserélőn dér rakódik le. A klíma ilyenkor néhány percre leolvasztó üzemre vált: megfordítja a kört, felmelegíti a hőcserélőt, a beltéri ventilátor közben leáll. Ez normális működés, a kültéri egység alól ilyenkor víz és pára távozik, ezért az olvadékvíz elvezetését is meg kell oldani.

A beltéri egység helye fűtésnél is számít. Az oldalfali egység felülről fújja a meleg levegőt, amely a mennyezet alatt marad, ha a befúvás iránya nincs lefelé állítva. A padló közelébe szerelt konzolos beltéri egység fűtésben egyenletesebb hőérzetet ad, mert a meleg levegőt alulról indítja.

A COP a pillanatnyi hatásfok: egy adott külső hőmérsékleten hányszor annyi hőt ad a gép, mint amennyi áramot felvesz. A SCOP az egész fűtési idényre számolt szezonális érték, ez az uniós energiacímkén is szerepel. A címke a SCOP-ot kötelezően az átlagos európai fűtési idényre adja meg, a hidegebb idényre nem minden gyártó, pedig a magyar tél leghidegebb hetei ehhez állnak közelebb.

A COP a külső hőmérséklettel együtt csökken. Mérsékelt időben, 10 °C körül egy jó levegős hőszivattyú COP-je 4⁠–⁠6, -3 és 10 °C között sok gépnél viszonylag stabil, -8 °C alatt típustól függően 1 és 4 közé esik. A hagyományos levegős hőszivattyúk üzemét -10 °C alatt nem javasolják, a hideg klímára tervezett típusok -25 °C körül is adnak hasznos hőt.

Átmeneti fűtésre, tavasszal és ősszel szinte minden mai inverteres split megfelel. Fő fűtésre olyan típus kell, amely a gyártó szerint -20 vagy -25 °C-ig fűt, -7 °C-on is megadja a szükséges teljesítményt, és a kültéri egységében tálcafűtés van, hogy a leolvasztáskor keletkező víz ne fagyjon vissza. Ezek a sorozatok nagyobb kültéri hőcserélővel és fűtésre hangolt vezérléssel készülnek, drágábbak az alap típusoknál, a különbség a január hideg napjain látszik.

A beltéri egységnél a padló közeli konzolos kivitel és a nagy, lassú légszállítású fokozat fűtésben kellemesebb. Hálószobában az oldalfali egység is jól fűt, ha a befúvás iránya lefelé állítható, és a ventilátor alacsony fokozaton is elég teljesítményt ad.

Hűtésre a nyári hőterhelés, fűtésre a téli hőveszteség a méretező adat. A helyiség hővesztesége a falak, az ablakok, a födém és a padló hőátbocsátásából és a szellőzésből adódik, és a leghidegebb napokra számoljuk. Egy jól szigetelt lakásban a hűtésre méretezett klíma gyakran a fűtést is elbírja, egy szigeteletlen, régi házban viszont nagyobb gép vagy kiegészítő hőforrás kell.

Ha a klíma a lakás egyetlen fűtése, minden lakott helyiségbe kell hőleadó. A nappaliban lévő klíma a nyitott ajtón át a közeli szobákat valamelyest temperálja, a távolabbi hálószobát és a fürdőt nem. A fürdőszobába klíma helyett törölközőszárító radiátor vagy padlófűtés való.

A klímás fűtés költsége a SCOP-on és az áram árán múlik. A legalább 3,4-es SCOP-értékű hőszivattyúkra, így a klímára is, kedvezményes H tarifa igényelhető. A szolgáltatói nyilatkozat feltételei szerint a hőszivattyúnak külön mért áramkörre, fixen, dugaszolható csatlakozás nélkül kell bekötve lennie, a kedvezményes ár pedig a fűtési időszakban, október 15. és április 15. között érvényes, a nyári időszakra más elszámolás vonatkozik.

Egy hőszivattyúgyártó hazai számítása szerint a H tarifa egységára nagyjából kétharmada az általános lakossági tarifáénak. A külön mért áramkör kiépítése egyszeri költség, amely akkor térül meg, ha a klíma a fűtés nagy részét adja. Egy-két szoba átmeneti fűtésére a meglévő mérőn is jól működik.

Gáz helyett a klíma akkor gazdaságos, ha a lakás a kedvezményes gázmennyiség felett fogyaszt, vagy ha a gázfűtést teljesen meg lehet szüntetni, és vele a gázalapdíj, a kazán karbantartása és a kéményseprés is elmarad. A kedvezményes sávon belül fogyasztó, jól beállított kondenzációs kazános lakásnál a klímás fűtés megtakarítása kicsi, ott a kazán tehermentesítésére és az átmeneti időszak fűtésére jó.

A klíma a levegőt fűti, gyorsan felfűt és gyorsan lehűl, a használati meleg vizet nem készíti el. A levegő-víz hőszivattyú a radiátorokat vagy a padlófűtést táplálja, meleg vizet is készít, és egyenletesebb hőérzetet ad, cserébe drágább, és a fűtési rendszert is hozzá kell igazítani. Sok családi házban a kettő együtt működik: a klíma nyáron hűt, ősszel és tavasszal fűt, a hideg hónapokban a kazán vagy a hőszivattyú viszi a fűtést.

• A kültéri egység legyen talpon vagy konzolon a talaj fölött, hogy a hó ne temesse be, és az olvadékvíz el tudjon folyni.
• A leolvasztás alatt a beltéri ventilátor néhány percre leáll, ez nem hiba.
• A szűrőt fűtési szezonban is havonta mossa ki, a koszos szűrő fűtésben is rontja a teljesítményt.
• Ha fűt is a klímával, ősszel is kérjen karbantartást, ne csak tavasszal.
• Éjszakára ne kapcsolja ki teljesen a fűtést, egy-két fokos csökkentés gazdaságosabb, mint a reggeli felfűtés hidegről.