Elektromos autó töltőjének telepítése

Otthon kétféleképpen tölthető egy elektromos autó. A hordozható töltő (2-es töltési mód) a dugaljba csatlakozik, a kábelbe épített dobozban van a védelem, és jellemzően 10 A körüli árammal, 2,3 kW-⁠tal tölt. Ez alkalmi töltésre jó, napi használatra lassú, és egy régi konnektorkört órákig közel a határán terhel. A fali töltő (wallbox, 3-as mód) saját áramkörre kerül, és a csatlakozástól függően 3,7 és 22 kW között tölt.

Hogy egy óra alatt hány kilométernyi energia kerül az autóba, a fogyasztáson múlik. Átlagos, 18⁠–⁠20 kWh/100 km körüli fogyasztással számolva a tájékoztató értékek a táblázatban láthatók. Az autó fedélzeti töltője is korlát: sok típus váltakozó áramról legfeljebb 11 kW-⁠ot fogad, ilyenkor a 22 kW-⁠os fali töltő sem tölt gyorsabban.

A ház rendelkezésre álló teljesítményét a mérő előtti kismegszakító szabja meg. Egy 3×16 A-es csatlakozásnál a 11 kW-⁠os töltő egymaga lefoglalja a teljes keretet, vagyis ha töltés közben a főzőlap, a bojler vagy a hőszivattyú is bekapcsol, a főbiztosító leold. Ezért a felmérésen összeírjuk a nagyfogyasztókat, és megnézzük, melyik mikor üzemel.

Két megoldás van. A dinamikus terheléskezelés áramváltóval méri a ház betáplálását, és a töltő áramát fázisonként úgy állítja, hogy a teljes fogyasztás a keret alatt maradjon. Éjszaka így a töltő a teljes teljesítményt kapja, főzéskor visszavesz. A másik út a teljesítménybővítés az elosztónál, amely a mérőhely átépítésével és ügyintézéssel jár. A kettő együtt is működik: bővítés után is hasznos, ha a töltő figyeli a ház fogyasztását.

Az MSZ HD 60364-⁠7-⁠722 szerint minden töltőpont saját áramkört kap, saját túláramvédelemmel és saját áram-védőkapcsolóval. Az autó töltése közben egyenáramú hibaáram is keletkezhet, amely az A típusú áram-védőkapcsolót érzéketlenné teheti. Ezért vagy B típusú relé kell, amely a sima egyenáramú hibaáramot is érzékeli, vagy A típusú relé és a töltőbe épített, legalább 6 mA-es egyenáramú hibaáram-figyelés. Sok mai wallboxban ez utóbbi gyárilag benne van, ezt a felmérésen az adatlapból ellenőrizzük.

A kábel keresztmetszetét a töltőáram, a nyomvonal hossza és a fektetés módja együtt adja. Egy 11 kW-⁠os töltőhöz rövid nyomvonalon 5×2,5 mm² is megfelel, hosszabb úton és falban vagy szigetelésben vezetve 5×4 mm²-t, 22 kW-⁠hoz 5×6 mm²-t vagy nagyobbat használunk, mert a töltő órákig teljes árammal terhel. Kültéri szakaszon UV-álló kábel vagy védőcső kell, a talajban földkábel.

A töltő helyét az autó töltőcsatlakozójának oldala és a beállás iránya dönti el. A töltőkábel jellemzően 5 vagy 7,5 m, a hosszabb kábel kényelmesebb, de nehezebb és drágább. A töltőt a gyártó által megadott magasságba, szilárd falra szereljük úgy, hogy a kábel ne feküdjön a kocsibeállón, és ne lehessen ráhajtani.

Kültéren a wallbox védettsége legalább IP44 legyen, a közvetlen eső és a déli napsütés ellen jól jön egy kis előtető. Utcáról elérhető helyen a kártyás vagy alkalmazásos engedélyezés megakadályozza, hogy más is töltsön róla. Garázsban a töltő ne kerüljön tárolt gyúlékony anyagok vagy a gázkészülék közvetlen közelébe.

Társasházi mélygarázsban vagy udvari beállón a töltő a közös elosztóról, vagy a lakás saját mérőjéről kaphat áramot. Az első esetben almérővel mérjük a fogyasztást, és a közösség dönt az elszámolásról, a második esetben a lakás mérője mögül kell kábelt vezetni a garázsig, ami hosszú nyomvonalat és több födémáttörést jelenthet. Mindkét esetben a közös tulajdont érintő munkához a közösség hozzájárulása kell.

Ha több tulajdonos is töltőt szeretne, a közös elosztó és a ház csatlakozása lesz a szűk keresztmetszet. Ilyenkor a töltők közös terheléskezelést kapnak, amely a rendelkezésre álló teljesítményt elosztja közöttük. Gyakran olcsóbb egyszerre kiépíteni egy kábeltálcát és egy garázselosztót a későbbi töltőknek, mint lakásonként külön nyomvonalat vésni.

Napelemes háznál a töltő napelemes többlettöltésre állítható: annyi teljesítménnyel tölt, amennyit a háztartás éppen nem használ el, így a termelés nagyobb része helyben marad. Ehhez a töltőnek vagy egy külső vezérlőnek ismernie kell a ház pillanatnyi betáplálását, amit áramváltós mérés vagy az inverter adatkapcsolata ad. Bruttó elszámolású napelemnél a helyben elfogyasztott energia többet ér, mint a hálózatba adott.

Ha nincs napelem, a töltés időzíthető az éjszakai órákra. Zónaidős vagy időszakos tarifánál ez a töltés költségét is csökkenti, a feltételeket az áramszolgáltató adja meg. Az alkalmazásban beállítható a töltési áram felső határa és a kezdés ideje, ami a ház más fogyasztóinak is helyet hagy.

Az oldal tetején lévő ársávokat a főelosztó és a töltő közötti nyomvonal hossza, a fal- és födémáttörések száma, a kábel keresztmetszete, a főelosztó helyzete (van-e szabad hely, kell-e átépíteni), a szükséges áram-védőkapcsoló típusa, a terheléskezelés és a töltőkészülék maga mozgatja. Társasháznál ehhez jön a közös elosztó átalakítása és az almérő.

• Fotó a főelosztóról nyitott ajtóval és a mérőhelyről.
• A mérő előtti kismegszakító felirata (például 3×16 A vagy 1×32 A).
• A tervezett töltő típusa, ha már kiválasztotta, és az autó töltőcsatlakozójának oldala.
• A nagyfogyasztók listája: főzőlap, bojler, hőszivattyú, klíma, napelem.