Levegő-víz hőszivattyú telepítése

A kültéri egység ventilátora a külső levegőt a párologtatón fújja át, ahol a hűtőközeg a levegő hőjét felvéve elpárolog; a kompresszor összesűríti, a kondenzátorban pedig a fűtővíz veszi át a hőt. A folyamat −20 °C-os levegőből is kinyer hőt, csak egyre kisebb jóságfokkal: a 35 °C-os padlófűtésre adott 4,8⁠–⁠5,1-es szezonális jóságfok (SCOP) 55 °C-os radiátoros rendszeren 3,6⁠–⁠3,9-re csökken, −10 °C-os külső hőmérsékleten pedig a pillanatnyi érték 2⁠–⁠2,5 körül jár.

A kültéri hőcserélőn 7 °C alatt és magas páratartalomnál dér képződik, amelyet a gép időnként a körfolyamat megfordításával leolvaszt. Ilyenkor néhány percig a fűtőkörből vesz hőt, ezért kell a puffer vagy elegendő vízmennyiség a rendszerben, és ezért folyik ki a gép alól egy téli napon több liter víz. A leolvasztás a fogyasztás 5⁠–⁠10%-⁠át viszi el, és a jól méretezett rendszer ezt bekalkulálja.

A gyártók 5⁠–⁠6, 7⁠–⁠8, 10⁠–⁠12 és 14⁠–⁠16 kW-⁠os osztályokban kínálják a lakossági gépeket; a kisebbek egyfázisúak, a 10 kW felettiek háromfázisúak. A választás a hőszükséglet-számításból jön: egy korszerű, 120 m²-⁠es ház 30⁠–⁠50 W/m²-⁠rel 4⁠–⁠6 kW-⁠ot kér, egy közepesen szigetelt 60⁠–⁠80 W/m²-⁠rel 7⁠–⁠10 kW-⁠ot, egy szigeteletlen 100⁠–⁠150 W/m²-⁠rel 12⁠–⁠18 kW-⁠ot. Ugyanaz az alapterület tehát három különböző gépet jelenthet, és a m²-⁠alapú táblázatok ezért félrevezetők.

Az inverteres gépek a teljesítményüket a névleges 25⁠–⁠30%-⁠áig le tudják szabályozni, de ez alatt ciklizálnak. A túlméretezett gép az átmeneti időszakban óránként többször indul, ami a kompresszort koptatja és a jóságfokot rontja; a kismértékben alulméretezett gép a néhány leghidegebb órában a fűtőpatronnal segít be, és ez éves szinten olcsóbb. Ezért méretezünk −5 és −10 °C közötti bivalens pontra.

A kültéri egység helyét négy szempont dönti el. A zaj: a gép hangteljesítménye 47⁠–⁠60 dB(A), a távolság duplázódása 6 dB-t vesz le, és a 27/2008. KvVM-EüM rendelet kertvárosias lakóterületen éjjel 40 dB-t enged a szomszéd védendő homlokzatánál, ezért a gép ne nézzen a szomszéd hálószobájára, és ne álljon két fal közötti sarokban, ahol a hang visszaverődik. A légáramlás: elöl és hátul a gyártói távolság (jellemzően 30⁠–⁠50 cm hátul, 1⁠–⁠2 m elöl), a kifújt hideg levegő ne cirkuláljon vissza, és ne a teraszra fújjon.

A kondenzvíz: a leolvasztás vize a gép alatt kavicságyas szikkasztóba, a fagyhatár alá vezetett csőbe vagy csatornába megy, különben járdán vagy lépcsőn jégpáncél lesz. A rezgés: a gép rezgéscsillapító bakokon, saját betonalapon vagy a ház falától elválasztott konzolon áll, mert a könnyűszerkezetes vagy üreges téglafal a kompresszor rezgését behozza a szobába. Propános gépnél a gyártói védőtávolság nyílászáróktól, pinceablaktól és aknától is kötelező, mert az R290 a levegőnél nehezebb.

A beltéri oldalon a hidraulikai modul vagy beltéri egység (keringtető szivattyú, váltószelep, fűtőpatron, szabályozó), a puffertároló, az indirekt melegvíz-tároló, a tágulási tartály és a biztonsági szerelvények kapnak helyet, nagyjából 2⁠–⁠3 m²-⁠en, lehetőleg a kültéri egységhez közel, hogy a hőszigetelt kültéri csövezés rövid maradjon. Monoblokknál a kültéri és beltéri egység közötti távolság 20 méterig, split gépnél a hűtőközeg-vezeték 40 méterig vezethető.

A puffer mérete a gép teljesítményétől és a rendszertől függ; padlófűtésnél a nagy vízmennyiség miatt kisebb is elég, zónázott radiátoros rendszernél a gyártói minimális vízmennyiséget tartani kell. A melegvíz-tárolónak nagy felületű hőcserélő kell, mert a hőszivattyú 50⁠–⁠55 °C-os vízzel fűti; négy főre 200⁠–⁠300 liter a jellemző. Vannak kombinált beltéri egységek beépített 180⁠–⁠250 literes tárolóval, amelyek helyet spórolnak, de a tároló cseréje később a teljes egység bontásával jár.

A levegő-víz hőszivattyúról szóló vélemények két csoportra oszlanak, és a különbség szinte mindig a rendszerben van, nem a gépben. Az elégedett üzemeltetőknél padlófűtés vagy nagy felületű radiátor, 35⁠–⁠45 °C-os előremenő, időjáráskövető szabályozás és H tarifás külön mérés van, és a gép folyamatosan, alacsony fokozaton jár. A panaszos esetekben a gép 60 °C-os előremenővel hajt egy méretezetlen radiátoros rendszert, a termosztátot napi kétszer állítják, a fűtőpatron észrevétlenül fut, és a számla a gázénál is magasabb.

A jó tapasztalat receptje a tervezés: hőszükséglet-számítás, a radiátorok ellenőrzése 55 °C-ra, a fűtési görbe beállítása a ház valódi igényére, és az első tél után egy ellenőrzés a fogyasztási adatokkal. A gyártók alkalmazásai ma a napi fogyasztást és a jóságfokot is mutatják, ezért a hiba hamar látszik, ha valaki nézi.

Az oldal tetején lévő ársávokat a gép teljesítményosztálya, a hűtőközeg (az R290-es, 75 °C-ra képes gépek drágábbak az R32-eseknél), a monoblokk vagy split kivitel, a tárolók mérete, a kültéri egység helye és a csövezés hossza, a villamos csatlakozás bővítése, a H tarifás mérés kiépítése és a meglévő hőleadók átalakítása mozgatja. A gyártói márka önmagában is 30⁠–⁠50% különbséget jelent azonos teljesítményen, a drágább gépek jellemzően csendesebbek, magasabb előremenőre képesek és hosszabb garanciával jönnek.

• Alaprajz méretekkel, a falak és födémek rétegrendje, az ablakok típusa és kora.
• A tavalyi gáz- vagy áramszámlák, a meglévő kazán és radiátorok típusa, a padlófűtés körei.
• A villanyóra csatlakozási teljesítménye (1×32 A, 3×16 A, 3×32 A), a mérőhely fotója.
• A kültéri egység lehetséges helyei a szomszéd ablakaival és a telekhatárral együtt, a beltéri egység és a tárolók helye.