Ólomcső cseréje régi lakásban és házban

Az ólom a szervezetben felhalmozódik. A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatója szerint felnőtteknél a tartós terhelés magas vérnyomással, idegrendszeri panaszokkal, izom- és ízületi fájdalommal, memória- és koncentrációs zavarral hozható összefüggésbe. A gyerekek a legérzékenyebbek, mert az idegrendszerük még fejlődik, náluk az ólomterhelés az értelmi fejlődést is ronthatja.

Az ivóvíz ólom határértéke 10 mikrogramm literenként. Az érték 2013 decemberében csökkent 25-ről 10-re, az uniós követelményhez igazodva. Hogy egy ólomcsőből mennyi oldódik a vízbe, az a víz savasságán és keménységén is múlik: a lágy, savasabb víz több ólmot old ki, a kemény víz vízkőréteget képez a cső falán, és ez valamennyire csökkenti a kioldódást.

A kormányhivatali tájékoztató szerint az 1980 után épült épületekbe és a panelházakba már nem építettek ólomcsövet, a régebbi, felújítatlan házakban viszont előfordulhat, a telken belüli bekötővezetéken is. Az Economx 2023-as összefoglalója szerint a kockázat az 1970 előtt, különösen az 1945 előtt épült házakban a legnagyobb. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2018⁠–⁠2020-as felmérése alapján 750 ezer ember élhet magas vagy nagyon magas ólomkockázatú lakásban, a Magyar Víziközmű Szövetség becslése szerint a bekötések nagyjából 3 százaléka ólom, ez mintegy 114 ezer fogyasztót érint.

A kockázatot háztömbönként térképezték fel, de egy-egy lakás eltérhet a tömbtől: egy régi házban, ahol a vezetéket már kicserélték, alacsony lehet, egy újabb ház régi bekötéssel pedig magas. Ezért a felmérésen a vezetéket magát nézzük meg.

A legkönnyebb a vízóra környékén, a pincében és a WC-tartály vagy a mosogató bekötésénél megnézni, ahol a cső látható. A falban futó szakaszt a felmérésen kis bontással ellenőrizzük, ha a látható részeken ólom van.

• Matt, sötétszürke felület, amely a karcolás helyén ezüstösen csillog.
• Puha anyag, amely egy csavarhúzóval könnyen bemélyíthető.
• A mágnes nem tapad rá, szemben a horganyzott acélcsővel.
• Hajlított, ívelt nyomvonal, kevés idommal, mert az ólmot hajlítva szerelték.
• Vastag, hurkás, forrasztott kötések a leágazásoknál és a menetes csatlakozások előtt.
• Az épület 1980 előtt, különösen 1945 előtt épült, és a vezetéket azóta nem cserélték.

A víziközmű-szolgáltató a vízmérőig felel a víz minőségéért, a mérő utáni házi hálózat a tulajdonosé, és az elavult csövek cseréje is az ő feladata. A szolgáltató kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni, ha a minőségi hiba a házi vízelosztó rendszer anyagából, állapotából vagy karbantartási hibájából ered. Ha az ólom a bekötővezetékben van, annak cseréjét a szolgáltatónál kell kérni.

A rendelet az elsőbbségi létesítményekre, köztük a kiemelt kockázatú gyermekintézményekre ólomkockázat-értékelést ír elő, amelyet az üzemeltető vagy a tulajdonos készít el, a járási hivatal hagy jóvá, és hatévente felül kell vizsgálni. Lakóépületre ilyen kötelezettség nincs, ott a tulajdonos döntésén múlik a csere.

1. Felmérés: az ólom szakaszok helye a vízmérőtől a csapokig, a csatlakozó acél- és rézszakaszok állapota, a nyomvonal és a burkolat.
2. Ha az ólom a bekötővezetékben is van, kérelem a szolgáltatónál a bekötés cseréjére, a két munka időpontjának összehangolása.
3. A víz elzárása, a régi ólomcső kibontása, a hulladék fémhulladékként való elszállítása.
4. Az új vezeték szerelése ötrétegű vagy PPR csőből, új főelzáróval, szűrővel és sarokszelepekkel.
5. Nyomáspróba, a hálózat alapos átmosása, a rejtett szakaszok lefotózása, a falak helyreállítása.
6. Kérésre vízminta vétele akkreditált laboratóriummal a csere után.

Régi bérházakban a felszálló vezeték és a lakásonkénti leágazások is lehetnek ólomból. Az Economx által bemutatott mérésben egy 1920-as években épült budapesti ház konyhai csapjánál a pangó vízből közel 40 mikrogramm ólmot mértek literenként, ami a határérték négyszerese, egy hetvenes évek végén épült házban ugyanez 0,29 volt.

A felszálló vezeték közös tulajdon, a cseréjéről a közgyűlés dönt, és a munka strangonként, egyszerre több lakásban halad. Ha a ház erre készül, a lakáson belüli leágazásokat úgy cseréljük, hogy a ház munkája a lakás szintjén egyszerű csatlakozás legyen. A strangcseréről a panel strangcsere és a felszálló vezetékek cseréje aloldalakon írunk.

A kormányhivatali tájékoztató azt javasolja, hogy ha a víz hosszabb ideig állt a csőben, például reggel vagy hazaérkezéskor, néhány percig folyassák, mielőtt ivásra vagy főzésre használják. Az Economx összefoglalója naponta legalább egyszer egy perc folyatást említ. Víztisztító berendezés csökkentheti a fémszennyezést, a tartós megoldás a csere. Ha a lakásban kisgyerek vagy várandós nő él, a cserét ne halassza.

Az árat az ólom szakaszok hossza és helye, a vételi helyek száma, a falak anyaga, a burkolat bontása és helyreállítása adja, és az, hogy a csere megáll-e a lakás határán, vagy a strangot és a bekötővezetéket is érinti. Ha az ólom csak a vízóra körül és egy-két leágazásban van, a munka egy-két nap. Ha a teljes vezeték ólom, a cserét a teljes vízvezeték cseréjeként árazzuk, a burkolással egyeztetett ütemben.