Vízteres kandalló bekötése a fűtésbe

A vízteres betét tűzterét vízköpeny veszi körül, amelyben a fűtővíz kering. A gyártók két teljesítményt adnak meg, a vízoldalit és a közvetlen hőleadást: egy 24 kW-⁠os betét jellemzően 18 kW-⁠ot ad a víznek és 6 kW-⁠ot a helyiségnek. A víz a betétből a puffertárolóba vagy közvetlenül a fűtési körbe jut. Ehhez legalább két keringtető szivattyú kell, egy a kandalló és a puffer, egy a puffer és a fűtőkörök között.

A vízköpeny a tűzteret hűti, a füstgáz alacsonyabb hőmérsékleten lép ki, mint egy légfűtéses betétnél. Ezért a vízteres betét a kéménytől nagyobb keresztmetszetet és jobb huzatot kér. A kémény méretezését a kandallóhoz és cserépkályhához való kéményről szóló aloldalon tárgyaljuk.

A vízteres kandalló akkor jó választás, ha a ház nagyobb részét fával szeretné fűteni, van rendszeresen száraz tűzifa és valaki, aki napközben rak a tűzre, és a fűtési rendszer vizes, radiátoros vagy padlófűtéses. Ilyenkor a kandalló a fűtési idény nagyobb részében átveheti a gázkazán szerepét, a kazán tartalék marad. Radiátoros rendszerben a vízteres kandalló radiátorai a pufferből kapják a meleg vizet, padlófűtésnél keverőkör kell, mert a padló alacsonyabb előremenőt kér.

Kevésbé jó, ha a kandalló csak hétvégi, hangulati tűz lenne, vagy ha a puffertárolónak nincs hely. A vízteres betét drágább a légfűtésesnél, a bekötése gépészeti munka, és a helyiségbe kevesebb hőt ad. Cserépkályhába vízteres szerkezetet a kályhások nem javasolnak, mert a cserépkályha a tömegében tárolja a hőt, és nem kazánként működik.

A puffertároló hőszigetelt víztartály, amely a kandalló által felfűtött vizet tárolja, és akkor adja tovább a fűtésnek, amikor a ház kéri. Szilárd tüzelésnél a tárolót a hőtermelő teljesítményéből méretezik: vegyes tüzelésű kazánnál kW-⁠onként legalább 25⁠–⁠30 litert, egy másik hazai útmutató 30⁠–⁠50 litert ad meg, faelgázosító kazánnál 50 litert. Egy 24 kW-⁠os kandallóhoz egy szerelvénykereskedő útmutatója 800⁠–⁠1 500 literes tárolót ajánl.

A puffer a hőtermelő és a fűtési körök közé kerül, a csövezés a lehető legrövidebb. A tároló hőmérsékleti rétegződése akkor marad meg, ha a forró előremenő felül lép be, a hideg visszatérő alul távozik; a rossz bekötés felkeveri a vizet, és rontja a hatásfokot. A betét visszatérő ágába keverőszelepes töltőcsoport kerül, amely a víztérbe érkező vizet a gyártó által megadott hőmérséklet fölött tartja, hogy a hideg köpenyen ne csapódjon ki kátrány.

A fa tüze nem állítható le egy pillanat alatt. Ha a szivattyú megáll, vagy a fűtés nem veszi el a hőt, a víztér hőmérséklete gyorsan emelkedik, és a víz felforrhat. Ezt a szerelvényeknek gépi segítség nélkül is meg kell akadályozniuk.

• A termikus elfolyásgátló szelep nagyjából 95 °C-on nyit, és a hálózati hidegvizet átengedi a betét biztonsági hőcserélőjén. Áram nélkül is működik, a lefolyó oldala nem zárható el.
• A biztonsági szelep a megengedett nyomás felett vizet enged le, ezzel védi a vízköpenyt a túlnyomástól.
• A tágulási tartály a melegedő víz térfogatnövekedését veszi fel. Zárt rendszerben membrános, nyitott rendszerben a ház legmagasabb pontján álló, légköri tartály.
• A keringető szivattyúk áramszünetkor leállnak, ezért a hűtést ilyenkor a termikus elfolyásgátlónak kell elvégeznie.
• Hőmérő, nyomásmérő, légtelenítő és elzárók kerülnek a betéthez és a pufferhez.

A kandalló és a meglévő hőtermelő a pufferen át dolgozik együtt. A kandalló a tárolót fűti, a vezérlés a tároló hőmérséklete alapján dönt: amíg a puffer meleg, a kazán nem indul, ha kihűlt, a kazán veszi át a fűtést. Gázkazánnal ez a leggyakoribb kapcsolás, a kazán akkor is fűt, amikor senki nincs otthon.

Hőszivattyúval a kapcsolás kényesebb. A hőszivattyú alacsony előremenővel dolgozik jól, ezért a kandalló forró vize a puffer felső részében marad, a hőszivattyú visszatérőjét a tároló alsó, hidegebb részéből vesszük. A hibrid rendszerek vezérléséről a hőszivattyús aloldalunkon írunk.

Az ár a betétből, a beépítésből és a gépészeti bekötésből áll. A betétnél a vízoldali teljesítmény, a víztér kialakítása és a biztonsági hőcserélő számít. A bekötésnél a kandalló és a kazánház közötti távolság, a csőhossz és a falátvezetések, a puffer mérete és helye, a szivattyúcsoport, a biztonsági szerelvények, a meglévő fűtési rendszer állapota és a vezérlés a fő tételek. Ha a kémény bélelést vagy átépítést kér, az külön tétel, a köpeny és a burkolat szintén. Ezek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek.

A vízteres betétet is száraz, 15⁠–⁠20 százalék alatti nedvességű fával kell tüzelni. A nedves fa a hidegebb vízköpenyen kátrányt rak le, amely szigetel és rontja a hőátadást. Begyújtás előtt nézze meg a rendszer nyomását a nyomásmérőn.

A termikus elfolyásgátló működését évente kipróbáljuk, a víztér és a füstjárat tisztítását a gyártó előírása szerint végezzük, a kéményt a kéményseprő évente ellenőrzi. A puffer légtelenítése és a szivattyúk ellenőrzése a fűtési szezon előtt esedékes.