Vízbekötés

Az ivóvíz az utcában futó gerincvezetékből jut a telekre. A gerincről leágazó bekötővezeték a telekhatár közelében lévő vízóraaknáig tart, ott van a bekötési vízmérő az elzárókkal. A vízmérő után kezdődik a házi ivóvízhálózat, amely a ház csapjaiig, a kerti csapig és a gépészetig visz. A gerinc, a bekötővezeték és a vízmérő a szolgáltató oldala, a vízmérő utáni hálózat a tulajdonosé.

A munka ennek megfelelően két kézben van. A gerincre kötést, a vízmérő beépítését és a nyomáspróbát a szolgáltató végzi, a munkaárkot, a vízóraaknát és a házig vezető csövet a megrendelő kivitelezője is elkészítheti, a szolgáltató előírásai szerint. A szolgáltatónak a bekötést át kell vennie, ezért az aknát és a nyomvonalat a jóváhagyott terv szerint kell megépíteni.

Az eljárás menetét a szolgáltató üzletszabályzata rögzíti, a lépések országosan hasonlók. A nyilatkozatokat és a tervjóváhagyást ma már nagyrészt elektronikusan, az e-építési portál közmű moduljaiban lehet kérni.

1. Előzetes nyilatkozat (közmű-állásfoglalás) kérése a szolgáltatótól a csatlakozás helyéről és feltételeiről.
2. A bekötési terv elkészítése jogosult szakági tervezővel, az állásfoglalás alapján; egyes szolgáltatók a tervezést is vállalják.
3. A terv jóváhagyatása a közműszolgáltatóval, közműnyilatkozat igénylésével.
4. Igénybejelentés a tulajdonostól vagy a tulajdonos hozzájárulásával a jogcímmel rendelkező használótól, a kitöltött bekötési kérelemmel és a jóváhagyott tervvel.
5. A szolgáltató árajánlata, a megrendelés a díj befizetésének igazolásával.
6. A munkaárok és a vízóraakna elkészítése, a gerincre kötés, a vízmérő beépítése, nyomáspróba és fertőtlenítés.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény 2017. július 1-jétől hatályos módosítása szerint az állami többségi tulajdonú szolgáltatóknál a legfeljebb 32 mm átmérőjű új ivóvízbekötésnél térítésmentes az igénybejelentés elbírálása, a terv- és adategyeztetés, a vízmérő és felszerelése és a nyomáspróba. Ezeknél a bekötéseknél víziközmű-fejlesztési hozzájárulást sem kell fizetni. A kedvezmény új építésű ingatlanra és lakóingatlan átalakítására vonatkozik, a mellékvízmérőkre nem.

Díjköteles marad a bekötővezeték kiépítése, a gerincre kötés és a vízmérőn kívüli szerelvények beépítése. A gerincre kötést csak az illetékes szolgáltató végezheti, a díját a bekötés paraméterei alapján kalkulálja. A 32 mm-⁠nél nagyobb bekötésnél, például egy ikerháznál vagy egy kisebb üzemnél, a fejlesztési hozzájárulást is a szolgáltató díjszabása adja, településenként eltérő összeggel.

A vízóraakna a telekhatár közelében, a szolgáltató által előírt helyen épül. Előregyártott műanyag vagy beton akna egyaránt szóba jöhet, a lényeg, hogy fagymentes, szárazon tartható és a leolvasáshoz hozzáférhető legyen, a fedlapja pedig bírja a felette várható terhelést. Kocsibeállóba kerülő aknánál ezt a fedlap teherbírási osztályánál kell figyelembe venni.

A házig tartó vezeték fagymentes mélységben, a gyakorlatban 80⁠–⁠100 cm takarással, homokágyban, jelzőszalaggal fut. Ha a csatornával egy árokba kerül, az ivóvízcső a csatorna fölött halad, a szolgáltató előírása szerinti távolságban. A falátvezetésnél védőcső kerül a vezetékre, a ház alatti szakaszon pedig a későbbi cserét is meg kell oldani, ezért ott is védőcsőben vezetjük.

Új háznál a vízóraaknát sokszor már az építkezés elején megépítjük, mert a betonozáshoz és a falazáshoz víz kell. Az aknából ideiglenes kifolyó épül, később erről indul a végleges hálózat. A kerti csapot és a locsolási mellékvízmérőt is az aknánál vagy a ház lábazatánál célszerű előre megtervezni, mert a mellékmérőn mért locsolóvízre a szolgáltató szabályai szerint csatornadíj nem számítódik, a regisztrációját a szolgáltatónál kell kérni.

A közüzemi hálózatot nem szabad összekötni kútról vagy ciszternáról táplált rendszerrel. Ha a telken kút is lesz, a két hálózat a házban külön fut, és a kerti csapok közül is jelölni kell, melyik melyikről kap vizet. A belső hálózat a vízmérő után nyomáspróbával zárul, az eredmény a jegyzőkönyvbe kerül.

A költséget a nyomvonal hossza és mélysége, a talaj, a felbontandó és helyreállítandó burkolat, a vízóraakna típusa és a szolgáltató díjai adják. Ha a gerinc az út túloldalán fut, az úttest vagy a járda alatti átvezetés közterület-használati és útkezelői hozzájárulást is kíván, ez az idő- és a költségtervet is befolyásolja. A díjmentes tételek és a sávos árak az oldal tetején lévő ártáblázatban szerepelnek, a tételes ajánlat a felmérés után készül.

• A vízóraakna ne kerüljön a későbbi kocsibeálló közepére vagy a kerítés alapja alá, mert a leolvasáshoz és a cseréhez hozzá kell férni.
• A házba lépő vezeték helyét a gépészeti helyiséghez igazítsa, ahol a nyomáscsökkentő, a szűrő és a főelzáró kerül.
• Ha a nyomás alacsony vagy nagyon magas, a szolgáltató nyilatkozatából ez kiderül, ilyenkor nyomásfokozó vagy nyomáscsökkentő kerül a rendszerbe.
• A kerti csapok, a locsolórendszer és a medence vízigényét már a tervben jelölje, mert a bekötés átmérőjét is ez befolyásolja.
• Ha később kút vagy esővízgyűjtő is lesz, a házban hagyjon helyet a második, elválasztott hálózatnak.