Páraelszívó szerelése és kivezetése

A legjobb kivezetés a legrövidebb: a főzőlap mögötti vagy melletti külső falon át, egy magfúrással. A furat enyhén kifelé lejt, a falcső körül a rés tömített, hőszigetelt homlokzatnál a szigetelést és a vakolatot helyreállítjuk. Kívül rovarhálós fali zsalu kerül, belül vagy a csőben visszacsapó szelep, hogy kikapcsolt elszívónál ne jöjjön be hideg levegő.

Ha a főzőlap belső falnál vagy szigeten van, a csatorna a felső szekrények tetején, álmennyezetben vagy gerendák között fut a külső falig. A csatornát hideg térben, például padláson hőszigeteljük, különben a meleg, párás levegő a cső falán lecsapódik, és visszafolyik az elszívóba.

A háztartási elszívók többsége 150 mm-⁠es csatlakozással készül. A gyártói útmutatók jellemzően legfeljebb 6 m csőhosszal és négy 90 fokos könyökkel számolnak a teljes teljesítményre. Minden további ív, a szűkítés és a lapos csatorna ellenállást ad, a ventilátor hangosabb lesz, és kevesebbet szív.

A merev, sima belső falú cső kisebb ellenállású és csendesebb, mint a gégecső, amely csak rövid csatlakozó szakaszra jó. A visszacsapó szelepet úgy építjük be, hogy tisztítható maradjon, mert a zsíros lerakódás idővel megakaszthatja.

Egy erős kivezetéses elszívó óránként több száz köbméter levegőt visz ki. Ha a lakás légzáró, a helyére nem jön be levegő, az elszívó teljesítménye leesik, a bejárati ajtó nehezen nyílik, és a kürtőkből, a lefolyók bűzzárain át vagy a szomszéd lakásból áramlik be a hiányzó levegő. A páraelszívók szerelési útmutatói ezért légpótlást írnak elő, és tűzhelyfüggő készülékkel közös légtérben a helyiségben legfeljebb 4 Pa nyomáscsökkenést engednek.

A légpótlás lehet a tokba vagy a falba épített légbevezető, egy ablakkapcsoló, amely csak nyitott ablaknál engedi indulni az elszívót, vagy gépi légpótlás. Hővisszanyerős szellőztetésű házban a páraelszívót a rendszer légmérlegével együtt kell tervezni.

A nyitott égésterű gázkészülék a helyiség levegőjével ég, és az égésterméket a kémény huzata viszi el. Mellette a páraelszívó által okozott depresszió megfordíthatja a kéményben az áramlást, és szén-monoxid kerülhet a lakásba. A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint ilyen lakásban a konyhai páraelszívó és az elszívó ventilátor beépítése tervköteles átalakítás, jogosult tervező bevonása kötelező, a tervet a földgázelosztóval felül kell vizsgáltatni, és a tervtől csak újabb tervfelülvizsgálat alapján lehet eltérni.

A gázkészüléket és a gázvezetéket érintő munkát nyilvántartott gázszerelő végzi, a gáz felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szabályait az 1/2020. (I. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. A kéményseprő-ipari ellenőrzés a tüzelőberendezés égési levegőjének utánpótlását is vizsgálja. Sokszor az a jobb megoldás, ha a régi, kéményes készülék zárt égésterűre cserélődik, és utána a páraelszívó szabadon választható.

A külső fal, a homlokzat és a kürtők a társasház közös tulajdonában vannak, a magfúráshoz és a fali zsaluhoz a közösség hozzájárulása kell. Égéstermék-elvezető kéménybe páraelszívót kötni tilos, a közös szellőző fő légcsatornára sem köthető. Ha a ház nem járul hozzá a kivezetéshez, a keringetéses, szénszűrős elszívó marad.

Az oldal tetején lévő sávokat az elszívó típusa, a kivezetés útja és hossza, a fal anyaga és vastagsága, a homlokzat hőszigetelése, a villamos előkészítés és a légpótlás módja határozza meg. Gázkészülékes lakásban a tervezés és a földgázelosztó tervfelülvizsgálata külön tétel, ezt a felmérésen jelezzük.