Alap megerősítése statikus tervvel

Az alapmozgás jellemző jelei a lábazat alá is lefutó, egyik végén szélesebb, kívül és belül is látható repedések, a szoruló ajtók és ablakok, a padló lejtése, a ház mellett megsüllyedt járda vagy térburkolat, és a fal elválása a lábazattól. Ezek nem mindig jelentenek aktív süllyedést, egy régi, már nyugvó mozgás is hagyhat ilyen nyomokat, ezért a vizsgálat része a repedések megfigyelése is.

• Csapadékvíz a lábazatnál, hiányzó vagy eltört ereszcsatorna-lefolyó, a ház felé lejtő burkolat.
• Szivárgó víz- vagy csatornavezeték az alap közelében.
• Agyagos talaj kiszáradása és duzzadása, amit a ház közelében álló fák vízfelvétele vagy kivágása is okozhat.
• Sekély, gyenge vagy a nedvesség miatt tönkrement alap, régi tégla- vagy kőalap.
• Szomszédos földmunka, pince- vagy alapásás, a talajvízszint változása.
• Új teher, például ráépítés vagy tetőtér-beépítés az alap ellenőrzése nélkül.

A statikus először a repedéseket és az alakváltozásokat veszi fel, majd az alap mellett kutatógödröt kér, amelyben látszik az alap mélysége, szélessége, anyaga és a közvetlenül alatta lévő talaj. A régi házak alapja gyakran sekély tégla vagy kő, és a nedvesség, a talajvízben oldott sók idővel gyengítik. Egy szegedi épület statikai szakvéleménye például a talajvízzel érintkező tégla sávalapoknál mintegy 20 százalékos szilárdságcsökkenést állapított meg.

Ha a megerősítés mélyebbre nyúlik, vagy a talaj rétegződése nem ismert, talajmechanikai fúrás kell. A fúrásokból kiderül a rétegek sorrendje, a teherbíró réteg mélysége, a talajvíz szintje és a talaj duzzadási hajlama, és ezek döntik el, melyik eljárás működik.

Nem minden süllyedés kíván alapmegerősítést. Ha a repedések a megfigyelés alatt nem nőnek, és a mozgás oka egy már megszüntetett vízkár vagy a talaj építés utáni, már lezárult tömörödése volt, a vízelvezetés rendbetétele és a repedések javítása is elég lehet. Agyagos talajon, a ház mellett álló fánál viszont a mozgás évszakról évszakra visszatérhet, ilyenkor a fa sorsáról és a gyökérzóna elzárásáról is dönteni kell, mert egy hirtelen kivágás után a talaj visszaduzzadhat.

Négy fő eljárás van. A választást a talaj, a falazat, a hozzáférés és a ház használata együtt dönti el, és egy házon belül is előfordul, hogy két szakaszon más megoldás kell.

A hagyományos aláfalazásnál a fal alól egyszerre csak egy rövid szakasz bontható ki, és a következő nem lehet szomszédos az előzővel. Egy hazai műszaki javaslat egy régi vályogháznál 1,00⁠–⁠1,20 m-⁠es szakaszokkal és 2,40⁠–⁠2,70 m mély, dúcolt munkagödrökkel számolt, és a nagy földmunka és a talaj megbolygatása miatt végül az injektálást választották. A szakaszok sorrendjét és a kötési időket a terv rögzíti, mert az elégtelen oldalirányú megtámasztás falomláshoz vezethet.

Az alapszélesítésnél az alap mellé, kétoldalt vasbeton gerenda kerül, amelyet a falon átvezetett tüskék vagy keresztgerendák kötnek össze. Ez akkor jó, ha a talaj sekélyen is teherbíró, csak a talpfelület kevés. Tetőtér-beépítésnél vagy ráépítésnél a falazott sávalapok szélesítése a leggyakoribb megoldás.

Az injektálásnál az alap alatti talajba injektálócsöveken át cementes vagy műgyanta alapú anyagot juttatnak, amely a talajjal teherhordó réteget képez, és megállítja a süllyedést. Kis furatokkal, a ház körül vagy belül dolgoznak, a ház használható marad. Az expandáló gyantás eljárásnál a gyanta a talajban habosodva tömörít, a hatást közben szintméréssel ellenőrzik. Az injektálás hatékonysága a talajtól függ: egy összefoglaló az alacsony nyomású vegyi injektálást csak homokos, 25 százaléknál kevesebb iszapot és agyagot tartalmazó talajra ajánlja, ezért előtte talajvizsgálat kell.

A mikrocölöpök jellemzően 150⁠–⁠300 mm átmérőjű fúrt cölöpök, többnyire 5 méternél mélyebbre nyúlnak, és a terhet a felső, megbízhatatlan rétegek alatt adják át. A meglévő alaphoz átfúrással vagy új vasbeton fejgerendával kötik őket. Egy belga családi háznál 24 darab, 9 méter hosszú mikrocölöp stabilizálta az agyagos talajon süllyedő épületet, a cölöpöket magfúrással kötötték a meglévő alaphoz. A már említett szegedi szakvélemény a gyengült sávalapok tehermentesítésére a falak mentén fúrt-injektált mikrocölöpsort javasolt.

A kivitelezés közben a statikus jelenléte a kritikus pontokon kötelező eleme a tervnek. Egy rosszul kötött cölöpfej vagy egy túl hosszan nyitva hagyott aláfalazási szakasz később csak bontással javítható.

1. A vízelvezetés és a szivárgó vezetékek javítása a megerősítés előtt vagy azzal együtt.
2. A repedések és a szintek felvétele a munka előtt, a mérési pontok kijelölése.
3. A munka a terv szerinti sorrendben, szakaszonként, a statikus ellenőrzésével a kritikus lépéseknél.
4. Injektálásnál a mozgások folyamatos mérése, aláfalazásnál a szakaszok átvétele a visszatöltés előtt.
5. Utómérés hetek vagy hónapok múlva, a repedések javítása csak a mozgás megszűnése után.

A vizsgálat és a terv díját a ház mérete, a feltárás és a talajvizsgálat szükségessége és az eljárás bonyolultsága adja. A kivitelezés árát a megerősítendő falhossz, a mélység, a választott eljárás, a hozzáférés (belül, kívül vagy mindkét oldalon), a földmunka és a helyreállítás határozza meg, injektálásnál a bejuttatott anyag mennyisége, mikrocölöpnél a cölöpök száma és hossza. Az oldal tetején lévő ársávok a vizsgálatra és a tervre vonatkoznak, a kivitelezést a terv alapján tételesen árazzuk.