Hőszivattyú régi házba

Három dolog különbözteti meg a régi házat az újtól: a hőigény, a hőleadók és a csőhálózat. Egy 1980 előtti, szigeteletlen téglaház fajlagos hőigénye 100⁠–⁠150 W/m², egy korszerűé 30⁠–⁠50, vagyis ugyanakkora alapterületen háromszoros teljesítmény kell. A radiátorokat 90/70 vagy 75/65 °C-os hőfoklépcsőre méretezték, ami a hőszivattyú 55 °C-os határának felette van. A csőhálózat sokszor acél, egycsöves vagy gravitációs rendszerből átalakított, kis átmérőkkel és beszabályozás nélkül.

Ettől még a ház fűthető hőszivattyúval, a kérdés az ár: a magas előremenő a jóságfokot 3 alá viszi, és a nagy gép drága. A régi ház hőszivattyús átállása ezért mindig két részből áll, a hőigény csökkentéséből és a hőleadók igazításából, és a gép csak ezután következik.

A legtöbbet a legolcsóbb lépések hozzák. A padlásfödém 25⁠–⁠30 cm szigetelése a hőveszteség 15⁠–⁠25%-⁠át veszi le, a régi, kettős üvegezésű vagy egyrétegű ablakok cseréje további 10⁠–⁠20%-⁠ot, a homlokzati szigetelés 15 cm grafitos EPS-sel 25⁠–⁠35%-⁠ot. A három együtt a hőigényt a felére csökkenti, a szükséges gépet 14⁠–⁠16 kW-⁠ról 7⁠–⁠8 kW-⁠ra, az előremenőt 65 °C-ról 45⁠–⁠50-re, vagyis a jóságfokot 2,8-ról 3,8 fölé.

A sorrend: előbb a födém és a nyílászárók (gyors, olcsó), aztán a homlokzat, és csak ezután a gép méretezése a tényleges, csökkentett igényre. Ha a homlokzat csak évek múlva jön, a gépet a köztes állapotra méretezzük, és a szabályozásban a fűtési görbét később lejjebb vesszük. A pincefödém és a lábazat szigetelése a padlófűtés nélküli régi házban külön is sokat számít, mert a hideg padló miatt a lakók magasabb hőmérsékletet kérnek.

A gázkazán helyett beépített hőszivattyú akkor fizet, ha a szezonális jóságfok 3,5 felett van és a gép a H tarifán jár: ekkor a fűtési költség a rezsicsökkentett gázár felett fogyasztó háznál feleződik, a kedvezményes sávon belül fogyasztónál a megtakarítás kisebb, de a gázkészülék karbantartása, kéményseprői díja és a gázalapdíj is elmarad. A nagy fogyasztású, a kedvezményes gázmennyiség felett fűtő régi ház a hőszivattyú legjobb jelöltje, mert a piaci gázárhoz képest a különbség a legnagyobb.

Nem éri meg, ha a ház szigeteletlen marad és a radiátorok 65 °C feletti előremenőt kérnek: ilyenkor a jóságfok a téli heteken 2,5 alá esik, és a fűtőpatron is besegít. Ilyen háznál a hibrid rendszer a jó döntés, ahol a hőszivattyú az átmeneti időszakot viszi (az idény óraszámának 80⁠–⁠90%-⁠át), a kazán a −3 és −5 °C alatti napokat. A kazán kidobása csak a szigetelés után, második lépésben következik.

A radiátoros régi ház méretezése helyiségenként megy: a számított hőigényt összevetjük a meglévő radiátor 55/45 °C-on leadott teljesítményével (ez a 75/65-ös katalógusérték nagyjából fele), és ahol a radiátor kevés, ott csere jön nagyobb felületűre, két- vagy háromsoros lapradiátorra, vagy ventilátoros, alacsony hőmérsékletű radiátorra, amely 45 °C-os vízzel is a régi teljesítményt adja. A nappali és a fürdő a leggyakoribb cserehely, a hálószobák sokszor maradhatnak.

A csőhálózatot is nézzük: a hőszivattyú nagyobb térfogatáramot kér a kisebb hőfoklépcső miatt, a szűk, egycsöves rendszer ezt nem viszi, és a termosztatikus szelepek, a beszabályozható visszatérő csavarzatok és a keringtető szivattyú cseréje is a munka része. A puffertároló régi, zónázott rendszernél szinte mindig kell, a hidraulikai beszabályozás pedig az első tél eredményét dönti el.

Nem kell egyszerre mindent lecserélni. A hibrid rendszer a meglévő kondenzációs kazán mellé épít egy kisebb, a hőigény 50⁠–⁠70%-⁠ára méretezett hőszivattyút, közös pufferrel és egy vezérléssel, amely a külső hőmérséklet és az energiaárak alapján választ. Ez a beruházás harmadával kisebb, a gép később szigetelés után egyedül is elviszi a házat, és a kazán tartalék marad. A másik fokozatos út a részleges padlófűtés: a földszinti nappali-konyha padlóját új rétegrenddel padlófűtésre építjük, a hálószobák radiátora marad, és a két kör külön előremenővel megy a hőszivattyúról.

• A gép a régi hőigényre méretezve, majd jön a szigetelés: a túl nagy gép ciklizál, a jóságfok romlik.
• Magas hőmérsékletű gép radiátorcsere helyett: működik, de a hideg napokon közel az elektromos fűtés költségéhez.
• Beszabályozás nélkül: a régi hálózatban a távoli radiátorok hidegek maradnak, a gép az előremenőt emeli, a számla nő.
• A kazán elbontva szigeteletlen háznál: a fűtőpatron viszi a januárt.
• Az elosztó és a csatlakozás nem ellenőrizve: a régi 1×32 A-es csatlakozás a háromfázisú gépet nem viszi, utólagos bővítés hetekig tart.

Az oldal tetején lévő ársávokat a ház hőigénye (a gép mérete), a cserélendő radiátorok száma és típusa, a csőhálózat és a szivattyúk állapota, a puffer és a tároló mérete, a villamos csatlakozás bővítése, a H tarifás mérés kiépítése és az mozgatja, hogy a szigetelés a fűtéscserével egy ütemben készül-e, mert akkor a gép kisebb és az állványozás, a bontás egyszer fizetendő. A felmérésre az építési év, a falak anyaga és vastagsága, a meglévő szigetelések, az ablakok kora, a radiátorok típusa és mérete, a kazán adattáblája és a tavalyi gázszámlák kellenek.