Többpontos zár cseréjének ára

A többpontos zár egy központi zártestből és az ajtó élén végigfutó vonórúdból áll. A zártestben van a kilincsdió, a zárbetét helye és a zárónyelv, a vonórúdon a lap magasságában elosztva gombafejes csapok, reteszek vagy horgok ülnek. Kulccsal vagy a kilincs felhúzásával a vonórúd elmozdul, a zárási pontok a tokba csavarozott zárófogadókba fordulnak, és a lapot a tömítéshez húzzák.

A többpontos zár így két feladatot lát el. Betörés ellen a lapot több ponton tartja a tokban, ezért a feszítővas egy ponton nem tudja kiemelni, és közben a lapot a tömítésre szorítja, ami a hő- és a légzárás feltétele. A biztosítói előírások a magasabb szinteken legalább két vagy négy, egymástól legalább 30 cm-⁠re lévő zárási pontot kérnek.

A kézi zárnál a reteszeket a kilincs felhúzása vagy a kulcs fordítása veti ki. Ha ez elmarad, az ajtót csak a zárónyelv tartja. Az automata, önreteszelő zár csukáskor magától kiveti a reteszeket, a nyitás kívül kulccsal, belül kilinccsel történik. A motoros változat ugyanezt elektromos meghajtással végzi, és kaputelefonról, kódról vagy okos zárról is nyitható.

A többpontos zár gyártófüggő alkatrész, a cseréhez a régi szerkezet adatait kell leolvasni. A homloklemezen vagy a vonórúdon jellemzően szerepel a homloklemez szélessége és formája (sík vagy U alakú), a dornméret, vagyis a homloklemez és a betét közepének távolsága, a kilincs és a betét tengelytávolsága, amely a műanyag ajtókban gyakran 92 mm, és a kilincstüske mérete, például 8 mm. Egy kereskedelmi jelölés ezeket például 16/35/92/8 formában adja meg, a hosszt és a zárási pontok helyét külön.

Ha az adatok olvashatók, a gyártói vagy a méretekben azonos utódtípus megrendelhető. Ha nem, a szerkezetet kiszereljük és lemérjük. Rosszul választott zártestnél a kilincs és a betét nem esik a lap furataiba, a zárási pontok pedig nem találják a zárófogadókat.

A nehezen záródó ajtó oka sokszor a lap. Leült a pántokon, a hőmérséklet-változás miatt elhúzódott, vagy egy zárófogadó elcsúszott. Ilyenkor a csapok a fogadónak feszülnek, a kilincset erővel kell felhúzni, és a kulcs csak az ajtó meghúzásával fordul. Ezt a pántok és a zárófogadók beállításával javítjuk, a zárat nem kell cserélni.

Cserére akkor van szükség, ha a kilincs üresen jár, a reteszek nem jönnek ki vagy nem húzódnak vissza, a vonórúd vagy a zártest eltört, vagy az alkatrész annyira kopott, hogy beállítás után sem zár megbízhatóan. Az erővel felhúzott kilincs a vonórudat és a zártestet idővel eltöri, ezért a nehezen záródó ajtót a törés előtt kell beállítani.

Ha a régi szerkezet adatai nem olvashatók, az első kiszálláson kiszereljük és lemérjük, az új alkatrészt pedig a második alkalommal építjük be. Addig a régi zárat visszaszereljük, ha az még működik.

1. A kilincsgarnitúra és a zárbetét kiszerelése nyitott ajtónál, a homloklemez csavarjainak kicsavarása.
2. A régi zárszerkezet kihúzása a lap éléből, a zártest és a vonórúd adatainak ellenőrzése az új alkatrészen.
3. Az új szerkezet behelyezése, rögzítése a homloklemeznél, a kilincs és a betét visszaszerelése.
4. A zárási pontok és a zárófogadók egyeztetése, a fogadók utánállítása, ha a lap helyzete ezt kívánja.
5. Próbazárás kulccsal és kilinccsel mindkét oldalról, csukott ajtónál a tömítés szorításának ellenőrzése.

A biztonsági ajtókban gyakran a gyártó saját zárszerkezete van, amely a lap belsejében több irányba, a zár- és a pántoldalra, sokszor felfelé és lefelé is reteszel. Ehhez gyártói alkatrész kell, és sok típusban fogaskerekes, áttételes zárbetét mozgatja a reteszeket. A csere előtt a gyártót, a típust és a betét fajtáját is azonosítjuk, mert egy nem odaillő alkatrész a biztonsági osztályt is ronthatja.

Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat adja. Az ár a zárszerkezet gyártójától és típusától, a zárási pontok számától, a kézi, automata vagy motoros működéstől, az alkatrész elérhetőségétől és attól függ, kell-e a lapon átalakítás. Ha a csere mellett a betétet is cseréljük, vagy az ajtót be kell állítani, az külön sorként szerepel az ajánlatban.