Esővíz-elvezetés

Egy 100 m²-⁠es tetőről egy 20 milliméteres zivatar alatt két köbméter víz folyik le, és ez néhány lefolyón, rövid idő alatt érkezik a talajszintre. Ha a lefolyó a lábazat mellé önt, a víz a fal mellett szivárog le, a lábazat és a pince fala átnedvesedik, a járda alól kimossa a földet, a kifolyó télen befagy. A tetőről érkező víz útját ezért a csatornával együtt kell megtervezni.

A régi házaknál gyakori, hogy a lefolyó egy betonvályúba vagy a járdára önt, máshol egy rég eltömődött föld alatti csőbe fut, és a víz a csatlakozásnál bugyog fel. A JóSzaki 2026-os összesítése szerint a csatornatisztításhoz a kifolyó és a szikkasztó ellenőrzése is hozzátartozik, mert az eldugult vezeték a lefolyót és a csatornát is visszatölti.

A 2025. január 1-jétől alkalmazott TÉKA indokolása szerint a csapadékvizet elvezetés helyett elsősorban a telken kell megtartani, elszivárogtatással vagy tárolással, öntözésre és más hasznosításra, és a telekről csak az így meg nem tartható víz vezethető el. A rendelet a csapadékvíz-tárolót a melléképítmények között sorolja fel, a gépészeti berendezések vizét pedig az indokolás szerint közterületre nem lehet vezetni.

Elválasztó rendszerű szennyvízcsatornába csapadékvizet bevezetni tilos. A Fővárosi Vízművek tájékoztatója szerint a csapadékvíz csak a szennyvízhálózattól teljesen elkülönítve gyűjthető és vezethető el, a szabálytalanul bevezetett csapadékvíz mennyiségére pedig kétszeres díj számítható. A helyi építési szabályzat és a település csapadékvíz-elvezetési rendje további feltételeket adhat, ezt a felmérésen megnézzük.

A lefolyó alja a talajszint felett homokfogós csatlakozóba vagy tisztítónyílásos idomba fut, innen indul a föld alatti cső. A homokfogó a tetőről lemosott homokot, cserépport és lombot fogja fel, hogy az ne a vezetékben és a szikkasztóban rakódjon le. A föld alatti vezeték jellemzően KG cső, folyamatos lejtéssel, fagyhatár közeli mélységben, az irányváltásoknál és a hosszabb szakaszokon tisztítóaknával.

A nyomvonalat a ház alapjától, a pincétől és a meglévő közművektől távol vezetjük. Ha a lábazat mellett drén is fut, a tetővizet nem kötjük bele, mert egy zivatar a drént visszatöltené, és a víz épp a fal mellé jutna. A drén és a lefolyó nálunk külön vezetéken fut, a lábazati drénezésről a vízszigetelés oldalán írunk.

A szikkasztó a talajba engedi a vizet. Készülhet szikkasztóaknából, műanyag szikkasztóblokkokból, amelyek nagy hézagtérfogatú, geotextíliába csomagolt elemek, vagy kavicsos szikkasztóárokból. A méretét a bekötött tetőfelület, a mértékadó csapadék és a talaj vízbefogadó képessége adja. Homokos, kavicsos talajban kis szikkasztó is elég, agyagos, kötött talajban a víz lassan szivárog el, ott nagyobb tározótérfogat vagy túlfolyó kell.

A szikkasztót a háztól, a pincétől és a telekhatártól távol helyezzük el, ahol a víz nem a ház alapja vagy a szomszéd telke felé szivárog, és ahol a talajvíz nem áll magasan. Nagyobb tetőfelületnél vagy bizonytalan talajnál szivárgási próbát javasolunk, mielőtt a szikkasztó mérete eldől.

Az esővízgyűjtés egybevág a szabályok céljával: a tetővíz a telken marad, és öntözésre, autómosásra, szűréssel WC-öblítésre is használható. A legegyszerűbb a felszíni tartály, amelyet a lefolyóba szerelt szűrős gyűjtőidom tölt, és amely a tartály megtelése után a vizet visszaengedi a lefolyóba. A föld alatti tároló nagyobb, fagymentes, egész évben használható, szivattyúval, szűrővel, a túlfolyó pedig szikkasztóba vagy elvezetésbe kerül.

A Fővárosi Vízművek a csapadékvíz kerti öntözésre és autómosásra való hasznosítását kifejezetten javasolja. Ha a gyűjtött víz a házban is használatba kerül, a vezetékét az ivóvízhálózattól teljesen külön kell kiépíteni, és a csapokat jelölni kell.

1. Felmérés: a lefolyók helye, a terep lejtése, a talaj, a meglévő vezetékek és közművek, a szikkasztó vagy a tartály lehetséges helye.
2. A nyomvonal és a végső befogadó kiválasztása, a szikkasztó vagy a tartály méretezése.
3. Árokásás, a csövek fektetése lejtésben homokágyba, a homokfogók és a tisztítóaknák elhelyezése.
4. A szikkasztó vagy a tartály beépítése, a túlfolyó bekötése.
5. A lefolyók csatlakoztatása, vízpróba, visszatöltés és a felszín helyreállítása.

Az ársávok az oldal tetején lévő táblázatban vannak. A költséget a vezeték hossza és mélysége, a földmunka (kézi vagy gépi, burkolat alatt vagy kertben), a bontandó és helyreállítandó burkolat, a homokfogók és az aknák száma, a szikkasztó vagy a tartály mérete és a talaj adja. A burkolt udvar alatti vezeték a burkolat bontásával és visszarakásával drágább, mint a kerti nyomvonal, és az agyagos talaj nagyobb szikkasztót kíván.