Faablak felújítása vagy cseréje

A régi faablak romlása szinte mindig alulról indul. A víz a vízvetőn, a tok alsó vízszintes elemén és a szárnyak alsó sarokkötéseinél áll meg, ott szívja be a fa, és ott kezd korhadni. A felmérésen ezeket a pontokat árral vagy csavarhúzóval megnyomjuk: ha a fa puha, szálas vagy morzsolódik, a helyi javítás vagy a csere jön szóba.

• A tok alsó eleme és a vízvető: korhadás, repedés, hiányzó festék.
• A szárnyak sarokkötései: lazulás, nyílt illesztés, vetemedés.
• A vasalat: kopott pántok, hiányzó zárópontok, nehezen forduló kilincs.
• Az üvegfalc: mélysége, az üvegtartó gitt vagy léc állapota.
• A tok és a fal közötti fuga: rések, hiányzó tömítés, vizesedés a kávában.

A felújítás a régi festékrétegek eltávolításával kezdődik csiszolással vagy hőlégfúvóval, ezt követi a sérült részek javítása faanyaggal vagy kétkomponensű fatapasszal, majd az alapozás és két réteg fedőfesték vagy lazúr. A huzatot a szárnyba vagy a tokba mart horonyba nyomott szilikon vagy EPDM tömítőprofil szünteti meg, ez a régi, tömítés nélküli ablakoknál a legnagyobb változást hozza. A vasalatot beállítjuk, a hiányzó vagy kopott elemeket pótoljuk.

Kapcsolt ablaknál a két szárny közé kerülő pára a belső szárny tömítetlenségének jele. Ha a belső szárny jól zár, és a külső szárny kifelé szellőzik, a szárnyak közötti üveg nem párásodik.

A meglévő fa szárnyba akkor tehető hőszigetelő üveg, ha az üvegfalc elég mély a vastagabb üveghez, vagy kibővíthető, és a szárny, a pántok elbírják a nagyobb súlyt. Kapcsolt ablaknál a belső szárnyba kerül vékony, kétrétegű hőszigetelő üveg, a külső szárny egyrétegű marad. Ez a régi osztást és a homlokzati képet megtartja, a hőveszteséget pedig érezhetően csökkenti.

A műemlékvédelmi gyakorlat a régi, egyszerű ablakokat is így kezeli: a történeti ablak megmarad, mögé vagy elé egy második, korszerű ablak kerül, amelynek az osztása nem kell, hogy a régit kövesse. Így a hőszigetelés jelentősen javul, a homlokzat pedig nem változik.

Ha a tok alsó része és a szárnyak sarkai átkorhadtak, a szárnyak annyira vetemedtek, hogy tömítéssel sem zárnak, vagy a fal és a tok közötti fuga is szétesett, a felújítás csak rövid időre segít. Ugyanígy cserét javaslunk, ha a homlokzat hőszigetelése miatt az ablaknak más síkba kell kerülnie, vagy ha az ablaknak az épületenergetikai előírás követelményét kell teljesítenie, például támogatott energetikai felújításnál.

Egy hazai faipari vizsgálat szerint egy 68 mm-⁠es, kétrétegű, 1,1-es Ug értékű üveggel szerelt faablak számított Uw értéke 1,44⁠–⁠1,57 W/m²K volt. Ez ma a fa és PVC ablakra előírt 1,1 W/m²K-es követelmény felett van, ezért új faablaknál 78 mm-⁠es vagy vastagabb profil és háromrétegű üveg kell.

Időjárásnak erősen kitett, nyugati vagy déli homlokzaton a fa-alumínium ablak jó középút: belül fa, kívül alumíniumburkolat védi a profilt, a festés kimarad, a megjelenés kívül is karcsú marad.

A felújításnál a szárnyak száma (egyszerű vagy kapcsolt ablak), a festékrétegek vastagsága és eltávolítása, a javítandó fa mennyisége, a tömítés hossza, az üvegcsere és a vasalat pótlása számít. Egy hazai árösszesítő szerint egyes kivitelezők a felújítást csak több ablaktól vállalják, kevesebb darabnál felárral. A cserénél a profil, az üvegezés, a méret és az osztás, a régi tok bontása és a káva helyreállítása adja az árat. Mindkét változat sávjai az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek.

A faablak élettartamát a felületkezelés szabja meg. A déli és nyugati oldalon 3⁠–⁠4, az északi oldalon 5⁠–⁠6 évente kell átfesteni vagy lazúrozni, mielőtt a festék megreped. A tok alsó részén és a vízvetőn a sérült festéket azonnal javítani kell, mert a víz ott jut be a fába. A vasalatot évente kenni és szükség szerint beállítani kell, a tömítőprofilt pedig nem szabad lefesteni, mert attól megkeményedik.