Vízvezetékcsere lakásban és házban

A horganyzott acélcső belül évtizedek alatt vízkővel és rozsdával kérgesedik, a keresztmetszete szűkül, a menetes kötései 30⁠–⁠40 év után szivárogni kezdenek. Ezt a gyengülő víznyomás, a reggelente barnás víz, a lassan telő WC-tartály és a sorozatos csőtörés jelzi. Egy ilyen hálózat javítása rövid távon olcsóbb, de a következő hiba a szomszédos szakaszon jön.

Az ólomcső külön eset, mert az ivóvíz minőségét rontja. A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatója szerint az 1980 után épült épületekbe és a panelházakba már nem építettek ólomcsövet, a régebbi, felújítatlan épületekben viszont előfordulhat, és az elavult csövek cseréje a tulajdonos felelőssége. Az ólomcső felismeréséről és cseréjéről külön aloldalon írunk.

Az ötrétegű cső két műanyag réteg között alumíniumbetétet tartalmaz. Az alumínium a csövet alaktartóvá és az oxigén bejutása ellen zárttá teszi, mégis hajlítható, így a nyomvonal kevesebb idommal megoldható. A kötés préselt, toló vagy csavaros idommal készül, a présidomhoz a gyártó présszerszáma tartozik. Az idomok szűkítése miatt egy rövid nyomvonalon a nyomásveszteség nagyobb lehet, mint egy azonos belső átmérőjű rézcsőnél, ezt a csőméret választásánál számoljuk.

A PPR (polipropilén) csövet polifúziós hegesztéssel kötik, a kötés a csővel egy anyaggá olvad. Olcsó, tartós, a vízkő kevésbé tapad rá, a hőtágulása viszont nagy, ezért a meleg vizes ágon kompenzáló ív, csúszó és fix pont kell. Falon kívüli, hosszú szakaszon a PPR cső hullámosodhat, ha a rögzítés nem számol a tágulással.

A tervezés a vízmérőnél kezdődik. A mérő után új főelzáró, szűrő és ha a hálózati nyomás magas, nyomáscsökkentő kerül, mert például a Hajdu bojlerek útmutatója szerint 0,6 MPa (6 bar) feletti hálózati nyomásnál a tároló elé nyomáscsökkentő kell. Innen a vezeték két módon juthat a vételi helyekre: hagyományos ágas rendszerben, ahol a fővezetékről T-idomok ágaznak le, vagy osztós rendszerben, ahol minden vételi hely saját csövet kap egy elzárható osztóról. Az osztós rendszer több csövet jelent, de kevesebb a rejtett kötés.

Minden készülék saját sarokszelepet kap, a fürdő és a konyha külön elzárható ágat. A meleg vizes csöveket hőszigeteléssel vezetjük, a hidegvizes csöveket a meleg mellett is, hogy ne melegedjenek és ne izzadjanak. Ahol a kötés hozzáférhető kell maradjon, szerelőnyílást vagy szervizajtót hagyunk, társasházban a strang előtt bontható burkolatot.

1. Felmérés: a meglévő vezeték anyaga, nyomvonala, a vételi helyek, a mérőhely és a burkolat állapota, a csőrendszer és a nyomvonal kiválasztása.
2. A víz elzárása a mérő után, a régi vezeték leválasztása, ideiglenes csap a konyhában, hogy a lakás ne maradjon víz nélkül estére.
3. Vésés vagy előtétfal-váz a nyomvonalon, a régi csövek bontása, ahol útban vannak.
4. Az új vezeték szerelése a főelzárótól a vételi helyekig, rögzítés, hőszigetelés, falátvezetésnél védőcső.
5. Nyomáspróba az üzemi nyomás fölött, a nyomvonal lefotózása, jegyzőkönyv.
6. A horony bevakolása, a burkolás, majd a szerelvényezés, átmosás és beüzemelés.

Családi háznál a csere sokszor a vízóraaknánál kezdődik: a régi, földben futó acélcső helyére KPE cső kerül fagyhatár alá, homokágyba, a házba lépésnél védőcsőben. Itt kap helyet a kerti ág leürítővel, és ha kell, a locsolási mellékmérő. A ház belsejében a pince vagy a gépészeti helyiség az elosztás kiindulópontja, ahol a szűrő, a nyomáscsökkentő, a vízlágyító és a bojler csatlakozása egy helyen van.

Társasházban a mellékvízmérő utáni szakasz a lakástulajdonosé, a felszálló vezeték közös. A lakáson belüli cseréről a közös képviselőt előre értesíteni kell, a strang elzárását és leürítését vele egyeztetjük. Ha a ház néhány éven belül strangcserét tervez, a lakás csatlakozását úgy készítjük elő, hogy a ház munkája csempeverés nélkül elvégezhető legyen.

A rejtett vezetéket a burkolás előtt nyomáspróbázzuk: a hálózatot vízzel feltöltjük, légtelenítjük, és az üzemi nyomás másfélszeresén, jellemzően 10⁠–⁠15 bar-on, legalább egy-két órán át terheljük. Ha a nyomás nem esik, és egyik kötésnél sem jelenik meg nedvesség, a próba sikeres. Az eredmény, a nyomás és az időtartam a jegyzőkönyvbe kerül, a nyomvonalról pedig méretekkel ellátott fotók készülnek, hogy évek múlva is tudja, hova szabad fúrni.

Beüzemelés előtt a hálózatot átmossuk, mert a szerelésből forgács és szennyeződés maradhat a csőben, amely a perlátorokat és a csaptelepek betétjét eltömíti. Az átadáskor megmutatjuk a főelzárót és az ágak elzáróit, és átadjuk a nyomáspróba jegyzőkönyvét, a fotókat és a beépített szerelvények listáját.

A munkadíjat a vételi helyek száma, a nyomvonal hossza, a falak anyaga (tégla, beton, vasbeton, gipszkarton), a vésés vagy az előtétfal, a régi vezeték bontása és a hozzáférés adja. Az anyagköltséget a csőrendszer, az idomok száma, a szerelvények és a hőszigetelés határozza meg. A burkolat bontását és helyreállítását az ajánlatban külön tételként adjuk meg. Az ártáblázat sávjai tájékoztatók, a tételes ajánlat a felmérés után készül.