Maradt az 5,5 százalékos alapkamat, csökken az inflációs cél

Mit döntött a Monetáris Tanács

Az alapkamat 5,50 százalék maradt, a kamatfolyosó sem változott: az egynapos jegybanki betét kamata 4,50, az egynapos hitelé 6,50 százalék. Az Economx szerint a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybank június 23-án 6 százalékra, július 21-én 5,75 százalékra, augusztusban egyhangú döntéssel 5,50 százalékra csökkentette a kamatot.

A Bank360 beszámolója szerint Varga Mihály jegybankelnök a magas energiaárakkal és a bizonytalan nemzetközi gazdasági és pénzpiaci környezettel indokolta az óvatosságot. A testület a következő hónapokban a beérkező adatok alapján dönt a kamatról. A Világgazdaság szeptember 3-án a Bloombergre hivatkozva már előre megírta, hogy a kamatcsökkentések leállhatnak, és változhat az inflációs cél. A júliusi infláció 1,2 százalék volt.

Az új inflációs cél

A tanács egyhangúlag döntött arról, hogy 2028. január 1-jétől 2,5 százalék lesz az inflációs cél, a plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv marad. A Világgazdaság szerint az inflációs célrendszert 2001 nyarán vezették be, kezdetben 7 százalékos céllal, a máig érvényes 3 százalékos célt 2005 nyarán jelentették be, 2007-es kezdettel. Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy a 2,5 százalékos cél jobban tükrözi az ország fejlettségét, és a vásárlóerő, a megtakarítások reálértéke és a devizapiaci stabilitás megőrzését szolgálja.

A 444 összefoglalója szerint a lépés közelít az Európai Központi Bank céljához, és segítheti az euró bevezetéséhez szükséges árstabilitási feltétel teljesítését. A kormány az euró bevezetését 2030-ra tűzte ki célul. A Világgazdaság szerint Lengyelországban és Romániában 2,5, Csehországban 2 százalék az inflációs cél.

Mit mondanak az elemzők

Németh Dávid, a K&H elemzője az Economxnak azt mondta, hogy az inflációs adatok és a stabil forint alapján újabb lazítás is beleférhetett volna, de a geopolitikai kockázatokból fakadó inflációs veszély többet nyomott a latban. Szerinte középtávon van tér a csökkentésre, az időzítés viszont bizonytalan. Kiss Péter, az Amundi szakértője szerint a jegybank adatvezérelt döntéshozatalra tér át, és már nem vetít előre kamatpályát. Szerinte a lépés az euróbevezetés támogatását jelzi, a 2027-es költségvetés tervezetében viszont a fiskális politikának is bizonyítania kell, hogy a cél hiteles marad.

A 444 szerint a döntés után a forint 362-ről 360-ra erősödött az euróval szemben.

Mit jelent a lakáshiteleknél

A Bank360 összefoglalója szerint a meglévő, fix kamatozású lakáshiteleknél a döntés semmit nem változtat, mert ezeknél a kamat 5⁠–⁠10 évre vagy hosszabb időre rögzített. A bankközi kamathoz kötött, változó kamatozású hiteleknél a lap szerint a nyári csökkentések nyomán mérséklődhet a törlesztő. Új hitelt felvevőknek a bankok jobb ajánlatot adhatnak, ha a piaci hozamok tovább csökkennek, a személyi kölcsönök kamata a magasabb kamatfelár miatt kevésbé reagál.

Az Otthon Start hitel fix, legfeljebb 3 százalékos kamatát a jegybanki döntés nem érinti. A Világgazdaság szeptember eleji összefoglalója szerint a piaci lakáshitelek kamata jellemzően 5,5⁠–⁠7 százalék.

• Ha változó kamatozású hitele van, nézze meg a következő kamatfordulót és a referencia-kamatlábat a szerződésben.
• Személyi kölcsönből finanszírozott felújításnál ne számítson gyors kamatcsökkenésre, ezek a hitelek a magasabb felár miatt kevésbé követik az alapkamatot.
• Új hitelnél a kamatperiódus hossza dönti el, mennyi ideig véd a mostani kamatszint.