Kútfúrás és a fúrt kút engedélyezése

Az ásott kút nagy átmérőjű, gyűrűkből rakott akna, amely a legfelső talajvizet gyűjti. A vert vagy fúrt kerti kút vékony, 32⁠–⁠40 mm-⁠es csővel készül, jellemzően 15⁠–⁠25 méter mélyre, locsolásra. A béléscsöves fúrt kút nagyobb, 100⁠–⁠160 mm-⁠es átmérőjű, szűrőzött csővel épül, búvárszivattyút fogad, és nagyobb, egyenletesebb hozamot ad, ezért a háztartási vízellátáshoz ez a jellemző megoldás.

A kutak a talajvizet vagy a mélyebben, vízzáró rétegek között fekvő rétegvizet érik el. A kettő megkülönböztetése a szabályok miatt is lényeges: a háztartási kutakra vonatkozó egyszerűsítések a talajvízre, az első vízzáró réteg feletti kutakra szólnak.

2024. január 1. óta a jegyzőknek nincs kútügyi feladata. A bejelentéseket és az engedélyeket a vízügyi hatóság kezeli, 2026-ban a vármegyei kormányhivatal tűzvédelmi, iparbiztonsági és vízügyi hatósági főosztálya. A háztartási vízigényt kielégítő kút természetes személy legfeljebb évi 500 m³ vízhasználatát szolgálja ivóvízre vagy személyes, háztartási célra, a saját kert locsolása is ide tartozik.

Ha a háztartási kút talpmélysége legfeljebb 50 méter, és nem éri el az első vízzáró réteget, kockázatmentes területen sem engedély, sem bejelentés nem kell. Kockázatos területen, ide tartoznak a vízbázisvédelmi védőterületek is, a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a vízügyi hatóságnak. A bejelentés egyszerűsített eljárás, amelyben a hatóság a kút létesítését jóváhagyja. Az 50 méternél mélyebb vagy a vízzáró réteg alá fúrt kúthoz szakértő által készített terv és vízjogi engedély kell, ivóvíz minőségű rétegvíz használatánál további engedélyek is.

A 2024 előtt létesített, legfeljebb 50 méter mély, az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutaknál nincs utólagos teendő, és vízgazdálkodási bírság sem jár. A többi engedély nélküli kút utólagos fennmaradási engedéllyel rendezhető. A kút jogi helyzete az ingatlanhoz tartozik, ezért egy szabálytalan kút kötelezettségeit a vevő is örökli.

Sokan úgy tudják, hogy 50 méterig bármilyen kút szabadon fúrható. A döntő az első vízzáró réteg helye: az egyszerűsítés csak akkor érvényes, ha a kút ezt a réteget nem éri el. Ahol a vízzáró réteg a felszínhez közel, mondjuk 20⁠–⁠30 méteren van, egy annál mélyebb, de 50 méternél sekélyebb kút már a rétegvizet érinti, és engedélyköteles.

Az első vízzáró réteg mélységét és a kockázatos területeket az országos vízkészletvédelmi térkép mutatja, amely a vízügy geoportálján érhető el. A fúrás előtt ezt nézzük meg, és a kútfúróval a tervezett talpmélységet is ehhez igazítjuk.

A saját háztartás kertjének locsolása a háztartási vízigény része. A mezőgazdasági célú öntöző- és állattartó kutakra külön eljárás vonatkozik, ezekben az agrárigazgatás jár el, és a vízmérő használata is előírás lehet. Az egyéb, például gazdasági célú és a geotermikus kutak minden esetben engedélykötelesek. Ha a kút nem tisztán háztartási célt szolgál, a fúrás előtt az adott helyre és célra kérünk tájékoztatást.

1. A telek ellenőrzése a vízkészletvédelmi térképen, ha kell, a bejelentés vagy az engedélykérelem beadása.
2. A kút helyének kijelölése a szikkasztótól, az emésztőtől és más szennyforrástól minél távolabb, a vezetékek és a későbbi épületek nyomvonalán kívül.
3. Fúrás szárazon vagy iszapöblítéssel, a talajtól függően, a rétegsor rögzítése.
4. A béléscső és a szűrőcső beépítése, kavicsolás, a kút kitisztítása tisztítószivattyúzással.
5. Próbaszivattyúzás a hozam, a nyugalmi és az üzemi vízszint mérésére.
6. Kútfej vagy kútakna, a szivattyú beépítése, a nyomóvezeték és a villamos bekötés kiépítése.
7. Házi vízmű vagy vezérlés, a kerti és a házi hálózat bekötése, vízvizsgálat, ha a víz háztartási célra is kell.

A felszíni, önfelszívó szivattyú a fizikai korlát miatt legfeljebb 7⁠–⁠8 méter mélyről tud vizet felszívni, ezért a mélyebb vízszintű kutakhoz búvárszivattyú kell. A szivattyút a próbaszivattyúzással mért hozamhoz választjuk: a túl erős szivattyú lehúzza a vízszintet, és homokot szív. A nyomást hidroforos tartály és nyomáskapcsoló vagy frekvenciaváltós vezérlés tartja, az utóbbi egyenletesebb nyomást és kisebb indítási terhelést ad.

A kút vizét a közüzemi hálózattól külön vezetjük. A kettő közvetlen összekötése tilos, és a házban is jelölni kell, melyik kifolyó melyik hálózatról kap vizet. A szivattyú saját áramkört és áram-védőkapcsolót kap, a kültéri csatlakozásokat vízmentesen szereljük.

A kút élettartamát a szűrő eltömődése és a túlszivattyúzás rövidíti meg. A kútba hipót vagy más vegyszert önteni nem szabad, a magasnyomású mosóval végzett tisztítás a szűrőt és a kavicsolást tönkreteheti. A tisztítást és az ellenőrzést szakember végzi, engedélyezett módszerrel, a hozam csökkenése és a víz zavarossá válása jelzi, hogy ideje.

Ha a kút vizét háztartási célra is használja, évente javasolt laboratóriumi vízvizsgálat. A talajvíz minősége a környék szikkasztóitól, a trágyázástól és a csapadéktól is függ, ezért ivásra a legtöbb esetben a közüzemi vizet javasoljuk.

Az árat a mélység, az átmérő, a talaj és a fúrási technológia adja: homokos, kavicsos talajban gyorsabb a fúrás, kőzetben, köves rétegekben lassabb és drágább. Számít a béléscső és a szűrőcső anyaga, a kavicsolás, a próbaszivattyúzás, a szivattyú, a vezérlés, a kútakna, a bekötés hossza és az, hogy kell-e bejelentés vagy engedély. Ezek az oldal tetején lévő ártáblázatban sávosan szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.