Alap megerősítése statikai terv alapján

Az alap akkor mozdul meg, ha az alatta lévő talaj teherbírása megváltozik, vagy a ráeső teher megnő. A leggyakoribb okok az agyagos talaj zsugorodása aszályban és duzzadása átázáskor, a talajvíz szintjének változása, a csőtörés vagy a rossz csapadékvíz-elvezetés által kimosott talaj, a laza feltöltésre épült alap, a szomszédban nyitott munkagödör, valamint a ház terhének növelése, például emeletráépítésnél vagy tetőtér-beépítésnél.

A jelek a falakon és a nyílásokon jelennek meg: ferde vagy lépcsős repedés a nyílások sarkából, az épület egyik sarkában szélesedő repedés, szoruló ajtók és ablakok, megbillenő padló, a lábazat és a járda között nyíló rés. Egy repedés önmagában nem jelenti, hogy alapmegerősítés kell, a vakolat zsugorodása és a hőmozgás is okozhat hajszálrepedést. A döntéshez statikus vizsgálat kell.

Az alapmegerősítés gyűjtőfogalom, minden olyan beavatkozást jelent, amely a meglévő alap teherbírását növeli vagy a terhet mélyebb, teherbíró talajra viszi. Az aláalapozás a meglévő alap alá épített új alaptest, amelyet rövid szakaszokban készítenek. Az aláfalazás ennek régebbi, falazott változata, a köznyelvben gyakran az aláalapozás szinonimájaként használják. A vasbeton köpenyezés az alaptest két oldalára betonozott, vele összekötött vasbeton gerenda, amely szélesíti és merevíti az alapot.

A talajinjektálás az alap alatti talaj szilárdítása befúrt csöveken át juttatott anyaggal: cementes vagy cement-szilikát masszával, habcementtel, illetve expandáló, vagyis térfogatát növelő poliuretán gyantával vagy geopolimerrel. A mikrocölöpözés kis átmérőjű, fúrt és cementtel injektált cölöpök készítése, amelyek a terhet több méter mélyre vezetik. A falvarrás és a repedésinjektálás a falat javítja, az alapot nem erősíti meg.

A statikus a helyszínen felveszi a repedéstérképet, megméri a repedések szélességét és irányát, és megnézi, melyik épületrész mozdult el. Az alap mellett kutatóaknát nyitunk, amelyben látszik az alap mélysége, szélessége, anyaga és az alatta lévő talaj. A talajmechanikai vizsgálat fúrással vagy szondázással méri a talaj rétegződését, teherbírását és a vízviszonyokat, ebből derül ki, milyen mélyen van a teherbíró réteg.

A mozgás aktivitását gipszpogácsával lehet követni: a repedésen keresztbe tett gipszcsík fél év alatt elreped, ha a mozgás tart. Ha a mozgás megállt, és az ok megszűnt, például kijavították a csőtörést, gyakran elég a repedések javítása. Ha tart, az alapot meg kell erősíteni.

Aláalapozásnál a meglévő alap alól nem lehet egyszerre hosszú szakaszon kiásni a talajt, mert a fal megsüllyedne. A német DIN 4123 szabvány gyakorlata szerint egy szakasz legfeljebb 1,25 m széles lehet, az egyszerre nyitott szakaszok között pedig legalább a szakaszszélesség háromszorosának megfelelő távolság kell. A szakaszt a teherbíró rétegig kiássák, betonnal kitöltik, és a meglévő alap alját az új betontesthez szorosan aláékelik vagy duzzadó betonnal alátömítik. A következő szakasz csak ezután jöhet.

Vasbeton köpenyezésnél az alaptest két oldalán kiássák a talajt, a régi alapba furatokat készítenek, ezekbe tüskéket ragasztanak, majd a két oldali vasbeton gerendát a régi alappal együtt betonozzák. Ez szélesíti a felfekvést és összefogja a repedt alaptestet. Mindkét módszer földmunkával jár, belső falaknál a padló bontásával is, ezért hosszabb ideig tart, mint az injektálás.

Talajinjektálásnál az alap mellett vagy azon keresztül furatokat fúrnak, ezekbe 6⁠–⁠26 mm átmérőjű injektálócsöveket helyeznek, és nyomás alatt juttatják az anyagot az alap alatti talajba. Az expandáló gyanta vagy geopolimer folyékonyan kerül be, néhány perc alatt megköt, és térfogatát akár a tizenötszörösére növeli. Egy horvát kivitelező leírása szerint több szinten injektálnak, közvetlenül az alap alól indulva nagyjából 3 m mélységig, és naponta 10⁠–⁠12 m alap kezelhető. A könnyű anyag számottevő többletterhet nem ad a talajra.

A cementes, cement-szilikát vagy habcement alapú szondás injektálás a talaj hézagait tölti ki és tömöríti, lakott épületben is végezhető, sok esetben egy-két nap alatt. A módszer hatása a talajtól függ: a szakirodalom szerint a kis nyomású vegyi injektálás homokos talajban működik jól, az iszapos, agyagos talajban az anyag repesztve, előre nem látható módon terjed. Ezért eredménygaranciát a kivitelezők általában nem vállalnak, és az injektálást talajvizsgálatnak és statikai szakvéleménynek kell megelőznie.

A mikrocölöp kis átmérőjű, legfeljebb 30 cm-⁠es fúrt cölöp, amelyet a fúrás után cementinjektálással töltenek ki, a teherhordó acélbetéttel együtt. A terhet szinte teljesen a palást menti súrlódással adja át a talajnak. Akkor jön szóba, ha a teherbíró réteg 5 méternél mélyebben van, a talaj változó, a hely szűk, vagy a lehető legkisebb mozgás a cél. A cölöpök 15 m körüli mélységig is lefúrhatók, egyenként nagy terhet bírnak.

A cölöpöket a meglévő alap mellé vagy azon keresztül fúrják, és vasbeton fejgerendával vagy tüskés bekötéssel kapcsolják az alaptesthez. Kis gépekkel belső térben és belvárosi, szűk udvarban is elvégezhető, lakott állapotban is. A cölöpök számát, hosszát és kiosztását a statikus tervezi, a teherbírást próbaterheléssel ellenőrizhetik.

Szabadon álló családi háznál az alap megerősítése nem tartozik az építési engedélyhez kötött munkák közé, ikres és zártsorú beépítésnél viszont a szomszéddal közös fal alapozását érintő munka engedélyköteles. Társasházban az alap és a tartószerkezet közös tulajdon, a beavatkozáshoz a közgyűlés hozzájárulása kell. Engedélytől függetlenül statikai terv kell, és a munkát a terv szerinti sorrendben, dokumentálva végezzük.

A repedéseket a megerősítés után, a mozgás megállását ellenőrizve javítjuk. A szélesebb repedéseken falvarrás készül, vagyis a repedésen keresztbe a falba ágyazott acélpálcák fogják össze a falat, a vakolatot hálóval állítjuk helyre. A repedésjavításról és a statikus szerepéről a kapcsolódó aloldalakon írunk részletesen.

Az árat a módszer, a megerősítendő alap hossza és a teherbíró réteg mélysége határozza meg. A talajinjektálás a legkisebb beavatkozás, az aláalapozás földmunkát és bontást kíván, a mikrocölöpözés gépi munka, a cölöphossz szerint árazva. Mellette a vizsgálatok, a kutatóaknák, a bontás és a helyreállítás, a belső padló bontása és a gépek bejutása is számít. Az ársávokat az oldal tetején lévő táblázat mutatja, a tételes ajánlat a statikai terv után készül.