Ablakcsere utáni helyreállítás

A régi tokot a falból ki kell vágni vagy feszíteni. A fatokot a falba rögzítő karmok, a beton- és acéltokot a habarcs fogja, ezek bontásakor a káva vakolata körben letörik, a sarkok sérülnek, a régi párkány alatt laza habarcs és törmelék marad. Gerébtokos és vastag falú régi házakban a sérülés nagyobb, mert a tok mélyen ül a falban, panelben a betontok bontása sok port és vésést jelent.

Az új ablak beépítése után a tok és a fal között 1⁠–⁠3 cm-⁠es fuga marad, amelyet hab és szalag zár. Ezt a fugát a helyreállítás takarja el, és ez adja a nyílás végleges, kész képét. A helyreállítás a szalagokat nem sértheti meg, a belső szalag a vakolatba ágyazódik, vagy a gipszkarton takarja.

A belső kávát két módon lehet helyreállítani. A vakolásnál a laza részeket leverjük, a felületet alapozzuk, a káva élére élvédő profil kerül, és a kávát a régi vakolat síkjáig vakoljuk, majd glettelés és festés következik. Ez a legtartósabb, a régi falhoz jól illeszkedik, de a vakolat száradása napokat vesz igénybe.

A gipszkarton kávaburkolatnál a kávára ragasztott vagy profilra szerelt gipszkarton csík kerül, élvédővel, glettelve. Gyorsabb és szárazabb, a káva síkja is egyenesebb lesz, de a csatlakozást a falhoz és a tokhoz gondosan kell kialakítani, a tok mellett rugalmas tömítéssel, hogy ne repedjen meg.

Kívül a sérült vakolatot pótoljuk, és a tok külső szalagját a vakolatba ágyazzuk. Ha a homlokzat szigetelt, vagy szigetelés készül, a külső kávát is szigetelni kell, mert a káva a fal leggyengébb hőtechnikai pontja lehet. A német szakirodalom 40⁠–⁠80 mm-⁠es kávaszigetelést javasol, ahol a tok elhelyezése ezt engedi; ahol kevesebb hely van, vékonyabb, nagy szilárdságú lap kerül a kávába, és a szigetelés a tok külső élére is rátakar.

A szigetelt kávát hálóval és ragasztóval kell erősíteni, majd a homlokzat vakolatával azonos felületet kap. Nemesvakolatos homlokzaton a színt és a szemcseméretet egyeztetni kell, a foltszerű javítás eltérő árnyalatú lehet, ezért nagyobb felületen a teljes homlokzati sík újrafestése adhat egységes képet.

A belső párkány a tok alsó profiljába illeszkedik, alatta a fugát habbal kell kitölteni, hogy ne kongjon és ne hajoljon le. Fűtőtest fölött a párkány ne takarja el teljesen a felfelé áramló meleg levegőt, különben az ablak alja hideg marad, és párásodik.

A külső párkány alumínium vagy horganyzott, festett acél. Lejtenie kell kifelé, legalább 3⁠–⁠4 cm-⁠rel túl kell nyúlnia a kész homlokzaton, és az alsó élén vízorral kell lezárulnia, hogy a víz lecsöppenjen, és ne a falra folyjon. Oldalt véglezáró vagy felhajtott perem kerül, ez akadályozza meg, hogy a víz a párkány végénél a vakolat mögé jusson.

A párkány a tok alsó profiljába vagy egy csatlakozó profilba illeszkedik, alatta a fugát a külső szalag zárja. Hosszú párkánynál a hőtágulás miatt toldóelem vagy mozgási hézag kell. A rosszul bekötött párkány az ablakcsere utáni beázások gyakori oka.

A vakolás és a festés között a vakolat vastagságától és a hőmérséklettől függően néhány nap telik el. Külső vakolás +5 °C alatt nem végezhető, télen a külső munkát enyhébb napra tesszük, a belsőt fűtött térben elvégezzük.

1. Az ablak beépítése, rögzítése, szalagozása és a hab kikeményedése.
2. A laza vakolat leverése, alapozás, élvédők elhelyezése.
3. A belső káva vakolása vagy gipszkarton burkolása, a külső káva vakolása vagy szigetelése.
4. A belső és a külső párkány beépítése, a csatlakozások tömítése.
5. Száradás után glettelés, csiszolás, majd festés két rétegben.

Az árat a káva mélysége és sérülése, a régi tok bontásának módja, a vakolás vagy gipszkarton választása, a káva szigetelése, a párkányok anyaga és hossza, a festendő felület és a hozzáférés határozza meg. Egy hazai árösszesítő a helyreállítást és a hulladék elszállítását külön tételként sorolja, mert az ablakos ajánlatokban gyakran nincs benne. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.