Vizesedő fal okai és megszüntetése

A felszívódó talajnedvesség a fal alsó részét nedvesíti, egyenletes sávban, amelynek a felső határa hullámos, és gyakran fehér, pelyhes sókivirágzás jelzi. A nedves zóna magassága a fal vastagságától és a párolgástól függ, 50 cm és 150 cm között szokott lenni, vastag kőfalban magasabb. A folt télen-nyáron ott van, és a vakolat alulról hámlik. A csapadékvíz foltja a lábazatnál, az ereszcsatorna lefolyója alatt, a terasz vagy a lapos tető csatlakozásánál jelenik meg, eső után erősödik, száraz hetekben halványul, és nem feltétlenül jár sókivirágzással.

A páralecsapódás ott jelentkezik, ahol a fal felülete hideg: a külső sarkokban, a mennyezet és a fal találkozásánál, az ablakkáva mellett, a hőhidas vasbeton gerenda alatt, a nagy szekrény mögött. Penész kíséri, nem só, és télen rosszabb, amikor fűtenek és keveset szellőztetnek. A csőtörés vagy csatornaszivárgás egy pontból indul, körkörösen terjed, a padlót is nedvesíti, nem függ az évszaktól, és a vízóra zárt csapoknál is forog. Fűtéscsőnél a nedves folt meleg.

A kézi, kapacitív vagy ellenállásos nedvességmérő a felület közeli néhány centiméter nedvességére ad tájékoztató értéket, és arra jó, hogy a fal mentén és több magasságban felvegyük a nedvességprofilt. A profil alakja beszédes: alulról felfelé csökkenő érték felszívódást, a külső oldalon és a csatlakozásnál kiugró érték csapadékot, a sarokban mért, de a fal közepén normál érték párát jelez. A pontos nedvességtartalmat a falból vett mintán, kalcium-karbidos (CM) vagy szárításos méréssel lehet meghatározni; vakolás és burkolás előtt ez az irányadó.

A sókivirágzás a felszívódás ujjlenyomata. A talajból nitrát, a téglából és a habarcsból szulfát, az útsózásból klorid jut a falba, és a párolgás határán kikristályosodik. Ezek a sók nedvszívók: párás napokon vizet kötnek meg a levegőből, száraz napokon leadják, ezért a sós fal akkor is nedves, ha a felszívódást már megszüntették. A sós vakolatot ezért a szigetelés után cserélni kell, és a mérés a sótartalom ismerete nélkül félrevezet, mert a só növeli a mért értéket.

Az 1950 előtt épült tégla-, kő- és vályogházakban gyakran nincs vízszintes szigetelés, vagy a kátránypapír elporladt; a lábazat vakolata cementes és zárt, a járda a ház felé lejt, az ereszcsatorna hiányzik, és az új műanyag ablakok után a szellőzés is megszűnt. Ilyenkor egyszerre három-négy ok dolgozik, és a megoldás is lépcsős: előbb a külső vizet tereljük el (lefolyó, járda, lábazat), aztán a felszívódást zárjuk le (injektálás), utána a sós vakolatot cseréljük, és a szellőzést rendezzük. A sorrend nem véletlen: a legolcsóbb és a leggyorsabban ható lépés az első.

Vályogfalnál a módszer külön elbírálást kíván, mert a vályog a nedvességtől szétesik, és a sziloxán oldat nem való bele; a krémes injektálás, a mechanikus zár és a külső vízelterelés jön szóba. Műemléki vagy helyi védett háznál az örökségvédelmi szabályok a lábazat és a vakolat anyagát is érinthetik.

Felszívódásnál a falban kell zárat létrehozni: injektálással, falátvágással vagy lemezbeveréssel, a falazat szerint. Utána a sós vakolat cseréje és szárító vakolat, a száradás hónapokig tart. Csapadéknál a víz útját kell elterelni: a lefolyók bekötése, a járda háztól elfelé lejtetése, lábazati szigetelés a terepszint alá és fölé, kötött talajnál drén. Ez gyakran olcsóbb és gyorsabb, mint bármilyen falszigetelés, és nélküle a szigetelés sem tart.

Páránál a hideg felületet kell melegebbé tenni és a párát elvezetni: külső hőszigetelés vagy a hőhíd belső oldali szigetelése kalcium-szilikát lappal, páraérzékelős elszívó a fürdőben és a konyhában, rendszeres, rövid, teljes ablakos szellőztetés, a bútor elhúzása a külső faltól. Csőtörésnél a szivárgás helyét hőkamerával és nedvességméréssel behatároljuk, a csövet javítjuk, majd a falat és az aljzatot gépi szárítással szárítjuk, mert magától hónapokig nedves maradna, és közben penészedik.

• Ne fesse le a foltot penészgátló vagy zárt diszperziós festékkel; az okot elfedi, a fal mögötte tovább nedvesedik.
• Ne tegyen a nedves falra lambériát, tapétát, hőszigetelő tapétát, gipszkartont; mögötte penész nő.
• Ne vakolja újra cementes vakolattal; a só és a víz a zárt vakolat mögött gyűlik, és egyben hozza le.
• Ne vásároljon elektrofizikai falszárító dobozt; a szakirodalom a hatását bizonyítatlannak tartja.
• Ne szellőztessen nyáron napközben nedves pincét; a meleg, párás levegő a hideg falon lecsapódik.

Az ár a megtalált okkal arányos. A csapadék elterelése, egy lefolyó bekötése vagy a járda lejtésének javítása a legolcsóbb; a hőhíd belső szigetelése és a szellőztetés rendezése közepes; a falszigetelés folyóméterre, a vakolatcserével együtt a legnagyobb tétel. A csőtörésnél a feltárás és a helyreállítás mértéke számít. Az oldal tetején lévő ársávok a leggyakoribb megoldásokat mutatják, a felmérés után az Ön házára szabott, tételes ajánlatot kap, amelyben a mérési eredmény és a módszer indoklása is szerepel.