Kandalló kéménybe kötése füstcsővel

Az összekötő elem, köznapi nevén füstcső, a tüzelőberendezés füstcsonkját köti össze a kémény bekötő idomával. Neki kell elvezetnie a füstgázt a lehető legkisebb ellenállással, tömören, úgy, hogy a kéményseprő tisztítani tudja. A füstcső nem terhelheti sem a betét csonkját, sem a kémény bekötő idomát, és a keresztmetszete a csatlakozásnál sem szűkülhet. A hőtágulása sem fejthet ki feszítő erőt a kéményre, ezért a csatlakozásnál a mozgást a falhüvely és a tömítés veszi fel.

Kandallóhoz merev, vastag falú acél vagy öntöttvas cső kell. Egy hazai gyártó útmutatója melegen hengerelt, legalább 2 mm-⁠es, vagy zománcozott, illetve rozsdamentes, legalább 1 mm-⁠es acélcsövet ír elő. Az alumínium és a horganyzott cső tilos, és a bekötő idomoknál samott és kerámiaelem sem használható. A füstcső átmérője a betét csonkjáéval egyezik, ez jellemzően 150, 160 vagy 200 mm.

A kandalló füstcső bekötésének alapszabálya, hogy a füstcső a legrövidebb úton, a legkevesebb iránytöréssel, vízszintesen vagy az áramlás irányában emelkedve haladjon. Huzatos üzemű, 60 kW alatti összteljesítménynél a vízszintes vetülete legfeljebb 3 m lehet. Minden egyenes szakaszon legalább egy bilincs kell, 1,5 m felett méterenként még egy. A gyártók a kéménybe 45 fokos bekötőidomot javasolnak, mert a derékszögű csatlakozás nagyobb ellenállást ad. A füstcsőben keletkező kondenzátum nem folyhat vissza a tűztérbe.

A kémény falába falhüvely kerül, ebbe csatlakozik a füstcső, a rést hőálló tömítőzsinór zárja hézagmentesen. Legalább egy tisztítónyílás kell, 2000 cm² keresztmetszetig legalább 2 méterenként, és 45 foknál nagyobb iránytörésnél is. A kémény csatlakozásánál és az alsó végén zárható nyílás kell, hogy a kéményseprő a teljes szakaszt mechanikusan ki tudja tisztítani.

A szabály a használótól is megköveteli, hogy az összekötő elem tisztítható legyen, bonthatósággal vagy tisztítónyílással. A köpenybe épített kandallónál ezért a tisztítónyílást úgy helyezzük el, hogy egy szervizajtón vagy a felső szellőzőrácson át elérhető maradjon.

Ha a füstcső éghető anyagú falon vagy födémen halad át, legalább 200 mm gyűrűs hézagot adó, nem éghető átvezető hüvely kell, a hézagot legfeljebb 0,05 W/mK hővezetésű szigetelés tölti ki. Egyfalú fém füstcsőnél a gyártó által megadott legkisebb távolságot éghető anyagtól minden irányban tartani kell. A füstcső nem vezethető át A vagy B tűzveszélyességi osztályú helyiségen, és az égési levegő csatornájával együtt tűzszakaszhatárt sem keresztezhet.

A gázkészülékek kéményét a gázkészülék égéstermékéhez méretezik és bélelik. A keresztmetszet kisebb, a béléscső vékony falú vagy alumínium, a kondenzációs kazánoké műanyag. A fatüzelés füstgáza ennél jóval forróbb, a kéményben korom és kátrány rakódik le, amely meggyulladhat, ezt a gázkéményhez választott anyagok nem bírják.

A gyártói útmutatók szerint szilárd tüzelésű készülék gázkéményre nem köthető, és egy kéménybe egy készülék kerül. Kandalló bekötés gázkéménybe ezért akkor sem jöhet szóba, ha a járat elég szélesnek látszik. Ha a házban gázkazán és kandalló is lesz, két külön járat vagy két külön kémény kell. Régi, többjáratú kéménynél ezért a felmérésen azonosítjuk, melyik járat él még, és mire szolgál.

A kandallóbetétek huzatigénye a gyártói adatlapokon jellemzően 10⁠–⁠15 Pa. Egy hazai betétnél a névleges égéshez 10 Pa, a lassított égéshez 8 Pa a megfelelő, a megengedett felső határ 18 Pa. Gyenge huzatnál a kandalló visszafüstöl, ajtónyitáskor füst jön a szobába. A túl erős huzat felgyorsítja az égést, a fa hamar elfogy, a betét túlmelegszik, ilyenkor huzatkorlátozó segít. Gépi szellőzésű épületben a gyártó a huzatmérést kötelezővé teszi.

• A konyhai páraelszívó vagy egy elszívó ventilátor depressziót kelt a lakásban, és a kémény huzata megfordul.
• A kémény hideg, begyújtáskor még nem indul meg benne az áramlás.
• A fa nedves, a füstgáz lehűl, a tűz fojtva ég.
• A füstcső túl hosszú, ellenlejtésben fut, vagy túl sok benne a könyök.
• A kémény szűk, kátrányos, vagy a torkolata szélárnyékba került.

Új kandalló telepítésekor, tüzelőberendezés cseréjekor és tüzelőanyag-váltáskor a használatbavétel előtt helyszíni műszaki vizsgálat kell, új vagy átalakított kéménynél tervezéskor a műszaki megoldás szakvéleményezése is. A helyszínen épített kandallóról a kéményseprő kivitelezői nyilatkozatot kérhet. Amit köznyelven a kandalló kéményseprő engedélyének hívnak, az a használatbavétel előtti helyszíni vizsgálat és a kéményseprő szakmai nyilatkozata, ezek nélkül a kandalló nem használható. A díjakat és az ügyintézés sorrendjét a kéményseprőről szóló kéményes aloldalon foglaljuk össze.

A bekötés árát a füstcső hossza, átmérője és anyaga, a könyökök és a tisztítónyílások száma, a falhüvely és a kémény csatlakozásának állapota adja, és az, hogy a füstcső éghető szerkezeten halad-e át. Ha a kémény bélelést, marást vagy új szerelt kéményt kér, az a bekötésnél nagyobb tétel. A kamerás vizsgálat, a huzatmérés és a kéményseprő-ipari díjak külön sorban szerepelnek. Ezek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek.