Gerébtokos ablak cseréje vagy felújítása

A gerébtokos ablak két szárnysorból áll, amelyek egy közös, a fal vastagságát körbefogó, dobozszerű tokban ülnek. A külső és a belső szárny között 10⁠–⁠20 cm-⁠es légréteg van. A német szakirodalom ezt Kastenfensternek nevezi, és két változatát különbözteti meg: az egyiknél mindkét szárny befelé nyílik, ezért a külső szárny kisebb, a másiknál a külső kifelé, a belső befelé nyílik.

A kapcsolt ablaknál a két szárnyat egymáshoz rögzítik, és egy közös pánton, együtt nyílnak; tisztításhoz a kapcsolás oldható. A német forrás szerint a kapcsolt ablak a 19. század második felében jelent meg, de csak a második világháború után terjedt el, amíg a hőszigetelő üveg ki nem szorította. Nálunk a kettő keveredik a köznyelvben, a régi bérházakban és családi házakban a kapcsolt gerébtokos ablak a leggyakoribb.

Az egyrétegű üveg hőátbocsátása 5,8 W/m²K körül van, a két szárny és a köztük lévő légréteg együtt ennél jobb, de messze elmarad a mai ablakoktól. Egy energetikai mintaszámítás a régi ablakokat 3,8 W/m²K-es hőátbocsátással vette számításba, egy mai háromrétegű ablaké 0,7⁠–⁠1,0. A régi szerkezeteken nincs tömítés, a szárnyak a festékrétegektől és a vetemedéstől nem zárnak pontosan, a tok és a fal között a régi habarcs és kóc kiszáradt.

A két szárny közötti légréteg akkor szigetel jól, ha a belső szárny tömören zár, a külső pedig valamennyire szellőzik. Ha fordítva van, a szoba párája a szárnyak közé jut, és a külső üveg belső oldalán lecsapódik, télen jégvirágot rajzol.

A gerébtokos ablak felújítása akkor éri meg, ha a tok és a szárnyak fája ép, főleg a tok alsó része és a vízvető. A felújítás legnagyobb haszna a belső szárny: tömítőprofil kerül bele marással, a régi üveg helyére vékony, kétrétegű hőszigetelő üveg, ha a falc és a szárny elbírja. A külső szárny egyrétegű marad, de a festése és a gittelése megvédi a fát.

A műemlékvédelmi gyakorlat a régi ablakot akkor is megtartja, ha önmagában nem elég jó: mögé vagy a belső szárny helyére egy második, korszerű ablak kerül, amelynek az osztása nem kell, hogy a történeti ablakot kövesse. A homlokzat nem változik, a hőszigetelés jelentősen javul.

1. Állapotfelmérés szárnyanként, a tok alsó részének és a vízvetőnek a vizsgálata.
2. A szárnyak kiemelése, a régi festék eltávolítása, a sérült fa pótlása.
3. Tömítőprofil marása a belső szárnyba, szükség esetén hőszigetelő üveg beépítése.
4. Alapozás, festés, a vasalat javítása vagy pótlása, a szárnyak visszahelyezése és beállítása.
5. A tok és a fal közötti fuga tömítése, ahol a régi kitöltés kihullott.

Ha a felújítás nem éri meg, az új ablaknak a homlokzaton a régit kell idéznie: ugyanaz az osztás, hasonló szárny- és osztósorszélesség, hasonló szín. Faablakkal ez jól megoldható, a 78 mm-⁠es vagy vastagabb profil háromrétegű üveggel az épületenergetikai előírás követelményét is teljesíti, és az osztósor lehet valódi vagy az üvegre mindkét oldalon ragasztott, távtartóval kiegészített. A műanyag ablak profilja szélesebb, az osztása korlátozottabb, ezért védett homlokzaton sokszor nem engedélyezik.

Egy gerébtokos ablak helyére egyetlen szárnysorú új ablak kerül, a fal mélységében így több hely marad. A régi tok helyén a kávát helyre kell állítani, a kitakarás takarólécekkel vagy vakolással készül.

A régi házak falai 40⁠–⁠60 cm vastagok, tömör téglából vagy vegyes falazatból. A gerébtok a fal szinte teljes mélységét kitöltötte, az új ablak viszont csak 8⁠–⁠9 cm mély. Ha a belső síkra kerül, a külső káva 30⁠–⁠50 cm mély lesz, hideg, vizet gyűjt, és a belső sarok is lehűl. Ha a külső síkra, a belső káva lesz mély, széles belső párkánnyal, és a homlokzat síkja közel marad a régihez.

A legtöbbször a fal külső harmada vagy középső része a jó hely, szigetelt vagy szigetelendő homlokzatnál a külső sík. A régi tok bontása vastag falnál több munkával jár, a káva helyreállítása is nagyobb felület, ezt az ajánlatban külön tételként mutatjuk.

A régi bérházak és villák egy része helyi védett vagy műemlék, és sok település a történeti utcaképet településképi rendelettel védi. Budapest XIII. kerületének tájékoztatója szerint a védett és a kiemelten meghatározó területeken a homlokzati megjelenést befolyásoló nyílászárócsere bejelentésköteles, ha a méret, az osztás, az anyag vagy a szín változik. Ilyenkor homlokzati rajz, fotó és színterv kell, az önkormányzat 15 napon belül dönt.

Az épületenergetikai előírás műemléknél és helyi védett épületnél eltérést enged a hőtechnikai követelménytől, ha annak teljesítése a védett értéket sértené. Társasházban a homlokzat megjelenését érintő cseréhez a közgyűlés hozzájárulása kellhet, a munkát pedig előre be kell jelenteni a közös képviselőnek.

A felújításnál a szárnyak száma és mérete, a festékrétegek, a javítandó fa mennyisége, a tömítés és az üvegcsere adja az árat. A cserénél a régi szerkezet bontása vastag falból, az osztás és a profil, az anyag (fa vagy műanyag), az üvegezés, a beépítési sík és a káva helyreállítása. Egy hazai árösszesítő a kapcsolt gerébtokos szerkezet bontását és a régi tok takarólécekkel való kitakarását külön tételként sorolja. A sávok az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.