Közműátírás bérbeadáskor és a bérlő nevére

Kell-e átírni a közműveket bérbeadáskor

Az Energiahivatal szóvivője, Scherer Zsolt 2023-ban az Infostartnak úgy fogalmazott, hogy a közművek átírása az ingatlanok bérbeadásakor is kötelező, a villanyra, a gázra és a vízre vonatkozó szabályok pedig a felhasználó személyének változásától számított 15 napos határidőt írnak elő. A bejelentés célja, hogy a régi és az új felhasználó között pontos legyen az elszámolás, és tisztázott legyen, ki felel egy esetleges szabálytalan mérőbeavatkozásért.

A bejelentés nem jelenti azt, hogy a szerződésnek a bérlő nevére kell kerülnie. Az Energiahivatal 2022-es tájékoztatója szerint a szolgáltatóknál általában kérhető eltérő fizető státusz, ilyenkor a tulajdonos marad a szerződő, a számla pedig a bérlő nevére érkezik. A másik lehetőség, hogy a bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával a saját nevén köt szerződést.

A két megoldás összevetése

A választás a bérlet hosszától, a bérlővel való viszonytól és attól függ, mennyire akarja a tulajdonos kézben tartani a számlákat. Az alábbi összevetés a szolgáltatói szabályzatokra és az Energiahivatal ajánlásaira épül.

Mikor kerüljön a szerződés a bérlő nevére

Több éves bérletnél a bérlő nevére kötött szerződés tisztább helyzet: ő kapja a számlát, ő diktálja a mérőállást, ő intézi a hibabejelentést, és egy fizetési késedelem az ő szerződésén jelentkezik. A szolgáltató vele levelez, a tulajdonosnak nem kell minden levelet továbbítania.

Rövid, néhány hónapos bérletnél vagy ott, ahol a bérlők gyakran cserélődnek, a minden alkalommal megismételt átírás több papírmunkát ad, mint amennyit megspórol. Ilyenkor a tulajdonos nevén maradó szerződés és a bérleti szerződésben rögzített rezsielszámolás egyszerűbb. A bérbeadói gyakorlatban mindkét modell előfordul, és vegyesen is lehet: egyes közművek a tulajdonos, mások a bérlő nevén.

Kockázatok a tulajdonos oldalán

Ha a szerződés a bérlőé, a tulajdonos nem látja, fizet-e. Az Energiahivatal ezért azt javasolja, hogy ilyenkor a bérlő adjon a tulajdonosnak állandó meghatalmazást a szerződés kezelésére. Így a tulajdonos nyomon követheti a befizetéseket, és ha a bérlő nem fizet, időben léphet a kikapcsolás megelőzésére. Ha a mérők nem a bérlő nevén vannak, és a bérlő nem fizet, a Pénzcentrum összefoglalója szerint a tulajdonos díj ellenében kérheti a szolgáltatás szüneteltetését, kiadott lakásban pedig az előre fizetős mérő is megoldás lehet.

A gáznál a szerződés a tulajdonos kapacitáslekötési jogára épül. Az MVM Next üzletszabályzata szerint a tulajdonos csak akkor adhatja át ezt a jogot a bérlőnek, ha a felhasználási helyen nincs lejárt számlatartozása sem a szolgáltató, sem a hálózat üzemeltetője felé. A szerződés megszűnésekor a jog visszaszáll a tulajdonosra, aki akkor rendelkezhet vele ismét, ha a helyre nincs lejárt tartozás.

A távhőnél a tulajdonos a bérlő nevén lévő díjfizetés mellett sem szabadul teljesen: a távhőtörvény szerint főszabályként egyszerű, úgynevezett sortartó kezesként felel a bérlő díjfizetéséért, a törvényben felsorolt kivételekkel.

Iratok közművenként

A bérlő nevére történő átíráshoz a szolgáltatók a tulajdonos hozzájárulását és a bérlet igazolását kérik. A nagy szolgáltatók tájékoztatói alapján ezek kellenek.

Mérőállás beköltözéskor és kiköltözéskor

A bérletnél a mérőállást kétszer kell rögzíteni, a beköltözéskor és a kiköltözéskor. Ha a kezdő állás nincs dokumentálva, a bérlet végén vitás lesz, mennyit fogyasztott a bérlő. Az Energiahivatal azt ajánlja, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellé mindig készüljön fotó, amelyen a mérőállás és a mérő gyári száma is látszik.

Ha a szerződés a bérlő nevén van, a kiköltözéskor rögzített állásról az MVM végelszámoló számlát készít, amelynek összege a kiköltöző ügyfelet, vagyis a bérlőt terheli. Ha a bérlő ezt nem fizeti ki, a tulajdonosnak a záró jegyzőkönyv és a fénykép a bizonyítéka arra, hogy a tartozás a bérlet idejéből származik.

• a birtokba adás dátuma, a bérbeadó és a bérlő adatai
• minden mérő gyári száma és állása: villany (kéttarifásnál mindkét számláló), gáz, víz főmérő és mellékmérők, távhőnél a hőmennyiségmérő vagy a költségmegosztók
• melyik közmű marad a tulajdonos nevén, és melyik kerül a bérlőére
• a kaució és a rezsielszámolás kapcsolata, ha a bérleti szerződés így rendelkezik
• mindkét fél aláírása és a fényképek dátuma

Az átírás lépései a bérlő nevére

1. Állapodjanak meg a bérleti szerződésben, melyik közmű kerül a bérlő nevére, és ki intézi a bejelentést.
2. A tulajdonos töltse ki és írja alá a hozzájáruló nyilatkozatot, gáznál a kapacitáslekötési jog átadásáról szóló nyilatkozatot. Előtte rendezze, ha a lakásra lejárt gáztartozás van.
3. A beköltözés napján rögzítsék a mérőállásokat jegyzőkönyvben és fényképen.
4. Küldjék be 15 napon belül a szolgáltatói nyomtatványt a bérleti szerződéssel és a hozzájárulással, online, e-⁠mailben, postán vagy személyesen.
5. A bérlő adjon állandó meghatalmazást a tulajdonosnak, hogy a befizetéseket nyomon követhesse.
6. Kiköltözéskor rögzítsék a záró mérőállást, és 15 napon belül jelentsék be a változást, hogy a szerződés visszakerüljön a tulajdonoshoz vagy a következő bérlőhöz.

Díjmentes ügyintézés és az atiras.hu

A felhasználóváltozás bejelentése a szolgáltatónál közvetlenül díj nélkül intézhető, az MVM a villanyt és a gázt az e-bejelentőn és a magyarorszag.hu felületén is díjmentesen írja át. Az állami e-bejelentőn az élethelyzet kiválasztása után a rendszer felkínálja a kitöltendő nyomtatványokat, és a kormányhivatalok 2023-as közlése szerint akkor már 131 közműszolgáltató csatlakozott hozzá. Aki gyakran cserél bérlőt, annak a bejelentések ismétlődő terhet jelentenek, főleg ha több szolgáltatóval kell levelezni.

Erre az esetre a WeOnline Kft. által üzemeltetett atiras.hu díjas online szolgáltatás is választható, amely az oldal szerint közművenként és felhasználási helyenként 14 900 Ft-⁠ért elkészíti a szolgáltatói nyomtatványokat, ellenőrzi és beadja a kérelmet. Ugyanez a szolgáltatónál díj nélkül is elintézhető, az atiras.hu az utánajárást és az időt spórolja meg.