Kerti csap kiépítése fagymentesen

A víz megfagyva kitágul, és a zárt csőben akkora nyomást kelt, amelyet sem a fém, sem a műanyag cső nem bír ki. A hagyományos falicsapnál az elzáró a homlokzat külső síkján van, mögötte a falban álló víz az első komolyabb fagyban megfagy. A repedés sokszor csak tavasszal derül ki, amikor a csapot kinyitják, és a víz a falban folyik.

A földben futó vezetéket a fagy közvetve is terheli. A Fővárosi Vízművek tapasztalatát idéző VGF&HKL cikk szerint a talaj fagyáskor és olvadáskor néhány millimétert mozog, a sorozatos fagyás-olvadás pedig a földben futó csöveket repedésig terhelheti. A kerti vezetéket ezért fagymentes mélységbe fektetjük, vagy úgy építjük ki, hogy télen leüríthető legyen.

A fagymentes falicsap hosszú szárú szerelvény, amelynek szelepüléke a fal belső, fűtött oldalán van. A SCHELL POLAR II típusnál a szelepülék a homlokzat síkjától 200 mm-⁠re befelé ül, a belső cső pedig minden elzáráskor kényszerszellőzéssel leürül. A KEMPER FROSTI csapnál a beépítési mélység legalább 150 mm, a hossz egy csúszó fali tárcsával állítható. Mindkét típusba visszafolyásgátló és csőszellőző van építve, az EN 1717 szabvány szerinti HD védelmi kombinációval.

A csap hosszát a fal és a homlokzati hőszigetelés vastagságához kell választani, hogy a szelepülék biztosan a fal fagymentes, belső részébe kerüljön. A szárat enyhe lejtéssel, kifelé szereljük, hogy a víz kifolyhasson belőle. Szigetelt homlokzaton a falátvezetést a hőszigetelés síkjában is tömíteni kell, hogy a csap körül ne ázzon be a homlokzat.

A ház falától távolabbi vízvételhez kerti csaposzlop vagy vízvételi akna kerül. A földben futó KPE csövet fagyhatár alá, a gyakorlatban 80⁠–⁠100 cm takarással, homokágyba és jelzőszalaggal fektetjük. A csaposzlop alján leürítő van, a vízvételi aknában elzáró és leürítő, így a föld feletti rész télen víz nélkül marad.

Ha a kerti vezeték csak nyáron kell, sekélyebben is futhat, de akkor a legmélyebb pontján leürítőt kap, és a házban saját elzárót. Ilyenkor ősszel a teljes ágat le kell üríteni, ezt a felmérésen megmutatjuk, és a leürítő helyét a kertben megjelöljük.

1. A kerti ág elzárása a házban, a saját elzárójánál.
2. A kerti csapok és a csaposzlopok kinyitása, a tömlők lecsatolása.
3. A leürítő kinyitása a ház belső oldalán vagy az akna alján, amíg a víz teljesen ki nem folyik.
4. A locsolási almérő és az öntözőrendszer szűrőjének leürítése, ha a gyártó előírja, a mérő szigetelése.
5. Tavasszal a leürítő zárása, a kerti ág lassú feltöltése, a csapok és a kötések ellenőrzése szivárgásra.

A kerti tömlő végét gyakran egy vödörbe, medencébe vagy permetezőbe lógatják. Ha a hálózatban nyomásesés van, a tömlőből a szennyezett víz visszaszívódhat az ivóvízhálózatba. Ezért a tömlőcsatlakozós kerti csapba visszafolyásgátló és légbeszívó kerül, az öntözőrendszer és a locsolási almérő után pedig visszacsapó szelep.

Kútról vagy esővízgyűjtőből táplált kerti hálózatot a közüzemi hálózattal közvetlenül összekötni tilos. Ha a kertben kettő is van, külön csapokkal vezetjük, és jelöljük, melyik csap melyik hálózatról kap vizet, erről a házi vízmű aloldalon írunk.

A locsolási almérővel a kertre használt víz külön mérhető, és arra a szolgáltató szabályai szerint csatornadíj nem számítódik. Ehhez a kerti ágat a házi hálózattól külön kell vezetni, a mérőt a szolgáltatónál regisztrálni és plombáltatni kell. Az öntözőrendszer a mérő után csatlakozik, elzáróval, szűrővel és visszacsapó szeleppel, a mágnesszelepek és a vezérlő elhelyezését a kertépítővel egyeztetjük. A mellékmérő ügyintézéséről a vízóra aloldalon írunk.

A kerti csapok helyét a használat adja: a terasz mellett a takarításhoz és a virágokhoz, a konyhakert vagy a gyümölcsös közelében a locsoláshoz, a kocsibeállónál az autómosáshoz, a medence mellett a feltöltéshez és a kerti zuhanyhoz. Egy 30⁠–⁠40 méteres tömlővel egy átlagos kert egy-két pontról bejárható, de a hosszú tömlő a nyomást is csökkenti, ezért nagyobb kertben inkább több csapot tervezünk.

A fagymentes falicsapok jellemzően 1/2 colos (DN 15) csatlakozással készülnek, ez egy kerti tömlőhöz elég. Öntözőrendszerhez, medencetöltéshez vagy több egyszerre nyitott csaphoz a kerti ágat nagyobb átmérővel vezetjük, és a felmérésen a hálózati nyomást is megmérjük, mert az öntözőfejek gyártói minimális nyomást írnak elő.

Az árat a fal vastagsága és anyaga, a homlokzati hőszigetelés, a falátfúrás, a csaptípus, a kerti nyomvonal hossza és mélysége, a felbontandó burkolat és a földmunka adja. Ha a meglévő vezeték a fal belső oldalán ott fut, ahol a csap kell, a munka rövid. Ha a kertbe több vízvételi pont kell, vagy a locsolási almérő és az öntözőrendszer csatlakozása is része a munkának, az ártáblázat soraiból adódik össze az ajánlat.